Már nem SOE-EVGI, hanem SOE-ETEGI keretei között, viszont továbbra is dr. Lett Béla a szerzője, illetve szerkesztője a 14. és a 15. erdővagyon-gazdálkodási közleménynek: “Amit a számok mutatnak az erdőművelés ökonómiájáról”, valamint “Amit a számok mutatnak – Az erdőtelepítések tapasztalatai 1920-2020”.
Dr. Lett Béla e kísérószöveggel értesítette a FATÁJ szerkesztőségét a két új kiadvány megjelenéséről.
Az Erdőtelepítés és az Erdőfelújítás finanszírozása, támogatása lényegi téma, az ágazati önfinanszírozás és az állam/társadalom (EU) támogatásának nagysága és aránya változik. Az 1990-es évek alapvető átrendeződését mutatja a címlap ábra, amely dilemma a jelenben is el- és tovább gondolkoztató.
Keletkezett egy megszólalási adósságunk az “Erdőművelés ökonómiája” témájában, amelyet ezzel úgy-ahogy teljesítettünk (2008-tól nyilvános üzemági számviteli országos összevont adatok nincsenek). Mi továbbra is az Erdővagyon-gazdálkodást (Fakitermelés-Erdőfelújítással, régiókkal és főleg a fafajokkal) tekintjük a keretnek, ezzel kezdünk.
Az Erdészeti szaporítóanyag szolgálja az Erdőtelepítést és az Erdőfelújítást, de a szolgálat értéke pénzügyileg csekély, és ezért elhanyagolt a nagy erdősítési rendszerekben.
A Kaán Károly Országfásítás kampány, a “Trianon 100” aktuálissá tett még egy visszatekintést az Erdőtelepítésre, csak szokásosan a számokra koncentrálva. Ez is a bírálatokra (a régi erdőtelepítések el-, illetve megítélésére) született, és felveti a tényleges áttekintés szükségességét, amely kezdeményezésre vár (Az elkészült hallgatói “mintát” csatolom, “a Múlt erdőtelepítései – a Jelen erdőállományai – Tapasztalatok – Eredmények”.)
Az Erdővagyon-gazdálkodási közlemények 2013-tól napjainkig.
EVK 15. Amit a számok mutatnak- Az erdőtelepítések tapasztalatai 1920-2020 (2021.)
EVK 14. Amit a számok mutatnak az erdőművelés ökonómiájáról (2021.)
EVK 13. Amit a számok mutatnak az akácról Az akácgazdálkodás szerepe a magyar erdőgazdálkodásban (2020.)
EVK 12. Huszonöt év a magán-erdőgazdálkodásban- A helyzet, a korlátok és a lehetőségek (2018.)
EVK 11. Amit a számvitel, számok mutatnak a magán-erdőgazdálkodási társas vállalkozásokról (ebt, egt – 2014) (2018.)
EVK 10. Amit a számok mutatnak erdők – erdőgazdálkodás főfafajok vagyongazdálkodása (2018.)
EVK 9. Amit a számok mutatnak az üzemmódokról fahasználati módok és erdőfelújítási eljárások
EVK 8. A differenciált erdővagyon-gazdálkodás nehézségei a körzeti erdőtervezésben a Sopron-Fertőmellék erdőterv példáján (2017.)
EVK 7. Amit a számok mutatnak – differenciált erdővagyon-gazdálkodás (2017.)
EVK 6. Amit a számvitel mutat az erdőgazdasági vállalkozások gazdasági helyzetéről és teljesítményéről (2016.)
EVK 5. Amit a számok mutatnak az erdővagyon-gazdálkodásról – naturáliák és ökonómia (2016.)
EVK 4. Nemzeti erdőstratégia (nes) és erdőprogram (nep) megújítása – az intézkedési területek harmonizációja (2015.)
EVK 3. Amit a számok mutatnak az állami erdőgazdaságok gazdálkodásáról 2007-2013 (2015.)
EVK 2. Amit a számok mutatnak az erdészeti részvénytársaságokról (2013.)
EVK 1. Az erdészeti tartamosság értelmezése és az erdővagyon-gazdálkodás (2013.)
Ezen belül a két legújabb (2021. május közepe):
EVK 15.: Amit a számok mutatnak – Az erdőtelepítések tapasztalatai 1920-2020
Írta: Lett Béla
Kiadó: Soproni Egyetemi Kiadó
Sopron, 2021
ISBN 978-963-334-392-0 (nyomtatott)
ISBN 978-963-334-393-7 (online)
132 oldal, pdf, 4,35 MB
Összefoglaló:
Az erdőtelepítések tapasztalatai 1920-2020.
