A természet helyreállítási jogszabállyal (továbbiakban Tervezet) kapcsolatban továbbra is izzanak a kedélyek uniós intézmények háza táján. A témához kapcsolódóan legutóbb megjelent írásunkban arról számoltunk be, hogy május 23-án az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottsága (COMAGRI) – jelentős szavazati többséggel – elutasította a Tervezetet, a Halászati Bizottság (COMPECH) pedig úgyszintén ellene voksolt. Június folyamán további szavazások zajlottak az EP Környezetvédelmi Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságában (COMENVI) és a Tanácsban is.
A COMENVI a szavazásra két napot (június 15-ét és június 27-ét) fordított. Ennek oka – a híradások szerint – az volt, hogy igen heves vita alakult ki a bizottság tagjai között az első napon, és végül időhiány miatt a végső szavazást is el kellett halasztani.
A 88 tagú bizottságban a módosításokról szóló első napi szavazás 44 igen és 44 nem szavazattal patthelyzetet eredményezett. Az Európai Néppárt (EPP) által benyújtott, az Európai Bizottsági javaslatra – azaz a teljes Tervezetre – vonatkozó totális elutasító indítványhoz ugyanakkor még egy szavazatra lett volna szükség.
Az egyik legnagyobb európai mezőgazdasági és erdészeti érdekképviseleti szervezet, a Copa-Cogeca (amelynek az Agrárkamara is tagja) aznap kiadott nyilatkozatában reflektált az eseményre és hangsúlyozta, hogy a projekt ellenzői és támogatói közötti tökéletes döntetlen mutatja, hogy a Tervezet szövege rosszul lett előkészítve, ami megosztotta az EP képviselőket.
A COMENVI következő szavazására június 27-én került sor, amely az elsőhöz hasonló végeredménnyel zárult – tehát ugyanannyi támogató voks született, mint elutasító. Ez azt jelentette, hogy a COMENVI saját módosító javaslatait elutasította, ami ezelőtt még soha nem történt meg mezőgazdasági és erdészeti témával kapcsolatban. A Bizottság teljes javaslata viszont nem került elutasításra.
Mindezek eredményeképpen, következő lépésként a COMENVI az Európai Parlament plenáris ülés elé terjeszti a Bizottság természethelyreállítási jogszabálytervezetének elutasítására irányuló javaslatát eredeti formájában, azzal az ajánlással, hogy azt teljes egészében el kell vetni. Az eseményen további új módosításokról – amelyek benyújtási határideje július 5. volt – is szavaznak. A Strasbourgban rendezett plenáris üléshéten a programtervezet szerint a vitát július 11-én, a szavazást pedig július 12-én tartják – ennek feltétele, hogy napirendet az Elnökök értekezlete július 6-án jóváhagyja. (Értesüléseink szerint ez meg is történt, az EP honlapján fellelhető plenáris ülés frissített napirendjében első helyen szerepel „A természet helyreállításáról szóló törvény: vita és szavazás a Bizottság javaslatának elutasításáról vagy módosításáról” pont.)
A Copa-Cogeca üdvözölte az COMENVI június 27-i döntését. Véleményük szerint e harmadik elutasítás – a COMAGRI és a COMPECH után – egyértelmű üzenetet küld a Bizottságnak, hogy vissza kell vonnia eredeti javaslatát és reális alternatívát kell előterjesztenie. Az ENVI EP-képviselői világosan értésre adták, itt nem arról van szó, hogy szükség van-e helyreállítási törvényre, hanem arról, hogy hogyan alkotják meg annak jogszabályi kereteit. Kiemelte, hogy a mezőgazdasági, erdészeti és halászati ágazatok ellenállása nem az elérendő célt érinti, illetve vonja kétségbe. A Tervezet véleményük szerint rossz felépítésű, költségvetése megalapozatlan, magalkotása során pedig a Bizottság nem vette kellően figyelembe az érintettek véleményét. A Copa-Cogeca emiatt arra kéri az Európai Parlament képviselőit, hogy a plenáris ülésen utasítsák el a Bizottság javaslatát és utalják vissza azt a Bizottsághoz alapos felülvizsgálatra.
Mint látjuk, a helyzet eléggé bonyolult, amit tovább tetéz, hogy korábban, június 20-án a nemzeti környezetvédelmi miniszterek Tanácsban minősített többséggel (20 tagállam mellette, 5 ellene, 2 pedig tartózkodott) megszavazták a Tanács Tervezetről szóló általános álláspontját (General approach). A tanácsi állásfoglaláson a cseh elnökség alatt kezdett el dolgozni a Tanács, amely aztán folytatódott a svéd elnökség alatt. Utóbbi miatt is érdekes, hogy Svédország végül ellene szavazott.
A Tanács általános megközelítésében tett módosítások közt kiemelendők az erdei ökoszisztémával foglalkozó 10. cikkre vonatkozólag tett indítványok:
- A tagállamoknak nemzeti szinten a 2030. december 31-ig tartó időszakban javulást kell elérniük az erdei ökoszisztémák egyes indikátoraiban: a 6 kötelező indikátor számát a Tanács 3-ra csökkentette, megmaradt az álló holtfa, a fekvő holtfa, és a Közös erdei madárindex.
- A jelentéstételi ciklus időtartamát 3-ról 6 évre emelték. (Ez utóbbi, bár javulás az eredeti javaslathoz képest, de erdő esetében még mindig kevés.)
- E 3 indikátort minden tagállamnak ki kell egészíteni még eggyel az alábbi 5 választható indikátor közül: az inhomogén szerkezetű erdők aránya; az erdők összekapcsoltsága; az erdőben tárolt szerves szénkészlet; az őshonos fafajok által uralt erdők aránya; fafajok sokfélesége.
Az érdekeltek tehát nagyon várják a plenáris ülésen tartott szavazás eredményét. Nem hivatalos információk szerint viszont még az is előfordulhat, hogy a szavazást szeptemberre halasztják.
A Tanács általános megközelítése angolul itt érhető el, továbbá szintén angol nyelven olvashatók a Copa Cogeca június 15-i, 20-i és 27-i nyilatkozatai.
forrás: NAK / Erdészet
