Budapest másfél millió eurós (körülbelül 560 millió forintos) támogatást nyert a Klímasemleges és intelligens városok küldetés (EU Mission) elnevezésű pályázaton. Ebből a pénzből hozzák létre a Budapesti Klímaügynökséget is – közölte a Főpolgármesteri Hivatal.
A közlemény szerint Budapestet 25 európai várossal együtt válogatták be a NetZeroCities Pilot Cities programba Amszterdammal, Barcelonával és Rómával egyetemben.
A főváros célja, hogy létrehozza a Budapesti Klímaügynökséget, amely kezdetben a lakosság energiahatékonysági beruházásait támogatja majd. Ezzel a tervek szerint felgyorsítják a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok és egészségkárosító részecskék városi szintű kibocsátásának csökkentését.
Az energiahatékonysági beruházásokért és az energiaszegénység leküzdéséért a fővárosi önkormányzat átfogó, fenntartható, nagy léptékű és többszereplős támogatási programot dolgoz ki. A Budapesti Klímaügynökség a közlemény szerint a nemzetközileg már elterjedt Super ESCO üzleti modellt alkalmazza majd. A Főpolgármester Hivatal tájékoztatása szerint a Super Energy Service Company olyan szolgáltatást nyújt, amely a köz- és a magánszféra együttműködésével biztosítja az energiahatékonysági beruházások támogatását.
A működését várhatóan 2024-ben elkezdő klímaügynökség nem támogatások kezelésével foglalkozik majd, hanem a bankok által kihelyezhető támogatási konstrukciók kidolgozását irányítja.
Fontos célnak nevezték meg az ingatlanok felújításainak felgyorsítását, különös tekintettel a nehezebb szociális helyzetben élők támogatására. A közleményben jelezték: kiemelt figyelmet fordítanának az esélyegyenlőségre, az energiaszegénység kezelésére, biztosítanák a nehezebb anyagi helyzetben lévő családok számára is a felújításokhoz szükséges forrásokhoz való hozzáférést.
Középpontban az energiahatékonyság
A Főpolgármester Hivatal kiemelte: a változó világgazdasági és energiapiaci környezetben, a gyakran változó és drasztikusan emelkedő energiaárak mellett a lakosság és az ingatlanpiaci szereplők számára is felértékelődik az energiahatékonyság. Ez különösen jellemző a magyar fővárosra, ahol a lakásállomány jelentős része magántulajdonban és rossz állapotban van, így értelemszerűen jelentős mértékű az energiaszegénység.
A lakásszektor a legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátó, a városi kibocsátás mintegy 40 százaléka származik az otthonokból.
Ennek egyik oka a szilárd tüzelés elterjedése, valamint az elavult fűtési megoldások használata. A fejlesztések előtt több akadály van, például az elmúlt évtizedben nem történtek komolyabb országos fejlesztések a lakások energiahatékonyságának fejlesztésére és az energiaszegénység csökkentésére.
A kormányt hibáztatják
Kiemelték, hogy a kormány „rezsicsökkentési politikája” miatt nem érezték az emberek az energiahatékonysági beruházások szükségességét, és hozzátették, hogy Budapesten a kormányzat pénzügyi elvonásai és az alacsony EU-s támogatási források miatt sem tudott eddig az önkormányzat ilyen fejlesztéseket segíteni.
