Európai erdők: Az éghajlatváltozás, a földtulajdon és az erdőkkel kapcsolatos politikák hogyan befolyásolják a jövőbeli fakínálatot?
Az erdők nemzetközi napja (március 21.) előtt új tanulmányi jelentés jelent meg. (pdf, angolul, az alábbiak ugyanez magyarul.)
- A TEAMING UP 4 FORESTS tanulmányt tett közzé, amelyben elemzi az európai fakínálatot a jövőben befolyásoló tényezőket, például az éghajlatváltozást, a földhasználatot és a szakpolitikai fejleményeket.
- A tanulmány gyakorlati válaszintézkedéseket javasol a különböző érdekelt felek, köztük a faalapú ipar, az erdőgazdálkodás és a politikai döntéshozók számára.
Bécs (2024. március 14.). A TEAMING UP 4 FORESTS, az erdészeti értéklánc szereplőit összekötő tudományos-üzleti platform a mai napon új tanulmányt tett közzé “Európa fakínálata zavaros időkben” címmel, amely az európai erdők fakínálatát befolyásoló, számos tudományos tanulmányban azonosított tényezőket foglalja össze. A tanulmány felvázolja az éghajlatváltozás hatásait, és egyéb tényezőket is figyelembe vesz, például a politikai bizonytalanságokat és a széttöredezett erdészeti tájat. A tudomány és a felismerések alkalmazása közötti szakadékot áthidalva rávilágít a faalapú ipar, az erdőgazdálkodás és a politikai döntéshozók gyakorlati következményeire és válaszintézkedéseire. A tanulmány tudományos cikkek és kutatások széles körének megállapításait foglalja össze. A folyamat során a különböző érdekelt felek szempontjait is értékelték.
Az összefoglaló tanulmány jelentése és egy üzleti összefoglaló már elérhető a TEAMING UP 4 FORESTS weboldalán a teamingup4forests.com/wood-supply-study címen.
A tanulmány főbb megállapításait a tanulmány szerzői március 18-án, közép-európai idő szerint 13:00 órakor a TEAMING UP 4 FORESTS által szervezett webináriumon – Európa fakínálata zavaros időkben – vitatják meg. Webinárium – Európa fakínálata zavaros időkben – a TEAMING UP 4 FORESTS szervezésében (kattintson ide).
A tanulmány szerzői csoportja erdészeti tudósokból és szakértőkből állt Európa-szerte. Dr. Metodi Sotirov a Freiburgi Egyetemről (Németország), a tanulmányozó csoport elnöke és kommentátora: “Bár ez bizonyítékokon alapuló, erős tudományos komponenssel rendelkező kiadvány, célja, hogy tájékoztassa a főként tudományos és akadémiai körökön kívül működő döntéshozókat, és hogy hozzájáruljon a tudomány, az üzleti élet és az erdészeti és faalapú ágazatban érdekelt felek közötti szakadék áthidalásához.”.
Az erdők és a faalapú ipar előtt álló kihívások
Az európai erdőkre nagy hatással van az éghajlatváltozás, ami messzemenő következményekkel jár az erdők egészségére és az ökoszisztéma-szolgáltatásokra, beleértve a fakínálatot is. A nagy kereskedelmi jelentőségű fafajokra jelentős hatást gyakorolnak az olyan zavaró tényezők, mint a szélsőséges aszályok, a szúfertőzés, valamint a gyakori hőhullámok és erdőtüzek. Az erdők és a faalapú iparágak más kihívásokkal is szembesülnek, mint például a politikai bizonytalanságok és a földhasználat megváltozása és az erdőtüzek okozta széttöredezett erdészeti táj.
A különböző fafajok figyelembe vétele
Mivel az erdők rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra, és az olyan zavaró tényezők, mint az aszály vagy a hőség jelentős hatást gyakorolnak rájuk, az erdőtulajdonosok és -gazdálkodók alkalmazkodási intézkedések meghozatalát sürgetik. “Vegyesebb és szerkezetileg változatosabb erdőkre van szükségünk, beleértve a természetes felújítást és a jövőbeli éghajlathoz jobban alkalmazkodó fajok aktívan támogatott vándorlását” – magyarázza a tanulmány szerzője, Dr. Manfred Lexer, a Természeti Erőforrások és Élettudományok Egyetemének (Ausztria) munkatársa. “A faanyagellátásra rendelkezésre álló európai erdőkben hat domináns fafaj van: erdeifenyő, lucfenyő, jegenyefenyő, bükk, tölgy és nyír. A lucfenyő, a bükk és az erdeifenyő a legérzékenyebb fafajok közé tartozik, különösen a szárazsággal szemben” – tette hozzá.
