FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

A fakitermelés korlátozása nem számít fenntartható erdőhasználatnak

Az erdőgazdálkodásba befektetés a megoldás receptje. Fotó: N: Shutterstock

A szén-dioxid-nyelők Európában csökkennek. A finn szakértő szerint azonban ez nem ad okot a fakivágások korlátozására.

Számítások szerint az erdők és fatermékek az Európai Unió teljes üvegházhatású gázkibocsátásának mintegy tíz százalékát ellensúlyozzák. Mégis számos tanulmány azt mutatja, hogy a szén-dioxid-elnyelők csökkennek. “A természetes szén-dioxid-nyelők sérülékenyebbé váltak; a szárazföldi és óceáni nyelőkre hatással van az éghajlatváltozás. Radikálisan csökkenteni kell a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátását, ahelyett, hogy a természetes nyelőkben bíznánk” – írta Dr. Philippe Ciais és Dr. Werner L. Kutsch tavaly ősszel az ICOS által kiadott European Greenhouse Gas Bulletin Fluxes című folyóirat első számában.

Finnország, Európa egyik legerdősültebb országa szintén nemrégiben kapott egy jelentést, amely szerint szén-dioxid-nyelőhelyei jelentősen csökkentek a korábbi szintekhez képest. Ennek oka a megnövekedett fakivágások és az erdőnövekedés lassulása. Markku Remes, a Finn Erdőgazdálkodási Központ vezető erdőgazdálkodási szakértője tele van olyan zsákokkal, amelyekkel a finn erdészeti ágazatot érintő kihívásra a Natural Resources Finland (Luke) decemberben közzétett jelentése nyomán válaszolni lehet.

Remes receptje a javításra az erdőgazdálkodásba befektetés. “Az erdők jó minőségű felújítása, a fiatal állományok időben gondozása és a fák egészségét biztosító trágyázás” – sorolja Remes.

Az erdőtrágyázást már korábban is javasolták; lásd például a Forest.fi tavaly tavasszal megjelent interjúját Ilkka Hämälävel, a Metsä Group elnök-vezérigazgatójával. ‘A szén-dioxid-nyelők védelme érdekében fontos, hogy a hamut trágyázásra használhassuk, és a trágyázást növelni is tudjuk, hogy bizonyos területeken fokozzuk a növekedést’ – mondja Remes.

Az erdők továbbra is nagy mennyiségű szenet kötnek meg

“A szén-dioxid-elnyelők megerősítésének legjobb módja az, ha figyelembe vesszük az egyes termőhelyek sajátos körülményeit” – mondja Markku Remes.

A Luke-jelentés szerint a finn erdők továbbra is szén-dioxid-elnyelőként működnek. A csökkenés miatt azonban az erdők már nem ellensúlyozzák a más célokra használt földek szén-dioxid-kibocsátását. Remes az erdőgazdálkodás néhány hagyományosabb módszerét is ki szeretné emelni.

“A szén-dioxid-elnyelők megerősítésének legjobb módja az, ha figyelembe vesszük az egyes termőhelyek sajátos körülményeit” – mondja Markku Remes.

A termőhelyi adottságok figyelembevétele többek között a megfelelő fafaj kiválasztását jelenti, hogy az új állomány jól induljon.

A finn erdők mintegy negyede tőzegmezőkön nő. Ezek a talajok azóta vita tárgyát képezik, amióta Luke arról számolt be, hogy a lecsapolt tőzeglápok szén-dioxid-kibocsátása növekszik.

Remes megjegyzi, hogy a jövőben a tőzeglápokon fokozottabban fogják alkalmazni a természetes felújítási módszereket.

A finn erdők elöregednek

Az erdők növekedését lassító fontos tényező, hogy az észak-finnországi fenyőerdők elöregednek. Remes tudja, hogy ezen nem lehet nagyon gyorsan változtatni.

“A növekedés csökkenése a korszerkezet miatt valószínűleg a jövőben is folytatódni fog. Nem valószínű, hogy A vegetációs időszak hossza, a hőmérsékleti összeg és a csapadékmennyiség jelentősen és elég kedvezően kellene változni ahhoz, hogy a növekedési ütem jelentősen javuljon, ez pedig valószínűtlen’ – mondja Remes. Remes azonban nem támogatja a gazdasági erdőkben a fakitermelés korlátozását.

“Az erdőkből származó faalapú termékek olyan fontosak a fosszilis nyersanyagok helyettesítésében, hogy a fakitermelés korlátozása nem fenntartható az éghajlatváltozás mérséklése szempontjából. Példának okáért a közeljövőben rengeteg első ritkítást (előhasználat) kell végeznünk” – mondja Remes.

Finnországban minden kivágott fa helyett négy új fát ültetnek.

Politikai csetepaté az erdőkről

A legutóbbi szén-dioxid-nyelő számítás előtt Luke módosította az alkalmazott módszereket. Ennek eredményeképpen az erdőterületek talajkibocsátására számított számadat megnőtt, így csökkent a nettó nyelők száma. A legfontosabb változás az volt, hogy az erdős tőzegtalajokból származó kibocsátásokra vonatkozó számadat magasabb lett. Ennek oka az volt, hogy most már figyelembe vették a globális felmelegedésnek a tőzeg és az alom bomlására gyakorolt hatását.

