Az éghajlatváltozás hatásai egyre inkább megjelennek a mindennapokban, és mind globális, mind pedig egyéni szinten változásokat követelnek. A március utolsó szombatján tartott Föld órája kezdeményezés célja a figyelemfelhívás: egymásra és a bolygónkra. Tennivalónk pedig van bőven.
Március utolsó szombatján, idén március 25-én sötétségbe borulnak egy rövid időre a nevezetességek szerte a világon, és a szervezők a háztartásokat is arra kérik, hogy a nem létfontosságú világítást és az elektromos eszközöket kapcsolják le. A Föld órája névre hallgató kezdeményezést a WWF a hívta életre, eredetileg 2007-ben indult Ausztráliából. Mára a világ egyik legnagyobb önkéntes akciójává nőtte ki magát, 2021-ben például már 190 ország vett részt benne. A cél még mindig ugyanaz, felhívni a figyelmet az éghajlatváltozásra és annak negatív hatásaira. A tavaly nyári extrém időjárás, az őszi elszálló energiaárak talán még közelebb hozták az éghajlatváltozás és a takarékosság szempontjait. A környezet védelméért ugyanis mi is sokat tehetünk, és ehhez nem kell feltétlenül hatalmas vállalásokra gondolni. Minél több környezetbarát tevékenységet tudunk beépíteni a mindennapjainkba, annál jobb és ne felejtsük el: a kis lépések is számítanak!
Több billiónyi csikk és műanyag
A szelektív szemétgyűjtés, vagy éppen a közösségi közlekedés választása mellett vannak olyan dolgok, amelyekről talán kevesebb szó esik. A hulladékoknál maradva, a műanyagszemét talán kevésbé ismert, de igen nagy számban előforduló formája a cigarettacsikk. Évente hatbillió csikk keletkezik, ennek pedig a háromnegyede a természetben köt ki. 2020-ban a Takarítási Világnapon például azt tűzték ki célul, hogy 1 milliárd cigarettacsikket gyűjtenek össze. A cigarettacsikkekben ráadásul a műanyag mellett kemikáliák is vannak, amelyek a talajba, vizeinkbe kerülve nagy mértékben szennyezőek. A cigaretták nagy része cellulóz-acetátból készült füstszűrőket tartalmaz, ezeknek a szűrőknek pedig évtizedekre van szükségük ahhoz, hogy végleg lebomoljanak. Tehát ezzel a globálisan egyre nagyobb problémát jelentő műanyagszennyezéshez is nagy mértékben hozzájárulnak: az Anglia Ruskin Egyetem kutatása szerint évente mintegy 4,5 ezer milliárd cigarettacsikket dobnak el a becslések alapján, a European Environment Agency adatai szerint pedig az európai tengerpartokon 2014 és 2017 között leggyakrabban talált szemét a cigicsikk volt. Így jelenleg ez a műanyagszennyezés egyik legelterjedtebb formája.
Kockázatot jelent a szennyezett levegő
A légszennyezés szintén olyan probléma, amiről sokat lehet hallani: Európa városi népességének döntő többségét, 90 százalékát érinti az egészségkárosítónak ítélt levegőminőségi szintnél magasabb koncentrációjú légszennyező anyagok jelenléte. A szennyezett levegő pedig komoly egészségügyi kockázatokkal jár: egy 2019-es tanulmány szerint a légszennyezés a dohányzáshoz hasonló mértékben képes tüdőtágulatot okozni hosszú távon. Ha a lakóhelyünkön bizonyos mértékkel megemelkedik az ózonszint, akkor ez a tüdőtágulat kialakulásának esélyét annyival növeli 10 év alatt, mintha 29 éven át naponta egy doboz cigarettát szívnánk el. Arról viszont szintén kevesebb szó esik, hogy rossz minőségű levegő azonban nem csak egy forgalmas kereszteződésben, hanem a saját otthonunkban is gondot okozhat. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint egy átlagos forgalmú városi utca levegője adott esetben tisztább lehet, mint a levegő a nappalinkban. Már olyan apró lépésekkel is tehetünk az egészségesebb beltéri levegőért, hogy kevesebb gyertyát égetünk vagy nem dohányzunk. A dohányzás pedig hosszú távon is kellemetlen hatással lehet a beltéri levegőre: a cigarettafüstből származó kemikáliák nem tűnnek el egyik percről a másikra, kutatások szerint maradványaik 2 hónappal azután is megtalálhatóak voltak olyan ingatlanokban, ahonnan dohányos költözött ki.
Csökkenthetjük az ártalmakat
A dohányzás természetesen nem csak a környezetre káros, hanem az emberek egészségére is. Ráadásul ma már tudjuk, hogy a dohányzás számos betegség kialakulásáért felel, és ezek a negatív hatások nem csak magát a dohányost érik, hanem a környezetében lévőket, az úgynevezett passzív dohányosokat is.
A dohányzáshoz kapcsolódó kockázatok minimalizálásának legbiztosabb módja még mindig az, ha egyáltalán nem dohányzunk. Ha már dohányzunk, akkor fontos, hogy minél előbb leszokjunk. Azoknak a felnőtt dohányosoknak, akik valamilyen okból mégsem szoknak le, ma már számos, a cigarettánál potenciálisan kevésbé káros alternatíva áll rendelkezésére, amelyekkel csökkenthetők az ártalmak. Ilyenek a különböző füstmentes technológiák is. Az égés nélkül működő dohányt- és/vagy nikotint tartalmazó technológiák használatakor ugyanis nem keletkezik sem füst, sem hamu, így ezek az alternatívák – akár 70-95 százalékkal – kevesebb káros anyagot bocsátanak bocsátanak ki, mint a cigaretta, azonban a károsanyag kitettség csökkenése és az egészségkárosító hatás közötti összefüggést még vizsgálják.. A különböző füstmentes technológiákban közös, hogy füst és égés nélkül működnek, azonban a hatásuk még a hasonló elven működő technológiák esetében is teljesen eltérő. Füstmentes technológia például az elektronikus cigaretta, a nikotinpárna vagy a különféle elveken működő hevítéses technológia.
Azonban fontos tudni, hogy a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen egyrészt a hosszú távú hatásuk egyelőre nem ismert, másrészt így is jut nikotin a szervezetbe, amely számos negatív hatása mellett függőséget okoz, megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást. A legfontosabb tehát az, hogy aki nem dohányzik, az ne is szokjon rá, illetve, aki már dohányzik, az minél hamarabb szokjon le. Hosszú távon ugyanis csak a nikotin- és dohány tartalmú termékek végleges elhagyásával csökkenthetők teljesen a dohányzás ártalmai.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
forrás: ZAOL
