Egerben történelmi jelentőségű energetikai fejlesztés készül, amely alapjaiban változtathatja meg a városi távhőszolgáltatás jövőjét, csökkentve a földgázfüggőséget és növelve az ellátásbiztonságot. A biomassza alapú hőtermelésre való részleges átállás révén közel ötezer lakás és közintézmény fűtése válhat kiszámíthatóbbá, környezetbarátabbá és hosszú távon stabilabbá Egerben.
Egerben olyan átfogó energetikai fejlesztés előkészítése zajlik, amely hosszú távon alapjaiban formálhatja át a városi távhőszolgáltatást, növelve az ellátásbiztonságot és mérsékelve a földgázfüggőséget. A tervek szerint a rendszer részben biomassza alapú hőtermelésre állhat át, ami közel ötezer lakás és közintézmény számára jelenthet kiszámíthatóbb, környezetbarátabb fűtést Egerben.
Eger önkormányzata és az Evat Zrt. a Jedlik Ányos Energetikai Program keretében olyan fejlesztési projekteket készített elő, amelyek elsődleges célja a városi távhőszolgáltatás energiahatékonyságának növelése, a földgázfüggőség csökkentése, valamint a megújuló alapú hőtermelés részarányának növelése. Minderről részletesen is beszámoltak szerda délután a fűtőműben sajtótájékoztató keretében. Vágner Ákos, Eger polgármestere elmondta, a távhő Egerben közel ötezer lakás és közintézmény ellátását biztosítja, ez közel a város 35-40 százalékának energetikai biztonságát jelenti.
A rendszer jelenleg döntően földgázalapú, ami az elmúlt években mind ár-, mind ellátásbiztonsági szempontból jelentős kockázatokat hordozott. A projekt ezen kitettség mérséklésére, a működés hosszú távú stabilizálására nyújt megoldást – hangsúlyozta.
Mint mondta, a Jedlik Ányos Energetikai Programban pályáztak közel ötmilliárd forint értékű fejlesztésre, s ennek célja, hogy az egri fűtőművet részben átállítsák biomassza alapú fűtésre.
– Ez a lehetőség azt jelentheti, hogy az itteni városrészben lakók energiabiztonságát hosszútávon biztos alapokra helyezhetjük – húzta alá.
Dr. Pajtók Gábor, Eger és térsége országgyűlési képviselője is részt vett a tájékoztatón, s kiemelte, történelmi pillanat mindez Egernek.
– Környezetbarát megoldás, mely a város energiaszuverenitásához is nagyban hozzájárul – mondta.
Biomassza: így néz majd ki az egri fejlesztés
Dr. Bánhidy Péter, az Evat Zrt. vezérigazgatója a beruházás technikai részleteibe avatott be. A több mint kétéves előkészítés után összeállt végleges pályázati anyagot az Evat Zrt. szakmai csapata 2025. júliusában nyújtotta be az irányító hatósághoz, az akkor nyilvánossá váló Jedlik Ányos Energetikai Program keretében. A pályázat támogatói döntésre vár, mely az előrejelzések szerint február végén, március elején megérkezhet.
– A fejlesztés központi eleme egy 2×4 megawattos hőteljesítményű biomassza fűtőmű létesítése. A létesítmény faapríték tüzeléssel működik, és a városi távhőhálózathoz kapcsolódva biztosítaná a hőtermelést. A távhőrendszer így 2045. január 1-jéig teljesítheti a hatékony távfűtés kritériumát, amely az energiahatékonyságról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján kötelező minden magyarországi fűtőmű számára – emelte ki.
Új telephelyet is kialakítanak, saját keringető és nyomástartó rendszereket építenek ki, valamint okosiránytechnikai rendszereket, s a meglévő távhőrendszerhez csatlakoznak. A projektcsomag teljes beruházási költsége megközelítőleg ötmilliárd forint. Elmondta, a Jedlik Ányos Energetikai Program keretében elérhető támogatás rendkívül magas, közel 99,5 százalékos támogatási intenzitású, ami lehetővé teszi, hogy nyertes pályázat esetén a fejlesztés minimális önkormányzati saját forrás bevonásával valósuljon meg.
– Ez a fejlesztés történelmi léptékű, az Egri Távhőrendszer megalapítása óta nem történt ekkorra léptékű fejlődés. A számítások szerint a projekt eredményeként jelentősen csökken a fosszilis energiafelhasználás és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása – tette hozzá.
Fontos szakmai szempontok közt szerepelt, hogy a biomassza megújuló energiaforrásként jelenik meg a rendszerben, a faapríték-ellátás ellenőrzött, fenntartható erdőgazdálkodásból származik, a beruházás nem erdőirtásra, hanem erdőgazdálkodási melléktermékek energetikai hasznosítására épül. Nyertes pályázat esetén az erőmű telepítésének tervezett helyszíne az EGERERDŐ Zrt. kezelésében álló felnémeti terület. Erről Dobre-Kecsmár Csaba, az EGERERDŐ Zrt. vezérigazgatója beszélt részletesebben.
– Az új fűtőművet Felnémeten építenék meg a tervek szerint, az alapanyagot pedig a társaságunk biztosítaná – mondta. Kérdésre kifejtette, egy évben 330 ezer köbméter fa kitermelése lehetséges jogszabályban meghatározott módon számukra, ám ezzel nem élnek, évente körülbelül 220-230 ezer köbmétert termelnek ki. A megvalósuló fűtőmű a számítások szerint 10 ezer köbméter fát használna, így ez az EGERERDŐ Zrt. éves fakitermelésének mindösszesen öt százaléka.
Vágner Ákos végül összegzésképp elmondta, a projekt összességében egyszerre szolgálja az ellátásbiztonság növelését, a földgázfüggőség csökkentését, környezetvédelmi célokat és a távhőszolgáltatás hosszútávú stabilitását.
forrás: HEOL