A különböző klímaváltozási forgatókönyvektől függően például a lucfenyő számára alkalmas európai erdőterület mintegy 50%-kal fog csökkenni, míg a többi fafaj számára jelentősen nőni fog az alkalmasság. A faalapú ágazat számára, amely a fás biomassza megfelelő rendelkezésre állására támaszkodik, kulcsfontosságú, hogy fokozatosan eltávolodjunk a fenyőtől (pl. lucfenyő és erdeifenyő) való jelenlegi erős függőségtől, és fontolóra vegyük új, hozzáadott értéket képviselő faalapú termékek előállítását. Az olyan újonnan megjelenő termékek, mint például a faalapú műanyagok, a textilszálak vagy a csomagoláshoz használt nanofibrillált cellulóz, kevésbé függenek bizonyos fafajoktól, mint a hagyományos termékek.
A biogazdaságra való áttérés és a technológia alkalmazása
“Tekintettel ezekre a kihívásokra és a faalapú termékek iránti növekvő keresletre, az európai erdészeti alapú iparágaknak át kell gondolniuk jelenlegi üzleti modelljeiket. A technológiai és digitális innováció, valamint a fa kaszkádszerű felhasználása ösztönzi a körforgásos gazdaságra való átállást, és támogatja a faellátás jövőbeli változásaihoz való alkalmazkodást” – kommentálja a tanulmány szerzője, Dr. Anne-Christine Ritschkoff, a VTT Technical Research Centre of Finland Ltd. munkatársa. “A kutatás és az innováció jövőjének a faanyagok holisztikus és erőforrás-hatékony felhasználására kell összpontosítania” – mondja.
Az erdőtulajdon szerepe
A fakínálatot befolyásoló egyéb tényezők közé tartozik az erdőtulajdonlás és a földtulajdonosok demográfiai változásai. Bár az európai régiók között különbségek vannak az erdőtulajdonlás tekintetében, az 1990-es évek eleje óta nőtt a magántulajdonban lévő erdők aránya, és az európai erdőterület 56%-a magántulajdonban van. Emellett a magántulajdon heterogénebbé vált, több a nem hagyományos, városi vagy passzív tulajdonos. Ez gyakran azt eredményezi, hogy az erdőtulajdonosok körében kisebb az érdeklődés vagy a kapacitás a piacra történő faanyagszállítás iránt.
“Sok erdőtulajdonos számára nem a fakitermelés és a profitmaximalizálás az egyetlen – vagy akár az elsődleges – motiváció, és ezért nem is ez a gazdálkodási gyakorlatuk fő célja. Ezért fontos lesz, hogy a politikai döntéshozók olyan kezdeményezéseket valósítsanak meg, amelyek bevonják és ösztönzik a magánerdő-tulajdonosokat” – kommentálja a tanulmány szerzője, Dr. Špela Pezdevšek Malovrh, a Ljubljanai Egyetem (Szlovénia) munkatársa.
A fenntartható erdőgazdálkodást elősegítő politikák
Az erdőket és a fakínálatot befolyásoló tényezőknek a globális és a helyi szintek közötti különböző szinteken megfelelő politikai válaszokat kell adni, különösen a fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlatokat előmozdító politikák jobb harmonizációját és integrációját. Nagyon fontos, hogy stratégiai beruházásokra van szükség a kutatás és az innováció terén, hogy olyan integrált, fenntartható faellátási stratégiákat és technológiákat lehessen kidolgozni, amelyek képesek alkalmazkodni a változó körülményekhez, beleértve az ellátási láncok regionalizálódását és a változó piaci dinamikát. Ez támogatni fogja a faellátási stratégiák és technológiák fejlesztését, amelyek hosszú távon biztosítják az európai erdők alkalmazkodását és ellenálló képességét az éghajlatváltozással szemben.