Tisztelettel adózunk a Trianon erdővesztését követő erdőtelepítési erőfeszítéseknek. A száz év alkalmából és a Kaán Károly Országfásítási Tervhez indokolt háttér összeállítás készítése az erdőtelepítési tapasztalatok áttekintésére, a racionális értékelésre.
A szakanyag a Múlt – Jelen – Jövő időhorizontját vizsgálja, a tartós elemeket kutatva.
Az 1920-2020 az 1920-as Trianont követő 100 év permanens erdőtelepítési szándékban, változó teljesítményben zajlik.
Az “Amit a számok mutatnak .” sorozatba illően a tényeket 1951-től szinte napjainkig sorolja, erdőtelepítési teljesítményben, regionális és fafaj összetételben, több időszakot kiemelve.
A jelen minimális erdőtelepítésének okait nem tárjuk fel, így a jövő kiugró tervei, vágyai bizonytalanok.
Már a történeti áttekintés is a teljesítmények hullámzását a terv – tény eltérését mutatja.
A mennyiségeknél a régiók sorrendje egyértelmű: Síkvidék – Dombvidék – Hegyvidék.
A fafajokat elemezve szintén a terv-tény eltérése a szembetűnő, de a megállapítás a tapasztalatokról a “divatfafajok” váltakozására (NNY – F – A – T) irányul.
Az erdőtelepítési tervek-tények összeállítás időszakonként mutatja be, hogy az ökológiai alapú tervezési módszer nem tud a teljesítményeknek szilárd bázist nyújtani. Különösen az 1991-2000 rövidtávú erdőtelepítési tervezés nem tudott a tulajdon viszonyok változásával számolni, de ezt még a 2001-2010 szakaszban sem ismerték fel.
Az erdőtelepítést is az erős jogi előírások szabályozták, de az ökológiai szorgalmazás is ellenálláshoz (csökkenő telepítéshez) vezetett.
Az erdőtelepítés ökonómiai ösztönzése az erdősítésre, majd a jövedelempótlásra koncent-rál, de nem számol – különösen a hosszú vágáskorú faállományok – erdőrész szemléletű modelljének több évtizedes finanszírozási igényével.
Az erdőtelepítés kifejezetten a leggyengébb (határ) termőhelyekre szorul, és a gyenge fatermőképesség fokozott gazdasági hátránnyal jár, évtizedekre kiterjedő területalapú támogatásra szorul.
Az optimista hosszú távú erdőtelepítési programok az ökológiából, az agrárgazdaságból és a klímajavításból építkeznek, de a teljesítések – figyelembe véve a csökkenő trendet – az egyéb tényezők, a klímaváltozás hatásának elhagyása miatt szükségszerűen elmaradnak mennyiségben, illetve a zöld szemlélet sikertelen.
A fejezetekben (vastagon szedve) számos megállapítást tettünk és a tapasztalatok gyűjteményét megfontolásra ajánljuk.
Indokoltnak tartjuk az erdőtelepítés előtti körülmények és a jelenlegi állapotok (fényképi) dokumentumainak széles körű gyűjtését, bemutatását a méltányos-reális értékelésre, megítélésre.
Erdővel – fával a holnapért!
Sopron, 2021. február
EVK 14.: Amit a számok mutatnak az erdőművelés ökonómiájáról
Szerkesztette: Lett Béla
Kiadó: Soproni Egyetemi Kiadó; Sopron, 2021
ISBN 978-963-334-390-6 (nyomtatott)
ISBN 978-963-334-391-3 (online)
246 oldal, pdf, 5,4 MB
Bevezető (a bevezető eleje):
Az erdőművelést (mag-csemetetermelés, erdőtelepítés, erdőfelújítás, erdőnevelés) elsősorban szakmai ökológiai-technikai oldalról tárgyalják a szakértők, kevésbé érintve – hangsúlyozva az erdővagyon-gazdálkodásba ágyazódó ökonómiát (költségeket, támogatást, finanszírozást).
Általános egy-egy időszak vagy egy-egy szakág tárgyalása, ettől mi sem tudunk elszakadni a szerkesztés miatt, de az egyetlen szakanyag lehetőséget ad a folyamatok (szakaszai) és a szakterület (üzemágai) feldolgozására (elsősorban a számokon keresztül).
