Lázár János építési és közlekedési miniszter közösségi oldalán arról írt, hogy a cél a minőségi építészet ösztönzése a bürokratikus építésügy helyett, ugyanakkor szigorítják a szabályokat is, “hogy ne épülhessen olyan épület, amely léptékében, stílusában nem illeszkedik a településképbe”.
A kormány az építésügyet, a településkép-védelmet és a műemlékvédelmet szabályozó összes törvényt felülvizsgálta, és ezeket a magyar építészetről szóló törvényben fogják újrarendszerezni – közölte Lázár János építési és közlekedési miniszter hivatalos közösségi oldalán szerdán. Mint írta, “talán meglepő”, hogy a törvénytervezet koncepcióját is társadalmi egyeztetésre bocsátják, de miután a szakma véleményét a témában már kikérték, azt szeretnék, ha “minél nagyobb társadalmi egyetértés támogatná az új szabályrendszert”.
A miniszter úgy fogalmazott: a kormány célja, hogy “a minőségi építészetet” ösztönözze “a bürokratikus építésügy” helyett. “Ugyanakkor szigorítjuk a szabályokat is, hogy ne épülhessen olyan épület, amely léptékében, stílusában nem illeszkedik a településképbe” – írta Lázár. A tárcavezető mellékelte a magyar építészetről szóló törvény részletes koncepcióját, amely a kormányzat hivatalos oldaláról tölthető le.
Még januárban közöltünk cikket a magyar építészetről szóló kerettörvény tervezetéről, amely eljutott szerkesztőségünkhöz. A javaslat a jelenlegi építési törvények és jogszabályok rendszerét értelmezi újra, lefektetve a kormány kiemelt céljait és építészeti alapelveit, melyek között egyaránt megtalálható többek között a tájépítészet szerepének erősítése, a kiszámítható településtervezés elősegítése vagy épp a polgári jó ízlés elve. Néhány héttel később arról adtunk hírt, hogy a Magyar Építész Kamara elnöksége, tagozatai és a területi építészkamarák átnézték és véleményezték – számos kritikai megjegyzéssel kísérve – a dokumentumot.
A véleményezés tehát most szélesebb kör számára is nyitott, a társadalmi egyeztetés során az észrevételeket a tarsadalmiegyeztetes@ekm.gov.hu e-mail címre lehet elküldeni 2023. március 9-éig.
forrás: ÉpítészFórum
Nemzeti tüzépek után nemzeti faiskolákat is akar a kormány
Március 1-jén megjelent az építészeti törvény koncepciója, amely a nemzeti tüzépek mellett Nemzeti Faiskolákat is létrehozna. Szakmai tervek szerint az állami és önkormányzati beruházásokhoz, fásításokhoz szükséges magyar nevelésű növényeket szolgáltatná egy nagy állami integrátor.
A március 1-jén a kormány honlapján megjelent, és március 9-i határidővel társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet nagyrészt azonos a HVG birtokába jutott, január 12-i keltezésű törvényjavaslattal, azonban az „építésgazdasági intézkedések” fejezet a nemzeti tüzépek mellett újabb állami hálózat tervével bővült: a kormány már nemcsak Nemzeti Építőanyag Kereskedéseket, hanem Nemzeti Faiskolákat is létrehozna. A törvénytervezet így fogalmaz erről: „A magyar faiskolai termékek előállítását és alkalmazását ösztönözni kell, össze kell hangolni a tervezői igényekkel, a távlatos önkormányzati fejlesztési szándékokkal.”
A törvénytervezet az ellátásbiztonság biztosítására hivatkozik a faiskolák létrehozásakor. Mint arról beszámoltunk, a piaci szereplők exportra szánt építőanyagaira az államnak elővásárlási joga lenne a törvény értelmében, az így felvásárolt készleteket a nemzeti tüzépeken (Nemzeti Építőanyag Kereskedésekben) árusítanák. Arról azonban nem rendelkezik a tervezet, hogy a nemzeti faiskolákba honnan és milyen formában kerülnének be a „faiskolai termékek”-ként hivatkozott növény alapanyagok.
Egy neve elhallgatását kérő szakmai szereplő szerint a kormány az állami beruházások, valamint közterületek fásítása során fellépő alapanyag ellátására hozná létre a faiskola-hálózatot, tehát – a tüzépekkel ellentétben – elvileg magánszemélyek itt nem vásárolhatnának. Ekkora mennyiség kiszolgálásához integrátor méretű faiskolára lenne szükség, amire a kormány a pletykák szerint már ki is szemelte – egyes vélemények szerint már meg is vette – az egyik legnagyobb vállalkozást, az Enying melletti Alsótekeresi Faiskolát. A vállalat egyik tulajdonosa, Barabits András a HVG kérdésére cáfolta az értesülést.
A nemzeti faiskola mögötti elképzelés az, hogy az állami beruházások során a növényi alapanyagokat az utolsó pillanatban kiírt közbeszerzéseken szerezték be, a szűkös határidő miatt pedig általában külföldi árut vásároltak. Ezen változtatna tehát az építészeti törvény. Nagy István február közepén a Tapolcán megtartott kertészeti konferencián virágnyelven utalt a nemzeti faiskolák létrehozására, az MTI tudósítása szerint a miniszter „további célként tűzte ki a termelői csoportok, termelői szervezetek és termelői integrációs szervezet megalakulásának és működésének ösztönzését”.
