FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

MTA ETB az erdészeti szaporítóanyag rendelet-tervezetről

A közelmúltban megjelent híradásunkra reagálva az MTA Erdészeti Tudományos Bizottsága elküldte észrevételét a FATÁJ szerkesztőségnek az EU szaporítóanyag rendelet-tervezetéről.

Az MTA Erdészeti Tudományos Bizottság véleménye az erdészeti szaporítóanyagok termelésével és forgalmazásával foglalkozó EU rendelet-tervezethez

Megjegyzések az erdészeti szaporítóanyag forgalom szabályzásához

Az erdészeti szaporítóanyag forgalom részletesebb szabályzásának igénye a természetközeli gazdálkodás előtérbe kerülése mellett ellentmondásnak tűnik. Az erdészeti szaporítóanyag termesztés és forgalmazás megbízhatóbbá tételét azonban igénylik a hatékonyabb gazdálkodás és a klímaváltozáshoz alkalmazkodás követelményei – nemcsak hazai vonatkozásban.

Az erdészeti szaporítóanyag előállítása a mezőgazdaságitól jelentős mértékben eltér, nemcsak a források szétszórtsága, a magtermés szakaszossága és gyakori tervezhetetlensége, a termelés időigényessége (2-3 év), hanem sok esetben a mag korlátozott tárolhatósága miatt is (pl. tölgyfajok esetében). A szaporítóanyag-választás szabadsága ökológiai okok miatt is korlátozott, a „szabad kereskedelem” a változásokhoz alkalmazkodó erdőgazdálkodásban sem értelmezhető követelmény.

A hazai szaporítóanyag-igény az ökológiai adottságok és gazdagabb fafajösszetétel miatt a legtöbb EU-s országtól eltérő. A szaporítóanyag-termelés meghatározó részét nagyszámú magán vállalkozó állítja elő. A mag-források és csemetekertek extrém szétszórtsága a terepi ellenőrzést, a jelenlegi létszám mellett (országosan 4 fő) végrehajthatatlanná teszik.

A hazai termelés importfüggő, nemcsak a kínálat és az igények tervezhetetlen hullámzása miatt, hanem mert déli, elsősorban balkáni importot kíván meg a fafajok klímatoleranciájának elősegítése érdekében. Mind a hazai termelés. mind az import-export tevékenység megkívánja a forgalomba kerülő szaporítóanyag forrásainak megbízható dokumentálását, lehetőség szerint az EU-n kívüli országok esetében is. Ezért az „ellátás külföldi függésének megszüntetése illuzórikus. 

A jelenlegi tanúsítási rendszerben, terepi kontroll hiányában, a bekerülő információk megbízhatósága gyakorlatilag a szereplők önkéntes jóhiszeműségén múlik. Az EU-s szintű szabályozás változása jó alkalmat szolgáltat arra, hogy a hazai rendszert megerősítsük. Ez az adatszolgáltató oldalnak nem azonnal felismerhető érdeke, ugyanakkor a bizalom megerősítéséből a gazdálkodó is profitál, főleg külföldi kereslet kiépítése esetén. Egy elérhető, átlátható információs forrás az egyedi szereplőket (magtermelőt, csemetetermelőt, felhasználót) közvetlenül is összeköti.

A szaporítóanyag dokumentálásán túlmutató feladat, hogy a tanúsítási rendszer utánkövetési funkcióját a felhasználási helyig kell elvinni, és hogy egyéb információk is beépíthetők legyenek a rendszerbe. A felhasznált szaporítóanyag ismeretlen eredete esetén erdőnevelési tapasztalatok gyűjtése pusztán sötétben tapogatódzás.

Előzmények

  • Az EU Bizottsága 2023. júliusában hozta nyilvánosságra rendelet tervezetét (Commission proposal concerning the production and marketing of forest reproductive material) az erdészeti szaporítóanyag termesztésről és forgalmazásról, amelyet 2023 novemberében bocsátották közösségi véleményezésre.
  • Az Erdészeti Lapok 2023. évi októberi számában Molnár György ismertette a tervezet tartalmát és a NÉBIH álláspontját a tervezetről. A cikk számos pontban a tervezet részben homályos megfogalmazásait tükrözte vissza, ami indokolta a szakmai egyeztetést.
  • 2023. novemberében az AM az EU-s rendelet tervezet angol szövegével az Egyetemet, illetőleg az ERTI-t kereste meg nagyon rövid határidővel, amely szélesebb véleménycserét, az Erdészeti Bizottság bevonását nem tette lehetővé.
  • A szakmailag gyengén kidolgozott anyagról Nagy László (SOE ERTI) készített egy véleményezést az AM decemberi egyeztető ülésére. Az ülésen a tervezetnek csak egy részét tárgyalták.
  • Időközben az EUFORGEN szervezet részéről (magyar részvétellel) is készült egy véleményező anyag, amely azonban csak a génmegőrzéssel kapcsolatos kérdésekre terjedt ki.
  • Az MTA Erdészeti Tudományos Bizottság 2024. február 6-i ülésén hozott határozat alapján megbízta Mátyás Csabát az EU rendelet-tervezet véleményezésére. A vélemény összeállításában részt vettek Bach István, Bordács Sándor és Nagy László.