A módosított számítás januárban némi vitát váltott ki: az áprilisi parlamenti választásokra készülve Petteri Orpo, a Nemzeti Koalíció Pártjának elnöke kommentálta Luke számításait a szén-dioxid-nyelők összeomlásáról. Furcsának találta, hogy a szén-dioxid-nyelők méretére vonatkozó számítások ennyire eltérőek lehetnek. “Egyszerűen nem értem, hogy a szén-dioxid-nyelőkre vonatkozó számítások hogyan változhatnak egészen érthetetlen mértékben, és az emberek aztán felháborodnak, és mindenféle következtetésekbe bocsátkoznak. Ennek nem így kellene történnie” – mondta Orpo a Helsingin Sanomatnak.

Remes úgy véli, hogy a szén-dioxid-nyelők számítása új módszerének elfogadása indokolt volt, mivel a kutatás és a kutatási módszerek folyamatosan fejlődnek. Az új módszer elfogadása akkor válik szükségessé, amikor a tudományos közösség kellően szilárd szakértői véleményeket generál annak megfelelőségéről és megbízhatóságáról – mutat rá Remes.

Ugyanakkor emlékeztet arra, hogy a finn médiának és a kutatóknak kötelességük tájékoztatni a közvéleményt egy új módszer elfogadásáról. A nyilvánosság számára világosan és könnyen érthetővé kell tenni, hogy a két különböző módszer alapján kapott eredmények nem hasonlíthatók össze egymással – jegyzi meg Remes.

Erdőink továbbra is jelentős szén-dioxid-nyelőt jelentenek

Remes szerint az erdők jövőjét befolyásoló legjelentősebb tényező az erdők fakitermelésre fordítható részaránya. Ha a természetvédelmi területek és az egyéb korlátozott használatú területek kiterjedése jelentősen megnő, akkor ez még az erdőgazdálkodás fokozása mellett is csökkenteni fogja a kivágások összmennyiségét.

Remes szerint még a létfontosságú kérdésekben sem szabad megfeledkezni az arányérzékről, bár a fontos kérdéseket természetesen kellő mértékben figyelembe kell venni. “Erdőink még mindig jelentős szén-dioxid-nyelőt jelentenek. Jól vigyáztunk rájuk” – mondja Remes. Remes azon a véleményen van, hogy a közeljövőben az erdők szén-dioxid-elnyelő képessége valószínűleg némileg csökkenni fog. Nincsenek gyors eszközök az ásványi és tőzegmohás talajok szénelnyelőinek növelésére.

A pánikszerűen meghozott elhamarkodott döntések akadályozhatják a jövőbeli szén-dioxid-nyelők kedvező alakulását – figyelmeztet Remes.

Erdőgazdasági Szövetség: A növekmény csökkenését komolyan kell venni

Karoliina Niemi, a finn erdészeti szövetség erdészeti igazgatója szerint komolyan kell venni az erdők növekedésének lassulását, mivel az életerős és jól növő erdők erős szén-dioxid-elnyelőt képeznek.

“Az erdei nyelők változásait természetesen komolyan veszik” – mondja Karoliina Niemi.

Az ő receptje az erdők növekedésébe befektetés. Aktiválni kell az erdőgazdálkodási műveleteket, és biztosítani kell azok megfelelő időzítését. “Fontos, hogy minden művelet kövesse az aktuális erdőgazdálkodási ajánlásokat. Bizonyos tőzeglápokon, főként a gazdag lucfenyves lápokon már most is egyre inkább a folyamatos növekedés felé haladunk, hogy csökkentsük a tőzegtalajból származó kibocsátást. Az erdőkárok megelőzése is egyre fontosabbá válik’ – mondja Niemi.

Luke számításai az erdészeti ipar intézkedéseihez vezetnek majd?

‘Az erdei nyelők változásait természetesen komolyan veszik. De az erdők hosszú életciklusa miatt óvakodnunk kell az elhamarkodott döntésektől. Az aktív és időben történő erdőgazdálkodás az, amire az erdészeti ágazat is törekszik. Az egész erdészeti ágazatnak össze kell fognia annak érdekében, hogy ez megvalósuljon. “A legelső dolog az, hogy egy felújítóvágás után rövid időn belül új állományt hozzunk létre. A trágyázás fontos rövid távú intézkedés a növekedés elősegítésére. Ugyanakkor továbbfejlesztjük az egyes tőzeglápok számára megfelelő erdőgazdálkodási módszereket” – válaszol Niemi.

Forrás: forest.fi
Írta: Tero Karjalainen
Fatájolta: MM

Előző cikk

Faipari Nettó Zéró Ütemterv

Következő cikk

Átadták a diplomákat az Erdőmérnöki Kar végzős hallgatóinak



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések