A nyílászárók CE-jelölése nem jelent azonban bárhová automatikus beépíthetőséget, hiszen az épületek nagysága, földrajzi elhelyezkedése, az épület magassága, szélnek való kitettsége eltérő igénybevételt jelent, ezért az elvárt követelményszint is eltérő lehet.
2020-08-28 Ablakok a közel nulla energiaigényhez? A nyílászárók CE-jelölése nem jelent azonban bárhová automatikus beépíthetőséget, hiszen az épületek nagysága, földrajzi elhelyezkedése, az épület magassága, szélnek való kitettsége eltérő igénybevételt jelent, ezért az elvárt követelményszint is eltérő lehet. Megosztás: Illusztráció: a Németh-Fa Kft. IV-93 jelű ablak-szerkezete [93 mm, 4-16-4-16-4 mm-es, 3 rétegű (Ug=0,6 W/m2*K)] Magyarországon CE-jelöléssel kerülnek forgalomba az ajtók és ablakok a termékszabvány 2010 évi érvénybe lépése óta. A forgalomba hozatalhoz be kell tartani az Építési Termék Rendelet (Construction Product Regulation= CPR), az Építési Törvény és végrehajási rendelete vonatkozó előírásait, le kell folytatni a terméktípusra a megfelelőség értékelési eljárást. és a kiadott első típusvizsgálati jegyzőkönyv igazolja a termék adott kialakításának alapvető teljesítményjellemzőit (pl. légzárás, vízzárás, szélállóság, léghang-gátlás, hőátbocsátás, biztonságos használhatóság). Az épületre kiszállított szállítmányhoz ezeket a tulajdonságokat a terméktípusra a gyártó által készített teljesítménynyilatkozat tartalmazza. A CE-jelölés nem jelent azonban bárhová automatikus beépíthetőséget, hiszen az épületek nagysága, földrajzi elhelyezkedése, az épület magassága, szélnek való kitettsége eltérő igénybevételt jelent, ezért az elvárt követelményszint is eltérő lehet. Az alkalmazásra vonatkozóan Magyarországon külön előírás szabvány került kidolgozásra MSZ 9333:2011 jelzettel. Külön figyelem övezi a nyílászárók hőátbocsátását. Az alapanyagokat jellemző hővezetési tényező (? -lambda) csak egynemű anyagok egységnyi vastagságának és felületének jellemzésére használatos. A régi magyar szabványban szereplő hőszigetelés jelölés (knévl) alapján “k” értékként köztudatban lévő fogalom már a múlté. A nyílászárók jellemzésére a hőátbocsátási tényező fogalom használatos- melynek 2001 óta az U-value érték számítás a módszere,- mely egységnyi felületen egységnyi hőmérsékletkülönbség hatására kialakult hőáramát jellemzi. A különös figyelem indoka, hogy a lakóterekbe való beépítéshez a követelményszint többször változott, melyhez a szerkezeti kialakításnak alkalmazkodnia kellett. A fém profilokba ún. hőhíd megszakító összekötő gátak kerültek, a kemény PVC profilok esetében a szerkezeti vastagság megnövekedett és több (5-6-7-8 ) kamrára osztották a profil belső terét. A fa nyílászárók esetében is feltűnő, hogy a szerkezeti vastagság a követi az üvegezés vastagodását, illetve a profilok nem egyszer hőszigetelő anyagokkal réstegezettek. A gyártók kínálatában megjelent a kiegészítő alumínium borítás, mint opció. A hőszigetelő üvegek kínálatában az optimalizálás első lépése az alacsony emissziós bevonatok alkalmazása, majd a gáztöltés. További lehetőség az acél távtartó profil helyettesítése, ún. meleg-peremes kivitellel és a harmadik üvegréteg. Az alacsony emissziós bevonat helyzetének, meglétének ellenőrzése “gyertyaláng próbával”. A bevonat helyén a tükröződő kép színárnyalata eltérő. A belső üvegtáblán van a hővédő bevonat, a külsőn az esetleges napvédő bevonat. A vonatkozó 7/2006 számú TNM rendelet[6] már 2018-tól aktuális szövegezése szerint a bejárati ajtókra (UD? 1,45 W/m2K) és ablakokra (UW? 1,15 W/m2K) a költséghatékony követelményszint van érvényben. A 2020. december 31-ét követően átadásra kerülő új épületek esetében azonban közel nulla energiaigényű kivitelt kell elérni. Érdekessége a szabályozásnak, hogy a különleges jellemzők elérésének feltétele ha “az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerinti költséghatékonysági számítás alapján a beruházás az épület várható élettartama alatt megtérül”. Szerencsére a közel nulla energiaigényű épületek esetében a határoló szerkezetek követelményértékeiben nincs további szigorítás, de meg kell felelnie az 5. melléklet I. részében táblázatban közölt követelményeknek. Egy további fokozatot jelentő épületkoncepciót dolgozott ki a német Passivhaus Institut, melynek passzívház komponens tanúsítású listájára az Uw? 0,8 W/m2K hőátbocsátási értékű nyílászárók kerülhetnek be, ha a beépítési módjuk is megfelel a 0,85 W/m2K értéknek és a hőhídmentességi kritériumoknak. Ablak beépítési csomópont hőtechnikai modell számítás- izoterma ábra Ehhez már a német PVC-ablak beépítési irányelvben rögzített előírásoknak megfelelő RAL-os beépítésű ablakok csomópontjának külső síkján vízlepergető párafékező-, belső síkján párazáró szalagokkal és ragasztókkal történik tömített módon a beépítésük. Ezen műveletek elvégzését sok gyártói alkalmazástechnikai oktató kiadvány és videó is segíti. Örvendetes, hogy már ablakbeépítő szakirányú tanfolyami képzés is elérhető (OKJ 31582 03), a szakképesítéssel rendelkező szakemberek megfelelő minőségű falcsatlakozást készítenek. Örvendetes szakági szakmai összefogást jelent, minőségi termékgyártást és szakszerű beépítést irányzott elő tagjainak a MMAE és a FAMASZ szövetségek célkitűzése. Kidolgozásra került Magyarországon is nyílászárók témakörében ismeretető és az Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság által készített és jóváhagyás után hamarosan publikálásra kerül jónéhány építésügyi Műszaki Irányelv, köztük a az ipari és garázskapuk alkalmazási előírásai, fa ablakok beépítési előírásai. Papp Imre – szakértő mérnök – ÉMI Nonprofit Kft. műszaki szakértő (MMK-13-4917) igazságügyi szakértő (IM 010781) |