Lengyelország a világ öt legnagyobb bútoripari exportőrének egyike, de az iparág – amely a nemzeti GDP 2%-át adja és mintegy 200 ezer embert foglalkoztat – 2022-ben küszködött, és félő, hogy a jövője tovább romlik.
A világjárvány idején a lengyel bútorgyártók virágoztak, mivel az emberek a bezártság idején a lakásfelújításokra összpontosítottak. Ez a fellendülés azonban mostanra véget ért, és az iparág nehéz 2022-es évet élt át.
Az Oroszország ukrajnai inváziója által kiváltott globális gazdasági válság, amely fokozta a növekvő inflációt és megzavarta a nemzetközi kereskedelmet, arra kényszerítette a fogyasztókat, hogy visszafogják a kiadásaikat. A fa nagykereskedelmi ára is kétszámjegyű ütemben emelkedett, szélsőséges esetben pedig 2021-hez képest megduplázódott, ami megemelte a termelési költségeket.
A lengyel bútorgyártók megrendelései 35-50%-kal csökkentek 2022 eleje óta – mondta Michał Strzelecki, a Lengyel Bútorgyártók Kereskedelmi Kamarájának (OIGPM) igazgatója.
A lengyel gyártású bútorok mintegy 90%-a exportra megy. A Gazdasági Komplexitás Megfigyelőközpontja szerint 2020-ban Lengyelország 5,75%-os részesedése a globális bútoripari exportpiacon csak Németország (6,3%) és Kína (39%) mögött volt. Az OIGPM tavaly közzétett jelentése Lengyelországot 5%-os részesedéssel a negyedik helyre sorolja Olaszország, valamint Németország és Kína mögött.
Az iparág, amely 2021-ben rekordösszegű, közel 60 milliárd zloty (12,8 milliárd euró) forgalmat bonyolított le, a lengyel GDP mintegy 2%-át teszi ki. Ez a legmagasabb érték az uniós tagállamok közül, és összehasonlítható a blokk egészének 0,7%-os részesedésével.
Az exportőrök számára előnyös Lengyelország bútorgyártási hagyománya és know-how-ja, a főbb értékesítési piacokhoz való földrajzi közelsége, a versenyképes szállítási árak és a Nyugat-Európához képest viszonylag alacsony munkaerőköltségek.
Véget ér a felújítási boom
Ez a sikertörténet azonban most veszélybe került – legalábbis a közeljövőben.
Strzelecki úgy véli, hogy sok vásárló elhalasztotta a bútorvásárlást, és nehéz megbecsülni, hogy mikor élénkül meg újra a kereslet. “Várakozásaink szerint ez csak 2023 második felében következhet be. Ez a legrosszabb forgatókönyv, amely szerint csökkentenünk kell a termelési kapacitást, és ennek következtében elbocsátások következnek” – figyelmeztet.
A lengyel bútoripar mintegy 200 000 embert foglalkoztat, és Strzelecki becslése szerint ennek a munkaerőnek akár 20-25%-a is elveszítheti a munkáját. “Az elbocsátások már most is zajlanak. De a vállalatok egyelőre igyekeznek megtartani a legfontosabb és legképzettebb munkavállalókat” – mondja.
Magában Lengyelországban – ahol az infláció augusztus óta 25 éves csúcson, több mint 16%-on áll – a nagy barkácsáruházak, például a Leroy Merlin, a Jula és az OBI forgalma idén átlagosan 25%-kal csökkent – írja a Rzeczpospolita napilap. A lap hozzáteszi, hogy 2023-ban a fogyasztók 30%-a tervezi a bútorokra fordított kiadások csökkentését, az OC&C tanácsadó cég felmérésére hivatkozva.
Rafal Szefler, a Lengyel Faipari Kereskedelmi Kamara munkatársa megerősítette a lengyelországi jegyzeteknek, hogy a bútoreladások jelentősen visszaestek. “Az emberek manapság a kenyér, a vaj és a tej megvásárlása miatt aggódnak, nem pedig a házuk felújítása miatt” – mondja.