A Magyar Nemzet tavaly áprilisban pendítette meg, hogy hiány alakulhat ki a faiskolai termékek piacán, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének elnöke, Orlóci László egyenesen állami faiskolák létrehozását sürgette, „ezzel ugyanis egy olyan központi szereplő léphetne piacra, amely a minőség és az árak esetében is meghatározó szereppel bírna” – nyilatkozta akkor a lapnak Orlóci. Tavaly ugyanis hiány alakult ki (nem csak itthon, külföldön is), az importnövények ára pedig az egekbe szökött, főként a nevelt fák esetében mutatkozott a legnagyobb szükség. Szakmai szereplők a koronavírus-járvány miatt felfutó kertészkedési lázat okolják, a megugró keresletet a kertészetek nem tudták lekövetni.
A kormány látszólag valóban elkötelezett a hazai nemesítésű növények terjesztése mellett. Négy éve létrehozta például a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot, hogy az Magyarország legnagyobb génbankjaként funkcionáljon. A tápiószelei műhelyt valóban világszerte jegyzik, az intézetre ez idő alatt bő 12 milliárd forintot szántak – írta tavaly ősszel a HVG.
Az agrárkormányzat elköteleződését erősen megkérdőjelezi azonban, hogy néhány évvel ezelőtt kis híján kinyírtak egy hasonlóan nagy nevű génbankot, az érdi Elvira majort, ahol kertészeti szaporítóanyagokkal foglalkoznak, 400 hektár szántót, 40 hektár gyümölcsöst művelnek meg. Érd akkori fideszes városvezetésének, valamint a kormánynak azonban ez nem volt kellően meggyőző munka ahhoz, hogy ne éppen a gyümölcsültetvények helyére álmodjanak meg egy ipari parkot. 2017-ben még kormányhatározat is született arról, hogy vizsgálják meg a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ érdi kutatóállomásának elköltöztetését, de miután egy gyümölcsös elköltöztetésének ötlete önmagában is elég nevetségesen hangzott, a petíciók nyomása alatt a kormány fél év múlva másik érdi terület felkutatására adott utasítást – írtuk akkor.
forrás: hvg
Kiegészítés:
7. oldal:
“Magyar növény alapanyag: olyan faiskolai termék, amely magyar szaporító anyagból,
magyar tulajdonú termesztő részéről, Magyarországon kerül előállításra.”
[Nem tesz különbséget a fogalom esetén a díszfaiskolai, erdészeti faiskolai és gyümölcs faiskolai termékek között.]
15. oldal:
“d) A természeti környezet megőrzésének elve
Zöldterület övezetből és erdőterület övezetből új beépítésre szánt területet kijelölni nem lehet, kivéve, ha legalább az új kijelöléssel azonos mértékű és legalább azzal megegyező biológiai aktivitás értékű csereterületet jelölnek ki. Zöldterület övezet csereterületként való kijelölése esetén a csereterület kizárólag önkormányzati tulajdonba kerülhet.”
[Innét még kb. másfél oldalon vannak további erdős témák.]
A 66. oldalon:
“Az állam által megvásárolt termékek állami tulajdonú, elsősorban a magyarországi építőanyag-ellátás biztosítása érdekében felállított „Nemzeti Építőanyag Kereskedésekben” és „Nemzeti Faiskolákban” lennének megvásárolhatók. Országos lefedettség szükséges. Magánszemélyek (B verzió: babaváró támogatást és CSOK-ot felvett családok, valamint az épületenergetikai korszerűsítési beruházásokat elvégző magánszemélyek és a hátrányos helyzetűek) ÁFA mentességet kapnának a megvásárolt építőipari és faiskolai termékek vonatkozásában.”
[A nem magánszemély (pl. állami, vagy bármely közbeszerzéses) vevőkre tehát itt semmilyen kitétel nincs, a magánszemélyek ugyanakkor ÁFA előnyhöz jutnának.]
67. oldal:
“A magyar faiskolai termékek előállítását és alkalmazását ösztönözni kell, össze kell hangolni a tervezői igényekkel, a távlatos önkormányzati fejlesztési szándékokkal.”
[Ez meg bármely faiskolának kedvező lehet majd.]
Az alábbiakban összegyűjtöttük az egyes szakmai vélemények, értékelések elérhetőségét:
– mmk.hu – 2023.02.08. – Az MMK véleménye a magyar építészetről szóló törvény tervezetéről (pdf formátumban IDE kattintva érhető el)
– mek.hu – 2023.02.13. – Gondolatok a magyar építészetről szóló törvény koncepciójáról – a MÉK tagozatainak és a területi kamarák véleményét az állásfoglalás mellékleteként ismerhető meg, az alábbi tagozati véleményeket pdf formátumban is kiemeljük:
MÉK Terület- és Településrendezési Tagozat véleménye (2023.02.06.)
MÉK Műemlékvédelmi Tagozat véleménye (2023.02.05.)
Belsőépítészeti Tagozat véleménye (2023.02.04.)
Budapesti Építész Kamara véleménye (1. dokumentum, 2. dokumentum) – érdekesség, hogy a 2. dokumentumból megismerhető a koncepció 2023.01.12-i szövegváltozata is
