FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Új rendelet az ÜHG kibocsátás elkerülés kiszámításáról

A Magyar Közlöny 2021. évi 246. számában (XII.30.) megjelent Az innovációért és technológiáért felelős miniszter 68/2021. (XII. 30.) ITM rendelete a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok fenntarthatósági követelményeknek való megfelelésével kapcsolatos üvegházhatású gázkibocsátás elkerülés kiszámításának szabályairól

A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 13. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 6. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró agrárminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

1. §
(1) A bioüzemanyag vagy folyékony bio-energiahordozó teljes életciklusra számított üvegházhatású gázkibocsátás (a továbbiakban: ÜHG kibocsátás) értékét és az ÜHG kibocsátás elkerülését a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok fenntarthatósági követelményeiről és igazolásáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Kr.) meghatározott fenntarthatósági nyilatkozatot kiállító az 1. melléklet szerint, a következő módszerek egyikével határozza meg:
a) ha az előállítási módra vonatkozó üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás alapértelmezett értéke meghatározásra került a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók kapcsán az 1. melléklet 4. vagy 5. pontjában, és az e l érték – e bioüzemanyagokra vagy bio-energiahordozókra az 1. melléklet 1. pont 1.7. alpontjával összhangban számított – értéke nulla vagy annál kevesebb, ennek az alapértelmezett értéknek az alkalmazásával;
b) a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók kapcsán az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott módszernek megfelelően kiszámított tényleges érték alkalmazásával;
c) az 1. melléklet 1. pont 1.1. alpontjában említett képletek tényezőinek összegeként kiszámított érték alkalmazásával, ha egyes tényezők esetében az 1. melléklet 2. pontjában szereplő, diszaggregált alapértelmezett értékek, az összes többi tényező esetében pedig az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott módszernek megfelelően kiszámított tényleges értékek alkalmazhatók.
(2) A biomasszából előállított tüzelőanyagok ÜHG kibocsátásának értékét és az ÜHG kibocsátás elkerülését a Kr.-ben meghatározott fenntarthatósági nyilatkozatot kiállító a 2. melléklet szerint, a következő módszerek egyikével határozza meg:
a) ha az előállítási módra vonatkozó üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás alapértelmezett értéke meghatározásra került, és a biomasszából előállított tüzelőanyagok kapcsán a 2. melléklet 4. pontjában, és az e1 érték – ennek a biomasszából előállított tüzelőanyagokra a 2. melléklet 1. pont 1.7. alpontjával
összhangban számított – értéke nulla vagy annál kevesebb, ennek az alapértelmezett értéknek az alkalmazásával;
b) a biomasszából előállított tüzelőanyagok kapcsán a 2. melléklet 1. pontjában meghatározott módszernek megfelelően kiszámított tényleges érték alkalmazásával;
c) a 2. melléklet 1. pont 1.1. alpontjában említett képletek tényezőinek összegeként kiszámított érték alkalmazásával, amennyiben egyes tényezők esetében a 2. melléklet 2. pontjában szereplő, diszaggregált alapértelmezett értékek, az összes többi tényező esetében pedig a 2. melléklet 1. pontjában meghatározott módszernek megfelelően kiszámított tényleges értékek alkalmazhatók.

2. §
Az azonos típusú, de eltérő mennyiségű, eltérő kibocsátási értékű termékek összevonása, összekeverése során az összekeveréssel előállított összevont termékmennyiség kibocsátási komponenseit vagy az ÜHG kibocsátás elkerülését tömegmérleg-módszerrel is meg lehet határozni, ha a módszer
a) megengedi az eltérő fenntarthatósági és ÜHG kibocsátás megtakarítási jellemzőkkel rendelkező nyersanyag- vagy üzemanyag-szállítmányok összekeverését,
b) lehetővé teszi a különböző energiatartalmú nyersanyagok szállítmányainak összekeverését további feldolgozás céljából, amennyiben a szállítmányok méretét energiatartalmuknak megfelelően igazítják ki,
c) előírja, hogy az a) pontban említett szállítmányok fenntarthatósági és ÜHG kibocsátás megtakarítási jellemzőivel és méretével kapcsolatos információk a keverékhez rendelve maradjanak, valamint
d) biztosítja, hogy a keverékből kivett minden szállítmány összege azonos fenntarthatósági jellemzőkkel kerüljön leírásra és ugyanolyan mennyiségben, mint a keverékhez adott összes szállítmány összege és előírja, hogy ezt az egyensúlyt megfelelő időn belül el kell érni.

