A 2022. évi aszály (és a 2021. évi őszi-téli csapadékhiány) hatásait már a tavaszi erdőtűz szezonnál érzékeltük. Idén február második hetétől regisztráltunk erdőt és/vagy fával borított területet érintő tűzeseteket. A tavaszi időszakban négyszer, a nyári időszakban háromszor több erdőtűz[1] keletkezett. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) és a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) által közösen működtetett Erdőtűz Információs Rendszerben rögzített adatok szerint január 1. és augusztus 31. között 2.870 tűzeset érintett erdőt és/vagy fával borított területet.
Annak ellenére, hogy 2022. július 2-tól országos tűzgyújtási tilalom van érvényben, a fokozott tűzveszély időszakában alkalmazandó szabályokat sokan figyelmen kívül hagyták, melynek következtében nagy számú tűzeset keletkezett, jelentős védekezési feladatokat róva ezzel a katasztrófavédelemre és az erdőgazdálkodókra.
Idén augusztusban 2021-hez képest 2,5-ször, az elmúlt 10 év átlagához 1,5-ször több erdőtűz keletkezett. Az aszály hatására a nyári erdőtűz szezonban a tüzek terjedési sebessége és intenzitása is nagyságrenddel nőtt, ami nehezítette az oltást és növelte a kár mértékét.
Az aszályos időszakban a megnövekedett felszíni holt biomassza mennyiség és az alacsony élő biomassza nedvesség tartalom miatt magas tűzkockázat állt fenn.
A fokozottan tűzveszélyes[2] erdőállományokban koronatüzek alakultak ki, a közepesen tűzveszélyes állományokban pedig gyorsan terjedő felszíni tüzek okoztak károkat.
Az alacsony kockázatúként nyilvántartott erdőállományokban (pl. akácosok, nyárasok) is az átlagnál több tűz keletkezett, amit az elszáradt aljnövényzet és gyepvegetáció, illetve az idő előtt lehullatott rendkívül száraz lomb táplált.
2022. augusztusában összesen 229 erdőtűz lobbant fel hazánkban. Az előzetes adatfelvételezés alapján összesen 3532 ha területen okoztak károkat. Ahogy az az 1. számú térképen is látható, a legtöbb erdőtűz Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megyében alakult ki. Az augusztusi erdőtüzek 83%-a 1 hektárnál kisebb területet érintett.
Nagy kiterjedésű (10 hektárnál nagyobb) erdőtűz 7 esetben jött létre. Ebből Kecskemét, Tiszafüred és Táborfalva települések külterületén érintett jelentős nagyságú fával borított területet a tűz.
Az augusztus 18-án, a délelőtti órákban Táborfalva területén keletkezett tűzeset oltása három napot vett igénybe a rendkívül gyorsan terjedő tűzfront miatt. A tűz eloltását a megérkező csapadék is segítette.
A június második felétől súlyosbodó aszály hatására a napi tűzesetszám jelentősen növekedett. Augusztus első három hetében is hasonló tendenciát regisztráltunk, amikor naponta 5-15 erdőtűz keletkezett. (1. grafikon)
forrás: Erdőtűz Információs Rendszer (NÉBIH-NFK)
Az augusztus végén érkezett csapadékzóna enyhítette az aszályt. Azonban arra fel kell hívni a figyelmet, hogy az éghető holt biomassza alsóbb rétege, illetve a nagyobb átmérőjű holt fa nedvességtartalma hosszabb időtávon kerül egyensúlyba a levegő nedvességtartalmával, így az ország azon részein, ahol nem esett jelentősebb csapadék augusztus utolsó és szeptember első hetében, a fokozott tűzveszély továbbra is fennállhat.
szerzők: Debreceni Péter[3] – Dr. Nagy Dániel[4]
A cikk első megjelenése az Erdészeti Lapok 2022. szeptemberi lapszámában volt.
[1] A FAO nómenklatúra szerint erdőtűznek azok a vegetációtüzek minősülnek, amelyek erdőt vagy egyéb fás területet is érintettek.
[2] 4/2008. (VIII.1.) ÖM rendelet 1. melléklete szerinti erdőállományok.
[3] Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Rendszerszervezési és Fejlesztési Igazgatóság, szakreferens
[4] Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Kiemelt Ügyek Igazgatóság, országos EUTR erdészeti főfelügyelő, egyetemi docens, SOE
