Összesen mintegy 500 millió forint ütötte a zsebét azoknak a magánszemélyeknek, akik például gombát, csigát, levendulát gyűjtöttek és adtak le felvásárlóknak az idén. Nemcsak a gyűjtögetők és a kereskedők, hanem az állam is jól járt.
Nyolc hónap alatt félmilliárd forintot kaptak a hivatásos felvásárlóktól azok a magánszemélyek, akik csigát, gombát, levendulát, medvehagymát és más hasonló, nem védett állatot és növényt gyűjtenek az erdőn-mezőn. Az összegből az állam is részesült, az adóbevétel idén meghaladta a 18 millió forintot.
Hetedik éve élnek azok a kedvezményes adószabályok, amelyek az úgynevezett hobbigyűjtők dolgát könnyítik meg. A rendelkezéseket annak idején sokan félreértették, egyesek félremagyarázták, és még politikai csörték is kialakultak miatta, a gyakorlat azonban azóta a hétköznapi ügymenetben megfelelően kialakult. Ez pedig azt mutatja, hogy évente fél- és egymilliárd forint közötti adózott jövedelem üti az erdőt-mezőt járó magánszemélyek markát – eközben pedig az állam is szert tesz némi összegekre.
A ma is élő szabályokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szóvivője, Kis Péter András ismertette a Világgazdaság kérdésére.
A rendelkezések kizárólag azoknak a teendőjét könnyítik meg, akik nem őstermelők, és nem is egyéni vállalkozók, hanem magánemberként, egyfajta mellékes keresetkiegészítésért járják a természetet – kezdte Kis Péter András. Fontos mozzanat az is, hogy a passzusok csak akkor alkalmazhatók, ha a hobbigyűjtők hivatalos felvásárlónak adják el a vadon talált portékát, a csigát, gombát, medvehagymát, esetleg a bodzavirágot, csipkebogyót, netán a levendulát vagy más hasonló, nem védett állatot és növényt. Ekkor ugyanis a leadott termény, állat ellenértékének 25 százaléka számít jövedelemnek, vagyis erre a részre számítandó fel a 15 százalékos személyi jövedelemadó.
Idén augusztusig a hobbigyűjtők 493 millió forintot kaptak a felvásárlóktól, az államnak pedig megközelítőleg 18,5 millió forint adóbevétele származott – közölte a szóvivő.
A korábbi években is rendre százmilliós összegek szerepeltek az aktuális adóhatósági összesítésben. A szabályok első évében, 2016-ban például 490 millió forint bevételre tettek szert az erdőt-mezőt járó magánszemélyek. A következő két esztendőben hasonlóan alakult az éves érték, miközben 2019-ben már 660 millió forintot tehettek zsebre az érintettek, 2021-ben pedig majdnem nyolcszázmilliót.
Ezzel – nyilván – növekedett az állami bevétel is.
Kis Péter András kiemelt még néhány fontos tudnivalót. Például azt, hogy a hobbigyűjtőknek semmilyen adóügyi kötelezettségük nincs: a közterhet a felvásárló számolja ki, majd levonja azt a gyűjtőnek járó összegből, s be is vallja az adóhivatalnak. Ez azt is jelenti, hogy a magánszemélyeknek nem kell kérvényt beadniuk a hatósághoz, vagy igazolást kérniük a NAV-tól, ahogy a bevallással és az adófizetéssel sem kell vesződniük. Lényeges az is, hogy a felvásárlók nem egy-egy magánszemélyhez kötve kezelik és adják meg az adatokat, hanem ömlesztve, ilyen értelemben anonim módon.
A szóvivő ugyanakkor azt külön is hangsúlyozta, hogy a kedvezményes rendelkezések csak akkor alkalmazhatók, ha a hobbigyűjtő betartja a feltételeket. Ha az összegyűjtött terményeket, csigákat valaki nem felvásárlónak adja el, akkor a kapott ellenérték az érintett önálló tevékenységéből származó bevételének minősül, s bevallásadási kötelezettség alá tartozik.
forrás: VG.hu 11-15