3. §
A tömegmérleg-rendszer biztosítja, hogy minden egyes szállítmányt csak egyszer vegyenek figyelembe a megújuló forrásokból előállított energia teljes bruttó fogyasztásának kiszámításához, és információt tartalmaz arról, hogy a szállítmány előállítása részesült-e támogatásban, továbbá ha igen, akkor a támogatási rendszer típusáról is.

4. §
(1) A feldolgozott szállítmány fenntarthatósági és ÜHG kibocsátás megtakarítási jellemzőit kiigazítják, és a (2) és (3) bekezdés szerint a végtermékhez rendelik.
(2) Ha egyetlen végtermék készül, és azt bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, vagy biomasszából előállított tüzelőanyagok, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó, közlekedési célú üzemanyagok vagy széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok előállítására szánják, a szállítmány méretét és fenntarthatósági, valamint ÜHG kibocsátás megtakarítási jellemzőit egy olyan átváltási együtthatóval igazítja ki, amely a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomasszából előállított tüzelőanyagok előállítására szánt végtermék és az eljáráshoz felhasznált nyersanyagok arányát fejezi ki.
(3) Ha több végtermék készül, és azokat bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomasszából előállított tüzelőanyagok, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó, közlekedési célú üzemanyagok vagy széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok előállítására szánják, mindegyik végtermékre külön átváltási együtthatót és külön tömegmérleget alkalmaznak.

5. §
Tényleges érték alkalmazása esetén a Kr.-ben meghatározott fenntarthatósági nyilatkozatot kiállító a számítás megfelelőségét önkéntes nemzeti vagy nemzetközi rendszer keretében független auditot végző tanúsító szerv által kiadott nyilatkozattal (tanúsítvánnyal) igazolja.

6. §
Ez a rendelet 2022. január 1-jén lép hatályba.

7. §
(1) Ez a rendelet
a) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 30. cikk (1) és (2) bekezdésének, 31. cikk (1) bekezdésének, valamint V. és VI. mellékletének,
b) a benzinre, a dízelolajra és a gázolajra vonatkozó követelmények, illetőleg az üvegházhatású kibocsátott gázok mennyiségének nyomon követését és mérséklését célzó mechanizmus bevezetése tekintetében a 98/70/EK irányelv módosításáról, a belvízi hajókban felhasznált tüzelőanyagokra vonatkozó követelmények tekintetében az 1999/32/EK irányelv módosításáról, valamint a 93/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 5–6. pontjának és IV. mellékletének való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a rendelet a 2009/28/EK irányelv V. mellékletének alkalmazásában a talajban lévő kötöttszén-készletek kiszámításával kapcsolatos iránymutatásról szóló, 2010. június 10-i 2010/335/EU bizottsági határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

8. §
Hatályát veszti a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók fenntarthatósági követelményeknek való megfelelésével kapcsolatos üvegházhatású gázkibocsátás elkerülés kiszámításának szabályairól szóló 39/2017. (X. 9.) NFM rendelete.

forrás: NJT

Előző cikk

Csökkent az ország függése az energiaimporttól

Következő cikk

Áremelkedés az IKEA hálózatban



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Tovább

Románia legszebb fái

A különleges fák, famatuzsálemek védelmének első lépése, hogy összeírjuk, hol is találhatóak meg Románia területén. Ezért e honlap…
Total
0
Share