A szakmai és szakmaközi tudásátadás fontosságáról, az új gazdálkodási modellek kialakításának szükségességéről, valamint a kutatás és a gyakorlati gazdálkodás kapcsolatának szorosabbá tételéről beszélt Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára a Magyar Tudományos Akadémia „A jövő erdei és az erdők fenntartása a változó környezetben” című tudományos rendezvényén, kedden.
Az államtitkár kiemelte, a maihoz hasonló rendezvények létfontosságúak a jövő erdőgazdálkodása szempontjából. A tartamosság erdészeti fogalma az elmúlt évtizedekben folyamatosan „fenntarthatósággá” bővült, ezzel együtt egyre inkább szükség van a különböző szakterületek közötti tudásátadásra, eszmecserére és közös megoldáskeresésre.
Zambó Péter beszélt arról is, hogy az erdészeti szakma komoly, nemzetközi szintű tudományos háttérrel rendelkezik, és az erdők jövőjének formálásakor széles együttműködési rendszerre, a szűkebb erdészeti szakmán túli tudományterületekre kell támaszkodni. A megoldáskeresés folyamatába aktívan be kell vonni az ökológia, a meteorológia, az informatika, a távérzékelés, a társadalom- és gazdaságtudományok szakembereit.
Kiemelte, ennek az együttműködésnek az irányába indult el a Soproni Egyetem, amely az Erdészeti Tudományos Intézettel és a Tanulmányi Erdőgazdasággal megerősödve a fenntarthatóság környezeti, gazdasági és társadalmi szegmenseit egyaránt lefedi kutatási és oktatási kapacitásaiban. Támogatjuk az intézményt abban, hogy a fenntarthatósági kérdések hazai kutatásának és oktatásának a motorja legyen.
Az államtitkár megemlékezett azok nevéről, akik munkásságukkal hozzájárultak az ország erdősültségének növeléséhez. Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen kivételesen jó alapra építhetünk – mondta. Ez az alap pedig elődeink magas színvonalú munkája, amely hagyománytisztelő ágazatunkban biztos kiindulási pontot jelent.
Az Agrárminisztérium támogatja az erdőgazdaságok és a kutatóműhelyek közös kezdeményezéseit, az erdőgazdaságok oktatási és kutatási ráfordításait.
Záróbeszédében Zambó Péter államtitkár rámutatott, hogy a maihoz hasonló rendezvények, a más szakterületekkel közösen kidolgozott, és a gyakorlatba átültetett új gazdálkodási megoldások továbbra is lehetővé teszik számunkra, hogy az erdőket, mint gazdag életközösséget megőrizzük, és szolgáltatásait hosszú évszázadokon át élvezhessük.
forrás: AM Sajtóiroda
FATÁJ kiegészítés:
Az MTA ETB szervezésében zajlott konferenciát az online térben élőben lehetett követni, majd az eseményt követően azonnal visszanézni a szervezet Youtube csatornáján.
A magam részéről szeretném felhívni a figyelmet Borovics Attila – Az erdészeti és faipari ágazat szerepének növelése az éghajlatváltozás mérséklésében címmel tartott előadására! (Tóth János)
PROGRAM
Köszöntő – Bartha Dénes, az MTA doktora, az MTA Erdészeti Tudományos Bizottság elnöke
100 éve született Járó Zoltán, az erdészeti termőhelyismerettan kiemelkedő
tudósa
Führer Ernő, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa (SOE)
Tudomány, az igazságon túli világban
Mátyás Csaba, az MTA rendes tagja (SOE)
Változó környezet, változatlan erdők?
Bidló András, PhD, Gálos Borbála, PhD, Horváth Adrienn, PhD és Mátyás Csaba, az
MTA rendes tagja (SOE)
Az erdők vízforgalma és vízigénye a vízpótlás szemszögéből
Gribovszki Zoltán, PhD, Kalicz Péter, PhD és Führer Ernő, mezőgazdasági tudomány
kandidátusa (SOE)
Egyes állományjellemzők és abiotikus kalamitások közötti összefüggések
Standovár Tibor, PhD (ELTE)
Erdeink egészsége a változó környezetben
Csóka György, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa (SOE) és Lakatos Ferenc,
mezőgazdasági tudomány kandidátusa (SOE)
Az erdészeti és faipari ágazat szerepének növelése az éghajlatváltozás mérséklésében
Borovics Attila, PhD, (SOE ERTI)
Zárszó – Zambó Péter államtitkár (AM)
