Tavaly minden idők egyik legmelegebb és legszárazabb nyarát élte át Európa, és az idei kilátások sem sokkal jobbak. Április elején Európa és a Földközi-tenger medencéjének több mint egynegyedét sújtotta talajszárazság a Copernicus európai program műholdas adatai szerint.
A klímaválság „ijesztő” hatásokat váltott ki Európában tavaly : a hőhullámok több mint 20 000 ember halálát okozták, az aszály pedig elvitte a termést – derült ki egy uniós jelentésből.
Dél-Európában az embereket 70-100 napig sújtotta a hőstressz, amikor a hőmérséklet legalább 32 fokos volt. Az Egyesült Királyságban a hőmérséklet először haladta meg a 40 fokot. A jelentés szerint a hőség és a kevés csapadék szárazságot okozott, amely a kontinens több mint egyharmadát érintette, így ez volt a legszárazabb év. Európa folyóinak csaknem kétharmadában az átlagosnál alacsonyabb volt a vízmennyiség. A magas hőmérséklet azt is jelentette, hogy a nyári erdőtüzek szén-dioxid-kibocsátása az elmúlt 15 évben a legmagasabb volt, és az Alpokban rekord mennyiségű jeget veszítettek el a gleccserek.
Összességében Európa a valaha feljegyzett második legmelegebb évét élte, amikor a hőmérséklet a globális átlag kétszeresével emelkedett – gyorsabban, mint bármely más kontinensen. Az elmúlt öt évben az átlaghőmérséklet 2,2 fokkal volt magasabb, mint az iparosodás előtti korszakban. A jelentés szerint Európa az elmúlt 40 évben a legmagasabb napsugárzást kapta a ritkább felhőtakaró miatt.
Az Európai Aszálymegfigyelő Központ (EDO) által tanulmányozott terület 28,65 százalékán, azaz az Európától Törökországig és a Kaukázusig terjedő területen, valamint az észak-afrikai partvidéken volt aszály 2023. április 1. és 10. között. A leginkább érintett terület Skandinávia, Írország, Lengyelország északi része, Spanyolország, Törökország, a Fekete-tenger nyugati partvidéke, valamint a Magreb északi része és a Kaukázus volt.
A megfigyelt terület 25 százalékán volt hiányos a talaj nedvességtartalma, elsősorban az esőzés hiánya miatt, és 3,57 százalékán volt „rendellenes a növényzet fejlődése”, amely a legmagasabb riasztási fokozat. Ezt a növényzetkárosodást, amely jelentős mezőgazdasági veszteségekre utal, elsősorban Észak-Afrikában, Spanyolország déli részének egyes övezeteiben, Írország középső részén és Törökországban észlelték.
Rebecca Emerton, a Copernicus Klímaváltozás Szolgálat által írt jelentés vezető szerzője azt mondta, hogy a 2023-as száraz tél és tavasz azt jelenti, hogy további szárazság várható. „Sajnos a hatások valószínűleg már a vegetációs időszakban jelentkeznek, így idén valószínűleg kevesebb termést fogunk látni.”
Guardian szerint a globális felmelegedés nélkül az északi félteke 2022-es rekord szárazságához hasonló aszályokra, eddig négy évszázadonként egyszer lehetett számítani, de most azzal számolhatunk, hogy megnövekszik a gyakoriságuk.
forrás: greenfo