Közös intézkedések a jövőbeli faellátás biztosítására
Az előttünk álló bizonytalanságok és változások sikeres leküzdése érdekében az együttműködés és a partnerségek kulcsfontosságúak az európai fakínálat jövője szempontjából. Az interdiszciplináris, transznacionális és ágazatközi együttműködések megkönnyítik a sikeres stratégiák végrehajtását, és a faalapú iparágat az innováció, az alkalmazkodóképesség és az ellenálló képesség irányába terelhetik a változó kihívások közepette. Az együttműködésen túl a tanulmány rámutat, hogy az oktatás és a kommunikáció az erdőalapú ágazaton belül és kívül kulcsfontosságú a fenntartható erdőgazdálkodás és a jövő generációinak bevonása szempontjából.
Az összefoglaló tanulmányról
Az összefoglaló tanulmány elkészítését a TEAMING UP 4 FORESTS segítette elő a 2023-as partnerség egyik legfontosabb eredményeként. A tanulmány összefoglalja a legfrissebb tudományos ismereteket és információkat, és az érintett szakértők következtetéseit tartalmazza, beleértve a lehetséges jövőbeli fejleményeket, az érdekelt felek szempontjait és a lehetséges cselekvési irányokat. A különböző érdekelt felekkel való együttműködés keretében a legutóbbi, 2023 júniusában tartott TEAMING UP 4 FORESTS Think Tank találkozón több mint 40 tudományos, üzleti és erdészeti érdekelt fél képviselője vett részt.
Az Erdészeti Kutatási Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (IUFRO), mint a partnerség tudományos fele, végezte a tanulmány koncepcióját és folyamatát, valamint a publikációs termékek előkészítését. A jelentés az IUFRO World Series sorozat új köteteként jelenik meg. A tanulmány finanszírozását a Mondi biztosította. A TEAMING UP 4 FORESTS alapelveivel összhangban a tanulmány során a tudományos minőség, integritás és függetlenség legmagasabb szintű követelményeit alkalmazták.
A tanulmány szerzői:
(University Freiburg, Németország), Ragnar Jonsson (Swedish University of Agricultural Sciences, Svédország), Andreas Nikolaus Kleinschmit von Lengefeld (Homo Silvestris Europae, Franciaország és Németország), Andrey Krasovskiy (International Institute for Applied Systems Analysis, Laxenburg, Ausztria), Florian Kraxner (International Institute for Applied Systems Analysis, Laxenburg, Ausztria), Manfred Lexer (University of Natural Resources and Life Sciences (BOKU), Ausztria), Špela Pezdevšek Malovrh (University of Ljubljana, Szlovénia) és Anne-Christine Ritschkoff (VTT Technical Research Centre of Finland Ltd).
A tanulmány szerkesztői:
Carola Egger, Nelson Grima, Michael Kleine (mindannyian IUFRO), Maja Radosavljevic (Padovai Egyetem, Olaszország).
A TEAMING UP 4 FORESTS-ről
A TEAMING UP 4 FORESTS-t 2021-ben alapította az IUFRO és a Mondi, és azóta több mint 100 tudósból, üzleti képviselőből és döntéshozóból álló szakmai hálózatot hozott létre az erdészeti értéklánc mentén. A platform célja, hogy a globálisan elérhető tudományos eredményeket gyakorlati válaszlehetőségekké alakítsa át a faalapú ágazat számára; találkozási pontot kínáljon a rendszeres interakcióhoz, a tudáscseréhez és az egymástól való tanuláshoz; valamint aktívan megossza az eredményeket és elősegítse az erdei javak és szolgáltatások jövőjéről szóló vitát. A platform a jövőben új partnereket kíván bevonni. Látogatás: https://teamingup4forests.com/
Az Erdészeti Kutatási Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (IUFRO) olyan erdészeti tudósok nonprofit és nem kormányzati jellegű világméretű hálózata, akik önkéntes alapon működnek együtt az erdők és fák ökológiai, gazdasági és társadalmi vonatkozásainak jobb megértése érdekében.
A Mondi a csomagolóanyagok és a papír globális vezető vállalata, amely a tervezés által fenntartható innovatív megoldásokkal járul hozzá egy jobb világhoz.
Forrás: IUFRO