Az olyan ambiciózus koncepciók, mint a Nikken Sekkei javaslata a világ legmagasabb fa felhőkarcolójára, felgyorsíthatják a mesterséges fa felhasználását, de nem szabadna ezen projekteknek a középpontban lenniük, állítja Hajime Aoyagi ebben a Timber Revolution cikksorozathoz készült interjúban.
Aoyagi tagja a japán Nikken Sekkei stúdió csapatának, amely a W350 terven dolgozik – egy közös kutatási projekt a Sumitomo Forestry faipari céggel, amelynek középpontjában a világ legmagasabb faépületének koncepciója áll Tokióban.
A tervezett torony 350 méter magas lenne – körülbelül négyszer magasabb, mint a jelenlegi legmagasabb tömör faszerkezettel készült épület, az Ascent Tower az Egyesült Államokban, és természetesen meghaladja a szupermagas felhőkarcolónak minősülő küszöböt.
“A terv egyelőre nem azonnali építésre készült, de a főbb célok kitűzésével a technológiai fejlődés ütemtervét kívánja megalkotni, és fel kívánja tárni a [tömeges faanyagépítés] megoldandó problémáit” – magyarázta Aoyagi. “Egy másik cél a közvélemény figyelmének felkeltése azáltal, hogy feltesszük a kérdést, miért van szükségünk egyáltalán faanyagra” – folytatta.
Annak ellenére, hogy a Sumitomo Forestry és a Nikken Sekkei rekordokat döntő magasságok elérésére irányuló elképzelése nagy érdeklődést kelt, Aoyagi úgy véli, hogy nem ez a projekt legfontosabb szempontja.
“Elő kell mozdítanunk a fa iránti keresletet az alacsony épületeknél”
Számára a koncepció valódi értéke abban rejlik, hogy felkelti az érdeklődést a tömeges fa iránt, és ösztönzi annak elterjedését az építészetben – különösen Japánban.
“Nem gondoljuk, hogy túlságosan a magasépületekre vagy a tisztán tömegfából készült építkezésekre kell összpontosítani” – magyarázta.
“Ha ez a cél hatékony, akkor a fa iránti keresletet az alacsony épületeknél és a nem fa anyagokat kombináló hibrid szerkezeteknél kell ösztönöznünk olyan lehetőségek és projektek esetén, ahol a fa könnyen felhasználható”.”
A tömeges faanyag egy gyűjtőfogalom a gépesített fatermékekre, amelyek jellemzően erős szerkezeti elemek létrehozása érdekében összekötött fából készült rétegekből állnak. Az ilyen termékek egyre népszerűbbek az építőiparban, mivel a fa képes megkötni a szenet, és csökkentheti az olyan erősen szennyező anyagoktól való függőséget, mint a beton és az acél.
Aoyagi szerint a tömeges faanyag iránti kereslet növekedése Japánban segíthet az országot az “alacsony szén-dioxid-kibocsátású korszak” eléréséhez. Ezt azonban jelenleg akadályozza a hazai fatermékek ára az országban, amelyet az erdészeti ipar hanyatlása okoz.
“Az erdészeti ipar múltbeli hanyatlása és a meredek hegyoldalakról való fakitermelés nehézségei miatt a hazai fa a termelés helyén drágább, mint az importált fa” – magyarázta Aoyagi.
“Szabadalmi háborúk” korlátozzák a fa felhasználását Japánban
Japán erdészeti ipara az 1980-as évekbeli csúcspontja óta hanyatlóban van, amikor a mesterséges erdőtelepítések száma lassulni kezdett, és az ország befogadta az olcsóbb külföldi importot.
Ez a hanyatlás hozzájárult ahhoz, hogy az országban egyre kevesebb az erdészeti dolgozó, amit súlyosbít e munkaerő elöregedése, és ez a fakitermelés és az erdőtelepítés hiányához vezet. Mivel az országban a második világháború után telepített mesterséges erdők nagy része ma már fakitermelésre szorul, sok fa marad gondozatlanul.
Japánban a hazai faanyag költségei is az egekbe szöknek, mivel jogi korlátozások vonatkoznak mind a fa építészeti felhasználására, mind pedig arra, hogy mely gyártók fejleszthetnek tömeges fatermékeket – mondta Aoyagi.
“A tömeges faanyagok szempontjából a japán építőiparra vonatkozó jogi korlátozások korlátozzák azon gyártók és kivitelezők számát, akik tűzálló anyagokat gyárthatnak” – magyarázta.
“Ez azt jelenti, hogy az anyagköltségek magasak maradnak, mert nem érvényesülnek a versenyelvek. Emellett a fejlesztők közötti “szabadalmi háborúk” az anyagokkal és a közös részletekkel kapcsolatban megnehezítik a tömeges faanyag széles körű elterjedését”.”
A Nikken Sekkei reméli, hogy az olyan ambiciózus projektek, mint a W350 terv, segíthetnek megfordítani ezt a tendenciát azáltal, hogy növelik a tömeges faanyag felhasználása iránti érdeklődést, valamint a fizikai keresletet.
A tömör faanyag/faszerkezet segíthet az “alacsony szén-dioxid-kibocsátású korszak” elérésében.
“Fő célunk a japán erdők egészségének javítása és az ország szén-dioxid-mentessé tétele. Japánban növelni kell a faanyag iránti keresletet, hogy az erdők egészségét helyreállítsuk” – magyarázta Aoyagi.
“Az a tény, hogy a faanyag szén-dioxid-kibocsátása a gyártási folyamat során a betonhoz vagy acélhoz képest alacsony, azt jelenti, hogy ez is egy tényező az általunk elérni kívánt alacsony szén-dioxid-kibocsátású korszakban.”
Aoyagi olyannyira hisz a tömeges faanyagban rejlő potenciálban az “alacsony szén-dioxid-kibocsátású korszak” Japánban való meghonosításában, hogy szerinte az anyag egy új építészeti mozgalom létrejöttét is elősegítheti, amelynek középpontjában az “alacsony szén-dioxid-tudat” áll.
Ezáltal az iparág jobban összpontosítani fog a tervezéseik szén-dioxid-kibocsátásának tanulmányozására, és megelőzi a jelenlegi tömegfából készült trendeket, mint például a versenyfutás az ég felé – mondta.
“Olyan korszakba léptünk, amelyben az épületeket már nem az építkezés paraméterei között, hanem globális környezetvédelmi szempontból vizsgálják” – magyarázta.
“Arra számítok, hogy a jövő trendje az lesz, hogy olyan anyagokból építkezünk, amelyek megfelelően nyomon követhetők. Az irány az építési módszerek és folyamatok tekintetében az ‘alacsony szén-dioxid-tudatosság’ felé fog elmozdulni”.”
A W350 terv “a közeljövőben valósággá válhat”
Bár jelenleg nincsenek tervek a W350 Plan megépítésére, a Nikken Sekkei folyamatosan dolgozik a projekten, azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a tömegfából készült termékek elterjedéséhez és fejlődéséhez.
“A kutatás és fejlesztés mind az anyagok, mind a tervezési technológia terén halad, és napi erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy a közeljövőben megvalósuljon” – mondta Aoyagi.
Aoyagi elmondta, hogy a projekt számos eredményét jelenleg nem lehet nyilvánosságra hozni, de kifejtette, hogy az eddigi legérdekesebb tanulságok közül néhány arra vonatkozik, hogyan lehet a fa tulajdonságait úgy megváltoztatni, hogy az alkalmasabb legyen nagyméretű szerkezetek építésére.
“Olyan kérdéseket fedeztünk fel, mint például, hogy hogyan lehet növelni a fa anyagi tulajdonságait, például a fa süllyedését és repedezését olyan körülmények között, amikor nagy terhelésekről van szó” – magyarázta.
Aoyagi a Dezeen-nek a W350 Plan tervezőcsapatának nevében beszélt, amelynek tagjai Tatsuya Hatori vezető tervezési igazgató (balra fent), Tomohiko Yamanashi vezető tervező (balra lent) és Miwako Kase vezető projektépítész (jobbra).
A csapat azt is vizsgálja, hogyan lehet a faanyagot a lehető legjobban felhasználni hibrid szerkezetekben olyan anyagok mellett, mint a beton és az acél.
“Japánban, ahol nemcsak a földrengések, hanem a szélterhelés is nagy hatással van, tudjuk, hogy a fa önmagában nem képes kezelni a szél által felborított épület erejét” – magyarázta Aoyagi.
“Rugalmasan kell gondolkodnunk, például olyan hibrid szerkezetek alkalmazásával, amelyek adott esetben acélt és más anyagokat is tartalmaznak, anélkül, hogy túlzottan aggódnánk amiatt, hogy a fa mindent elbír.”
Az ambiciózus W350 Plan felhőkarcoló jelenlegi iterációja tömeges fatermékekből és acélból álló hibrid szerkezetet képzel el.
“A W350 Plan egy hibrid fa-acél szerkezet előfeltevésén alapul” – mondta Aoyagi.
“A fa és az acél arányát kilenc az egyhez, vagyis 185 000 köbméter fát feltételezünk” – folytatta. “Megpróbáljuk a [faanyagot] alkalmazhatóvá tenni a magasépületekben azáltal, hogy a megfelelő helyeken acélt használunk, és nem ragaszkodunk kizárólag a fához.”
Aoyagi nem az egyetlen iparági szereplő, aki az erdők egészségének javítását szorgalmazza. A Dezeen-nek a Timber Revolution sorozat részeként adott másik interjúban a Forest Business Network társalapítója, Arnie Didier azt mondta, hogy a tömeges faanyagok építészeti felhasználásának növekedése a jó erdőgazdálkodási gyakorlatokat ösztönzi az Egyesült Államokban.
A Nikken Sekkei egy japán építészeti és mérnöki iroda, amelynek székhelye a tokiói Chiyodában található. A világ második legnagyobb építészeti irodája.
Máshol a stúdió nemrégiben fát használt fel a világ egyik legnagyobb fakeretes tetőszerkezetének megalkotásához, valamint a 2020-as tokiói olimpiai játékok sportolói falujának közösségi épületéhez, amely 40 000 darab japán fából készült.
A képek a Sumitomo Forestry és a Nikken Sekkei jóvoltából készültek.
Ez a cikk a Dezeen Timber Revolution sorozatának része, amely a tömörfa-szerkezetekben rejlő lehetőségeket vizsgálja, és azt a kérdést teszi fel, hogy a fához mint elsődleges építőanyaghoz való visszatérés egy fenntarthatóbb jövő felé vezetheti-e a világot.
szerk/ford: Tóth János, forrás: Dezeen 03-15
