A faépítés aránya Németországban 2021. óta erősen bővül, és először emelkedett 20 százalék fölé mind a lakóépületek, mind a nem lakóépületek esetében. Ez derül ki a Faanyag Charta 2.0 nemrég közzétett „Key Figures Report 2022/2023” című jelentéséből. A jelentés egy másik szembetűnő adata: a kalamitos (viharkár, szúkár, …) faanyagok kitermelése 18 százalékponttal csökkent 2021-hez képest, 74 százalékról 57 százalékra.
A faépítési aránya a lakóépületeknél 18,6 százalékról 20,4 százalékra nőtt a 2021-es jelentéshez képest, míg a nem lakóépületeknél 19,6 százalékról 20,8 százalékra. A fát különösen gyakran használják a mezőgazdasági épületek építésénél, ezt követik a szállodák és éttermek, valamint az egylakásos családi házak.
A legfrissebb jelentés adatai ráadásul meglehetősen óvatosak; az éghajlati válság és a koronavírus-járvány utóhatásai továbbra is kihívások elé állítják az erdészeti és faipari ágazat szereplőit.
“A kulcsszámok az aktuális fejleményeket tükrözik. És ismét hangsúlyozzák a Charta-összefogás céljainak sürgős szükségességét: a társadalmi-ökológiai átalakulást csak akkor lehet érdemben kezelni, ha minden érdekelt fél összefog” – magyarázza Dr. Jan Lüdtke, a Charta a fáról 2.0 koordinátora a Thünen Fakutató Intézetben.
Az erdőkárosodás az éghajlatra gyakorolt hatás csökkenéséhez vezet
Az egyik legfontosabb változás a 2021-ben közzétett legutóbbi kulcsadatokról szóló jelentéshez képest az, hogy az erdők éghajlati hatása a korábbi évekhez képest némileg csökkent. Az éghajlati hatás egyrészt a CO2-megkötéssel és a szén-dioxid-tárolással összefüggő fák növekedésének, másrészt az erdőből történő fakivonásnak köszönhető.
Az éghajlattal összefüggő erdőkárok következtében megnövekedett fakivágások és az idős faállományok növekvő aránya miatt – a 60 évnél fiatalabb fák bizonyítottan a legnagyobb arányban kötik meg a CO2-t hektáronként és évente – az erdők éghajlati hatása 2021 óta enyhén csökkent.
A megnövekedett kalamitos fa mennyiségével párhuzamosan a hazai faanyagból készült, anyagilag hasznosított fatermékek klímahatása is némileg csökkent. A fa épületszerkezetekben és tartós termékekben történő anyagában történő felhasználása a szén-dioxid-megkötés növekedéséhez vezet. Ha az anyagként felhasznált fa aránya csökken – például a kálváriafával szemben támasztott minőségi követelmények miatt -, akkor a fatermékraktár éghajlati hatása is csökken. A számok azonban még mindig az elmúlt tíz év átlaga felett vannak.
A faanyag felhasználásának enyhe csökkenése
A kitermelt hengeresfa mennyisége 2022-ben 84,7 millió köbméter volt, a keménylombos hengeresfa aránya 21 százalék. A 2010-es évhez képest mind a fenyők, mind a keménylombos hengeresfa felhasználása enyhén csökkent. Míg az anyagként felhasznált tűlevelű hengeresfa aránya a vizsgált időszakban kismértékben, 79-ről 84 százalékra nőtt, addig a keménylombos hengeresfa anyagként történő felhasználása ugyanebben az időszakban kismértékben csökkent, ami a keménylombos hengeresfa faalapanyag-iparban történő felhasználásának csökkenése miatt következett be. Az import aránya továbbra is alacsony, és 2019 óta jelentősen csökkent.
Alacsonyabb bruttó hozzáadott érték és forgalom stabil foglalkoztatás mellett
Az összeállítás szerint a faipari szegmensben a bruttó hozzáadott érték és a forgalom is csökkent, amelyek többéves növekedés után 2018 óta csökkennek. A 2021-es évhez képest azonban a forgalom a vizsgált időszakban stabil maradt. Az építőiparban és a fakereskedelemben még nőtt is a forgalom.
A foglalkoztatottak száma nem változott.
A szakképzett munkaerő hiánya továbbra is kihívást jelent
A klaszter egészében a munkaerőpiacon és a szakképzésben betöltetlen álláshelyek átlagos betöltési ideje tovább emelkedett. Németország összes gazdasági ágazatához képest jelentősen az átlag felett voltak, különösen az építőiparban és a faiparban.
Háttérinformációk:
A Faanyag Charta 2.0 a fenntartható erdőgazdálkodásból származó fa felhasználásával kapcsolatos fellépés és a kapcsolódó szociális párbeszéd folyamatának keretét képezi, amely a fa felhasználásáról, mint az éghajlatvédelemhez, az erőforrás-megőrzéshez és a vidéki területek megerősítéséhez való hozzájárulásról szól.
A Thünen Intézet által készített és az FNR által kiadott jelentés letölthető (FNR: Mediathek – Charta für Holz 2.0: Kennzahlenbericht 2023 Forst & Holz) a Charta für Holz 2.0 weboldalról.
szerk/ford: Tóth János, forrás: FNR
