Az EU döntéshozóknak szóló erdészeti akadémiának 35 befolyásos résztvevője volt – az ellenőrzött erdőégetés meglepte a közép-európaiakat. Az uniós döntéshozók számára szervezett erdészeti akadémia résztvevői élénk vitát folytattak az éghajlatváltozásról és a biológiai sokféleségről. Az eseményt a Finn Erdészeti Szövetség és a Svéd Erdészeti Ügynökség szervezte. Június utolsó hetében Svédországban 35 befolyásos ember vett részt az EU döntéshozói számára szervezett Erdészeti Akadémián.
A résztvevők között voltak az EU különböző tagállamaiból, az Európai Parlamentből és a különböző főigazgatóságoktól, a kutatást és a nem kormányzati szervezeteket képviselő személyek, erdészeti szakemberek és a biogazdaságban érdekelt felek képviselői. A résztvevők Brüsszelből, Finnországból és Svédországból érkeztek.
Elina Antila, a Finn Erdészeti Szövetség igazgatója szerint a rendezvény célja az volt, hogy tájékoztatást nyújtson az erdészeti kérdésekről, rávilágítson a különböző nézőpontokra és erősítse a párbeszédet. A résztvevőket a Stockholmtól északra fekvő Johannesberg kastélyban szállásolták el, és a rendezvény ideje alatt terepi kirándulásokat szerveztek. “A kirándulások lehetővé tették számunkra, hogy bemutassuk, hogyan működik az erdészet az északi országokban, és hogyan befolyásolják azt az uniós szintű stratégiák és döntéshozatali folyamatok” – mondja Antila.
A kétnapos rendezvény szemináriumokat, helyszíni látogatásokat, megbeszéléseket és kapcsolatépítést tartalmazott. Az erdei látogatások a gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóság kombinálásának módjaira összpontosítottak az erdőgazdálkodásban. A látogatások során bemutatták a természetközeli erdőgazdálkodásban elérhető módszereket is. A csoport termelési létesítményeket is meglátogatott, és megismerkedett a faalapú körforgásos gazdaság új innovációival.
“A megbeszéléseken különösen az merült fel, hogy hogyan lehet összehangolni az erdők biológiai sokféleségét, az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és az erdők kereskedelmi célú hasznosítását. Sok esetben nem lehetséges mindezek optimalizálása egy erdőterületen belül” – mondja Björn Merkell, a Svéd Erdészeti Hivatal vezető tanácsadója.
A környezeti helyreállítás érdekes demonstrációja
A múlt héten az EU Bizottsága közzétette a természet helyreállításáról szóló uniós rendeletjavaslatát. A javaslat szerint a helyreállítást igénylő szárazföldi és tengeri területek egyötödét 2030-ig, a többi négyötödét pedig 2050-ig helyreállítási intézkedésekkel kell lefedni. Ezt visszhangozva a résztvevők megvitatták a természetközeli erdőgazdálkodást. Világossá vált, hogy a különböző szervezetek eltérő módon határozzák meg a természetközeli erdőgazdálkodást. ‘Az európai erdők sokfélék, így az erdészet azonos módszerei nem alkalmasak az egész kontinensen’ – mondta Antila.
Az egyik vitát kiváltó módszer az ellenőrzött égetés volt, más szóval a területek szándékos égetése természetvédelmi céllal. “A boreális erdők ellenőrzött égetése váratlan módszer volt a közép-európai résztvevők számára. Nehezen hitték el, hogy valaki erdőégetésre adja a fejét, mivel a saját országukban a szárazság miatt gyakran vannak kiterjedt erdőtüzek’ – magyarázza Antila. Az ellenőrzött égetés során a legtöbb fakitermelési maradékot (apadék) elégetik, valamint a humuszréteg egy részét is. Az ellenőrzött égetés tápanyagokat juttat a talajba, és helyet teremt a különböző fajok számára, amelyek közül néhány ritka vagy veszélyeztetett.
Fa a műanyag helyettesítésére
Az esemény során a csoport ellátogatott az “Új fa” kiállításra is, amely az új fagazdaság jelentőségét hivatott bemutatni. ‘A résztvevők érdeklődve és örömmel értesültek a műanyagok faalapú termékekkel kiváltásának lehetőségeiről’ – mondta Antila.
A fa megújuló nyersanyag, amely segíthet csökkenteni a fosszilis nyersanyagoktól való függőséget. Antila hangsúlyozza az erdészeti ágazatról és az erdőkről folytatott párbeszéd fontosságát, mivel ezek megoldást nyújthatnak az Európai Unió Zöld Megállapodására. A Green Deal program célja, hogy Európa 2050-re az első klímasemleges kontinens legyen. Ez azt jelentené, hogy Európa nettó üvegházhatású gázkibocsátása nullára csökkenne.
Antti Kurvinen: Kurvini: Az erdészeti politika nemzeti ügy
Antti Kurvinen finn mezőgazdasági és erdészeti miniszter hétfőn este a johannisbergi kastélyban hivatalosan megnyitotta az uniós döntéshozóknak szóló Erdészeti Akadémiát. Hangsúlyozta a fa és a faalapú termékek fontosságát a fenntarthatósági célok 2030-ig történő elérésében. Kurvinen szerint az úgynevezett zöld átmenet növeli a keresletet az olyan bioalapú nyersanyagok iránt, amelyek például a finn és svéd erdőkből nyerhetők.
Ugyanakkor azonban az Európai Unió követelményeket tesz közzé arra vonatkozóan, hogy miként használják az erdőket a tagállamokban, Kurvinen szavaival élve “gyorsabban, mint valaha”, és figyelmen kívül hagyva a nemzeti parlamentek hatáskörét. “Az erdészeti politikát a jövőben is nemzeti szinten kell megtervezni és végrehajtani. Az egyes országok körülményeit és a különböző erdőtípusok kezelésének módjait a tagállamok ismerik és értik a legjobban” – folytatta Kurvinen.
A fórum megnyitójával kapcsolatban Kurvinen miniszter és Anna-Caren Sätherberg svéd mezőgazdasági miniszter szándéknyilatkozatot írt alá a Svédország és Finnország közötti erdészeti kutatási együttműködésről.
Forrás: forest.fi
Angolra fordította: Heli Mäntyranta, magyarra: MM