Az erdőművelés (benne a szaporítóanyag termesztés) önállóan, de még gyakrabban az egyes fafajok és erdőtársulások fatermesztéséről szóló könyvekben, szakanyagokban szerepel. Az erdőművelés (szaporítóanyag termelés) gazdasági kérdéseivel nehéz foglalkozni, általában szakmai döntések következményének tekintik (támogatással, finanszírozással).
Az erdőművelés (csemetetermelés, erdőtelepítés, erdőfelújítás) korábbi statisztikáit az 1920-1990 időszakot feldolgozó anyagban találjuk (döntően állami).
A különböző szakanyagok a hazai erdőgazdálkodás szakaszait különítik el, mi is hasonlóan teszünk, de vannak átfedések: -1920, 1920-1945/50, 1950-1970, 1970-1990, 1990-2004, 2004-.
A naturális elképzelés, szabályozás uralkodik (ökológia-termesztés), a gazdasági hatások és következmények (hatásvizsgálatok) másodlagosnak számítanak, illetve a gazdálkodásra is hivatkoznak, ha úgy látják szükségesnek a szakmai szemléletük érvényesítésére.
A termesztés – gazdálkodás természetes egysége sokszor megbomlik, az ökonómia (ott is csak – egyébként szervezeti, személyi okokból érthetően) a rövid-középtávra figyel, a hosszabb távra kitekintés sokszor elmarad, a klímaváltozásra felkészülés már jó ideje nagyon időszerű.
Új gondolati szakasz a gazdálkodás felülírása a kezeléssel, a természetvédelmi, társadalmi elvárásokra hivatkozással az ökonómia önállóságának, jelentőségének elvetése (vagy határtalan kiterjesztése – ökoszisztéma “gazdálkodás”), az üzemgazdasági-számviteli megállapodások elhagyása.
A különböző időszakok jellemzése természetesen eltérő súlyú, terjedelmű.
[Itt következiok az időszakok rövid jellemzése.]A szakanyag (a sorozat címében is felvállaltan) erősen “szám” centrikus (a legkevésbé ideologikus és a leginkább független), a gazdasági hangsúlyozás természetesen nem akar a naturáliák rovására menni, a reálfolyamatoknak vannak pénzügyi feltételei és következményei. (Az “Amit a számok mutatnak .” sorozat jelen anyaga erősen merít Halász Aladár “számok” gyűjteményéből.)
Igyekszünk a szektor (Állami – Magán) és a régió (Hegyvidék – Dombvidék – Síkvidék) szempontjait láttatni, de ezek nagyon szoros, kölcsönös kapcsolatban állnak a fafajokkal (így a fafajpolitikával).
Hálásak vagyunk az elődök szakmai munkájáért, véleményéért, a gazdasági adatok és összefüggések tárgyalásáért, és megértőek az adott időszak nézeteivel, azok érvényesülésével. (Sokszor – a kelleténél többször – az utódok erős kritikával illetik a korábbi tevékenységeket, a számok-folyamatok bemutatásakor tartózkodni igyekszünk a mai szempontú kritikától.)
A szakanyag hosszú, ez a szerkesztésben is illesztési, áttekintési nehézséget okoz, de az erdővagyon-gazdálkodás szakmai, társadalmi és gazdasági gyorsuló változásának a megítélésénél a magunk tisztább látása és a széles körű informálás érdekében felvállaltuk az összeállítást és közzétételt.
A főfejezetekben az erdővagyon-gazdálkodás, az erdőgazdálkodás – az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodás, az erdőtelepítés, illetve az erdőfelújítás ökonómiája – analízisei kerülnek kifejtésre és ezek alapján a megállapítások megfogalmazásra (a szakanyag történeti, leíró jellegéből következően nem szándékozunk álláspontunk – egyébként érzékelhető – tézis-szerű kinyilatkoztatására).
Törekvésünk ebben az értelemben az ágazati folyamatok, kapcsolatok naturális és értékbeni oldala összefüggéseinek hiteles bemutatása, igazolása számszerű alátámasztásokkal.
A prof. dr. Mészáros Károly tiszteletére szervezett Alapítvány lehetőséget ad a nyomtatott verzió elkészítésére is.
Forrás: Dr. Lett Béla, SOE-EVGI
Kiegészítés:
A fenti kiadványok a Mészáros Károly Erdészeti Felsőoktatási Emlékalapítvány honlapján keresztül is elérhetőek. E nyitólap végén található a kapcsoló az Erdővagyon-gazdálkodási Közleményekhez.