A fa ára megugrott
A kereslet csökkenését súlyosbítja, hogy a lengyel nagykereskedelmi piacon a fa ára is jelentősen emelkedett, amely Strzelecki szerint most már a németországi és svédországi árakhoz hasonlítható.
A világjárványt követő gazdasági fellendülés serkentette a fa iránti keresletet, míg az ukrajnai inváziót követően Oroszország és Fehéroroszország ellen bevezetett szankciók korlátozták a kínálatot. Ezzel egyidejűleg az Állami Erdők, a lengyel erdőket kezelő szerv új árképzési politikát vezetett be.
Az Állami Erdők 2021-ben 20%-ról 30%-ra emelte a nyílt árverések arányát, a zárt árverések (tenderek) aránya pedig 80%-ról 70%-ra csökkent. A zárt árveréseket olyan vevők számára tartják fenn, akik az előző években az Állami Erdészettől vásároltak, és az árak általában alacsonyabbak a nyílt licitáláshoz képest.
Aneta Muskała, a Lengyel Papírgyártók Szövetségének elnöke a lengyelországi jegyzeteknek elmondta, hogy az iparágnak felajánlott fa mennyisége is csökkent az előző évekhez képest. Ennek eredményeként az árak meredeken emelkedtek, különösen a nyílt árveréseken, mondja Muskała.
A Bank Pekao jelentése szerint 2022 második negyedévében Lengyelországban gyakorlatilag minden fafajta átlagára több tíz százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban, szélsőséges esetekben pedig megduplázódott.
Például a bükkfa ára a nyílt árveréseken 2022 második felében átlagosan 613 zloty volt köbméterenként, ami több mint kétszerese a 2021 azonos időszakában mért 305 zlotyinak. A nyírfa ára 185 zlotyról 626 zlotyra ugrott az egekbe – derül ki a jelentésből.
Michał Gzowski, az Állami Erdők szóvivője elismeri, hogy az árak emelkedtek, de az emelkedést a világjárványt követő gazdasági fellendülésnek tulajdonítja. Szerinte a fa iránti kereslet növekszik, míg a kínálatot az erdőfelújítási lehetőségek korlátozzák.
“A termelésből származó magas nyereségből profitáló vállalkozások versenyeznek a fához való hozzáférésért, és az árak emelkednek” – mondta Gzowski a Notes from Polandnak.
A szankciók mellékhatásai
Miközben a faköltségek az egész kontinensen emelkedtek, a ResourceWise elemző cég novemberben megjegyezte, hogy Közép-Európában volt a legnagyobb a növekedés, a fűrészáru ára majdnem megduplázódott az előző két év alatt.
Összehasonlításképpen, a világ 20 régióját reprezentáló globális fűrészrönkár-index (GSPI – Global Sawlog Price Index) 34%-kal emelkedett a 2022 októberéig tartó két év alatt.
A termelési költségek növekedésével a gyártóknak alacsonyabb árréseket kell elfogadniuk. A lengyel bútoripar 2021-ben rekordértékesítéssel, de az elmúlt három év legalacsonyabb nyereségességével zárta a 2021-es évet az OIGPM szerint.
Ráadásul a romániai, bolgár és fehéroroszországi gyártókkal folytatott verseny is erősödött. Paradox módon Fehéroroszország a szankciók bevezetése után megerősítette pozícióját a bútorpiacon – mondja Strzelecki.
“A szankciók nem következetesek. Lengyelország nem vásárolhat nyersanyagot Fehéroroszországból (ahogy más EU-s országok sem), így elvesztette a piacot a panelek vagy a nyers fa vásárlására. Ugyanakkor nincs tilalom a bútorokra, amelyek körülbelül 30-40%-kal olcsóbbak a lengyel bútorokhoz képest” – magyarázta.
Fehéroroszország, és kisebb mértékben Ukrajna és Oroszország korábban a lengyel faanyagimport és fatermékek fontos forrása volt. A háború előtt a Bank Pekao szerint Lengyelország a félkész fatermékek közel 40%-át ezekből az országokból importálta.
Az OIGPM 2023-ban a termelési volumen további, akár 30%-os csökkenésére számít. “Nehéz optimistán tekinteni az új évre” – zárja Strzelecki.
forrás: NotesFromPoland 2023-01-16
