A Nature.com-on 2024. május 14-én megjelent tanulmány alapján, amely az első európai öreg erdőkre koncentráló ilyen jellegű tanulmány, paradigma váltásra van szükség az öreg és nagy természetességű honos erdők megítélésével kapcsolatban.
A 32 kutató nevével jelzett (köztük három magyar) tanulmányban közölt eredmények bizonyítják, hogy a meglévő érintetlen és öreg erdők védelme, illetve az erdők természetességének helyreállítása révén elérhető szén-dioxid megkötés évente mintegy 300 megatonna szén-dioxid-egyenértéknek felel meg. Ez a mennyiség megközelítőleg azonos az EU Zöld Megállapodásban szereplő 2030-ra vonatkozó szén-dioxid megkötési céllal. A tanulmányhoz kapcsolódó rövid összefoglaló alapján ez az információ elősegítheti, hogy a meglévő öreg erdők, mint összetett ökoszisztéma szolgáltatás nyújtó élőhelyek, véglegesen fokozott védelmet kapjanak az EU-n belül.
Az EU Green Deal magában foglalja az EU 2030-ig szóló biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiáját, amely tartalmazza az EU utolsó öreg erdőségeinek sürgős feltérképezésére és fokozott védelmére vonatkozó kötelezettségvállalást is. Az Európai erdők mintegy 2%-át kitevő idős erdők védelme és ezen felül az erdők természetességének növelése, ami az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezményének 2022 decemberében Montrealban elfogadott – az EU által is támogatott – új globális céljainak teljesítéséhez is fontos, az EU éghajlat-paktumának megvalósíthatóságának kritikus eleme kell legyen mivel jelentős mértékben hozzájárul az EU szén-elnyelési céljához.
A kutatás során Európa-szerte különböző erdei élőhelytípusokban gyűjtött adatokat elemeztek, és kiszámították a föld feletti, a föld alatti és a holt biomasszában tárolt szén-dioxid mennyiségét. A tanulmány megállapította, hogy a nagy természetességű érintetlen és idős erdők szénkészletét az éghajlat- és erdőgazdálkodási politikák eddig jelentősen alábecsülték és alulértékelték.
Miért nagy jelentőségű ez a megállapítás? Az öreg erdők szén-dioxid megkötő és tároló kapacitásának ökológiai alapú referenciaszintjének megállapítása, és ennek célértékként történő használata segít abban, hogy az erdei élőhelyek védelmében és természetességük helyreállításban rejlő klímavédelmi lehetőségeket kiaknázzuk az Európai Unióban. A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy a meglévő öreg erdőkben felhalmozott szénkészlet védelme, valamint az őshonos erdők helyreállítása és további növekedésük lehetővé tétele jelentősen csökkentheti a klímaváltozáshoz köthető kockázatokat az EU-n belül. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az erdei ökoszisztémák egyéb ökoszisztéma szolgáltatásai hosszútávon nagyobb haszonnal kecsegtetnek, mint a rövid távú fahasználati célok.
Mit jelentenek ezek az eredmények a hazai erdőgazdálkodás szempontjából? Az erdők jelenlegi állapota az EU-ban – és ez alól Magyarország sem kivétel, hiszen nálunk mindössze 347 hektár természetes erdő található – borzalmas. Az idős erdők fakitermelése például a Kárpátokban is még mindig folyik. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2020-as A természet állapota az EU-ban című jelentése szerint a Natura 2000 hálózatban, amelyet az Európai Bizottság a világ legnagyobb védett terület hálózatának tekint, az erdei élőhelyeknek mindössze 14%-a van kedvező természetvédelmi állapotban. Magyarországon is sürgősen cselekednünk kell a nagy természetességű erdeink fokozott védelme érdekében. Az EU 2030-ig szóló biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiájában a tagállamok fontos kötelezettségvállalása volt, hogy a szárazföldi területek 10%-át fokozottan védelem alá vonják, ami tulajdonképpen az erdő területek esetében 15%-ot jelentene.
Hogyan kapcsolódik a tanulmány az EU Természet Helyreállítási Jogszabályhoz?
A szénkészletek növekedése úgy érhető el, hogy a jelenlegi szénkészletükön lévő másodlagos erdők a kitermelési koron túl is tovább nőhetnek, hogy elérjék tényleges szén-dioxid tároló kapacitásukat. A helyreállítás klíma célját a természetes erdőkre becsült, ökológiailag megalapozott széntároló kapacitás referenciaszintjének alkalmazása adja. A meglévő erdők védelme, helyreállítása és folyamatos növekedése révén becsült 309 Mt CO2 éves eltávolítása meghaladja az EU jelenlegi erdei élőhelyekhez köthető nyelőkapacitását (2021: 289 Mt CO2-e), és majdnem megegyezik az EU Zöld Megállapodásában 2030-ra kitűzött 310 Mt CO2 eltávolítási céllal.
Érdekes eredménye a kutatásnak, hogy az elsődleges és öreg erdők magas szénkészlete elsősorban a nagyméretű, idős fáknak és famatuzsálemeknek köszönhető. Az összes mintaterületet tekintve az élő biomasszában lévő összesített szénkészlet 50%-a 60 cm-nél nagyobb átmérőjű fákban volt. Az erdők biológiai sokféleségének és ökológiai integritásának védelme, a természetesség javítása segít abban, hogy a klímavédelmi és biológiai sokféleséggel kapcsolatos célokat egyszerre tudjuk elérni. Az öreg erdők védelme csökkenti annak kockázatát, hogy az ezekben az élőhelyekben tárolt szén-dioxid felszabaduljon, és ezzel a klímaváltozásból eredő kockázat tovább növekedjen. Az európai kutatás eredményei alátámasztják a többi kontinensen tapasztaltakat: a nagy természetességű erdők sokkal ellenállóbbak a klímaváltozás hatásaival, például az erdőtűzzel szemben is, ezért fontos lenne a fakitermelés csökkentése.
forrás: greenfo
