FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Összefogás a homoki kocsányos tölgyesekért

Interjú dr. Andrési Dániellel, a KEFAG Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi osztályvezetőjével.
A közelmúltban zárult az Európai Uniós LIFE pályázat nyertese, az OAKEYLIFE projekt, amelyet a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt., valamint társszervezetként a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület valósított meg.

A 2017-2022 között tartó program a homoki kocsányos tölgyesek megőrzését, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmét tűzte ki célul, helyszínként a Kunpeszér mellett található, NATURA 2000 területnek minősülő Peszéri-erdő szolgált.

Sulyok Ferenc, a KEFAG Zrt. vezérigazgatója a projektnyitón kiemelte, hogy a résztvevők első alkalommal működnek együtt ekkora volumenű erdei élőhely-rekonstrukciós programban, másrészt a KEFAG Zrt. a LIFE pályázat nyerteseként dobogós helyen áll a hazai erdőgazdaságok között, ami presztízsértékű és komoly szakmai elismerést is jelent.

Az ötéves projekt zárásának apropóján beszélgettünk a részletekről az osztályvezetővel.

 Mitől különleges az OAKEYLIFE projekt?

A LIFE projektünk több szempontból is különleges, talán az egyik legfontosabb, hogy először működik együtt alföldi állami erdőgazdaság koordinálóként hivatásos és civil természetvédelmi szervezetekkel. Még senki nem tudott érdemi eredményeket felmutatni az erdőssztyepp tölgyesek védelme területén. Senki nem mért fel alföldi erdőt ilyen részletességgel. Még senki nem indított ennyire átfogó kommunikációs kampányt az alföldi erdők különféle funkcióinak fontosságára való figyelemfelhívás érdekében.

 A fő célokon belül milyen konkrét célkitűzéseket fogalmaztak meg az induláskor?

A projektünk az alábbi célkitűzéseket fogalmazta meg:

A NATURA 2000 fenntartási célok teljesítését fenyegető, legjelentősebb helyi veszélyeztető tényezők felszámolása, elsősorban az inváziós fásszárú, mint például a mirigyes bálványfa, a nyugati ostorfa, a kései meggy, a zöld juhar és a lágyszárú fajok, mint például a selyemkóró, a kanadai- és a magas aranyvessző visszaszorításával.

Aktív helyreállítási munkák elvégzésével a kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok (szubkontinentális peripannon cserjések, pannon homoki gyepek, euro-szibériai erdőssztyepp tölgyesek) kiterjedésének növelése és azok természetvédelmi helyzetének javítása.

A biotópok fejlesztésével a közösségi jelentőségű, kedvezőtlen természetvédelmi helyzetű állatfajok (díszes tarkalepke, szarvas álganéjtúró) számára alkalmas élőhelyek kiterjedésének növelése.

A helyreállított élőhelyekre célzottan visszatelepítendő, közösségi jelentőségű növényfajok (homoki nőszirom, mocsári kardvirág) állományainak növelése, a legfontosabb ökoszisztéma szolgáltatások helyreállítása.

A különböző típusú, helyben elvégzett beavatkozások alapján, gyakorlatban tesztelt ajánlások megfogalmazása a hasonló problémákkal szembesülő gazdálkodók részére.

 Milyen eredményekkel zárták a programot?

 A projektünket rendkívül komoly eredményekkel 2022. december 31-én zárjuk. Az egyik legfontosabb célunk a Natura 2000 célok elérését leginkább veszélyeztető invazív növények visszaszorítása volt, amit több mint 500 hektáron végeztünk el. Az élőhelyek természetességi kategóriáinak növelése érdekében több mint 100 hektáron végeztünk cserjekorlátozást. Nem őshonos fafajok sarjaztatott állományait több mint 52,5 hektáron alakítottuk át őshonos fafajokból álló erdőkké, amelyekből 19 hektáron kocsányos tölgyeseket hoztunk létre. A nehéz terjedőképességű fajok könnyebb térnyerése érdekében közel 26 hektáron alakítottunk ki ökológiai folyosókat. Ezen folyosókat őshonos fa- és cserjefajokkal beültetve sikeresen megnöveltük a területen élő, védett, közösségi jelentőségű kiemelt rovar, a díszes tarkalepke életterét. Bevezettük a terület egy részén az erdei legeltetést. A projekt keretén belül létrehozott Erdei Oktatóközpont pedig hozzájárul az óvodás kortól az egyetemista korig a helyi erdők bemutatásához, megismeréséhez.

 Milyen hatást vált ki a Peszéri-erdő megújítása a régióban élő lakosságra?

A projekt a régióban élő lakosság számára rendkívül sok, zömében pozitív hatást váltott ki. A lakosságot több rendezvényen (pl. falunap) tájékoztattuk a Peszéri-erdő megújulásáról. A falu területén, valamint a Peszéri-erdőben is információs táblákat helyeztünk ki, amelyek hozzájárulnak célkitűzéseink konkrét megértéséhez, megítéléséhez. A projekt hatására több ezer ember kereste fel a területet, köszönhetően a létrehozott Erdei Oktatóközpontunknak és tanösvényünknek. Ezen felül a térségben élő lakosság önkéntes munkával is nagy mértékben hozzájárult a projektünk sikeres megvalósításához, emellett több mint 10 főnek állandó munkát is biztosítottunk.  

 A projekt milyen hozadékot adott a KEFAG Zrt. számára?

Véleményem szerint a projekt egyfajta új szemléletet adott a KEFAG Zrt-nek. A természetvédelmi szervezetekkel végzett közös munka sok esetben rávilágított arra, hogy az eddigiekben elvégzett munkák helyett, illetve mellett új, eddig nem alkalmazott technológiákat is alkalmazhattunk. A Peszéri-erdő természetességi kategóriája nagyságrendekkel magasabb lett, amelyet utódaink számára is büszkén mutathatunk be. Természetesen a projekt során megvásárolt tárgyi eszközöket a jövőben is tudjuk használni és hozzájárulnak a Peszéri-erdőben folyó fenntartási munkák sikeréhez.

 Milyen személyes élményt nyújtott Önnek a program?

Alföldi származású vagyok, erdős vidéken, Ásotthalmon nőttem fel, ahol az idős tölgyesek még megvoltak, jelenleg is megvannak, de a fiatal korosztály, valamint a természetes újulat azonban teljes mértékben hiányzik. A Peszéri-erdőben a kocsányos tölgynek megmaradó, természetes, életképes újulata van, méghozzá több ezer darab. Rendkívül változatos élőhelyeket foglal magába a Peszéri-erdő, ahol olyan védett és fokozottan védett élőlények fordulnak elő, mint a szarvas álganéjtúró, a darázsölyv, a homoki nőszirom és a mocsári kardvirág. Személyes élményem, hogy itt láttam először élő fa odvában költő szalakótát, valamint az erdő területén nekem sikerült kimutatnom a fokozottan védett magyar futrinka előfordulását.

Natura 2000
Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához.

A LIFE (L’Instrument Financier pour l’Environnement) az Európai Unió pénzügyi eszköze, amelyet 1992-ben hoztak létre. A LIFE az egyetlen uniós forrás, amely dedikáltan környezet- és természetvédelmi, valamint éghajlat-politikai célkitűzéseket támogat.

Fotók: Dr. Bárány Gábor, Pongrácz József, Dr. Vadász Csaba, Erdélyi Arnold, Hartdégen Judit.

forrás: ImageMagazin

Előző cikk

Apci az ország karácsonyfája

Következő cikk

Innovatív terápiák pszichiátriai betegeknek



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Total
0
Share