A szakértői csoport a következő véleményre tett javaslatot az MTA Erdészeti Tudományos Bizottság számára:

  1. Tekintettel az EU természeti és gazdasági/társadalmi sokszínűségére, a tervezetben megcélzott középutas keret-rendelet megoldást a Bizottság támogatja, amely lehetőséget ad az egyes tagországoknak szigorúbb szabályozásra, figyelemmel a szaporítóanyag forgalmazás hosszú távú jelentőségére, és ennek megfelelően a kísérő dokumentációk megbízhatóságára.
  2. A tervezet megfogalmazása óta eltelt idő miatt az EU szintjén változtatások elérésére kevés az esély, a hazai szakhatósági feladat a Rendelet szellemének megfelelő hazai szabályzás megszövegezése.
  3. Az 50 oldalas, dagályos szakmai és érthetetlenségig aprólékos jogi szöveget és 15 oldalas mellékletet tartalmazó EU rendeletszöveg értelmezett magyar fordítása ismereteink szerint eddig nem készült, alapos elemzésére nem került sor. Ezt a szakmai felkészültséget, és komoly időráfordítást igénylő feladatot csak ezzel megbízott szakértők képesek ellátni.
  4. A szakértőknek javaslatokat kellene megfogalmaznia a rendeletből adódó szabályzási kérdésekről (pl. mely nemzeti jogszabályokat írják felül a hatályba lépő EU-s joganyagok, hogyan kezelendők az erdészeti genetikai erőforrások, milyen módon minősíthetők a szaporítóanyagok stb.). Az elfogadott javaslatokat az erdőtörvény újra fogalmazásában vagy új Vhr.-jében lenne célszerű elhelyezni. A jövőben kialakuló joghézagok felszámolásának elmaradása komoly kihatással lehet a hazai erdészeti szaporítóanyag-ágazatra.
  5. Az erdészeti szaporítóanyag forgalmazása nem nemzeti magánügy. A külföldi forrásoktól való függésünk, illetve a külső kereslet várható növekedése miatt elengedhetetlen egy jól működő információ áramlás kialakítása termelőtől felhasználóig, ami túlmutat a tanúsítási rendszerben képződő adatok szabályzásán. Lényegesnek tartjuk ezért, hogy a felhasznált szaporítóanyagra vonatkozó információk bekerüljenek az E-lapra, illetve az erdőtervbe.
  6. A minőségbiztosítás rendeleti szabályzásában elsődleges a genetikai tartalom, az eredet megbízható igazolása.
  7. A szaporítóanyag termelés kényszerű rapszodikussága és széttagoltsága miatt az erdészet és a mezőgazdaság hatósági ellenőrzésének körülményei és igényei jelentősen elkülönülnek (ilyenek pl. a „fajtisztaság” és a diverzitás kezelése, az őshonosság figyelembevétele, vagy magforrások összevonásának feltételei, a nemesített fajták szerepe stb.). Ezért az erdészeti hatósági feladatokat célszerű elkülöníteni az agrár szabályzástól.
  8. A hazai termelés szétszórtsága miatt a hatósági feladatok ellátására a hatáskör átengedett jogkörű alkalmazásának feltételeit célszerű kidolgozni (pl. erdőgazdaságok közössége létrehozásával, a felhasznált összes szaporítóanyag minősítése révén gazdasági hátteret teremtve), amelyre az agráriumban van már tapasztalat.
  9. Az EU rendelet szakmailag nem értelmezhető fogalmait pontosítani kell (pl. „ökológiai fajták”, „biomolekuláris technológiák” „új géntechnológiák” stb.).
  10. A Bizottság véleményével az AM és a NÉBIH illetékesei munkáját kívánja segíteni, a szakmai álláspont tisztázására, illetve esetleges további nemzetközi egyeztetés során annak képviseletére.

Dr. Mátyás Csaba akadémikus, professor emeritus, egyetemi tanár
Magyar Tudományos Akadémia Erdészeti Tudományos Bizottásga

Előző cikk

Webinarium Európa faellátásáról 04. 23-án

Következő cikk

TeSzedd! - Önkéntesen a tiszta Magyarországért 2024



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések