Az Európai Bizottság május 15-i ülésén véglegesítette az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett közleményét a körforgásos gazdaság felülvizsgált nyomonkövetési keretrendszeréről.
Az EU gazdasága a világ más részeiről származó nyersanyagoktól függ. Mivel a körforgásos gazdaságra való átállásnak köszönhetően csökkenne az elsődleges erőforrások és a primer energia iránti uniós kereslet, ez rezilienciánk fokozásával, az energia- és nyersanyagimporttól való függőségünk mérséklésével és a tiszta energiára való átállás ezzel egyidejű előmozdításával járna.
A körforgásos gazdaság tehát egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy gazdaságunkat fenntarthatóbbá, versenyképesebbé és reziliensebbé tegyük: hozzájárul a klímasemlegességhez, segít megőrizni a biológiai sokféleséget és az ökoszisztémákat, javítja az ellátásbiztonságot és enyhíti a nyersanyagoktól való stratégiai függőséget, jó minőségű helyi munkahelyeket teremt, valamint fellendíti az innovációt.
2018 januárjában az Európai Bizottság elfogadta a körforgásos gazdaság uniós nyomonkövetési keretrendszerét13, amely kulcsfontosságú mutatókat tartalmaz az EU-ban és a tagállamokban elért eredmények nyomon követésére. A többi uniós intézmény is helyesléssel fogadta a nyomonkövetési keretrendszert, és amikor annak felülvizsgálatára került sor, kiemelték, hogy a hulladékra való összpontosítás helyett nagyobb figyelmet kellene fordítani a termelési oldalra és a környezeti lábnyomra vonatkozó mutatók alkalmazására.
Összhangban a tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési tervben foglalt kötelezettségvállalással ez a közlemény egy olyan felülvizsgált nyomonkövetési keretrendszert mutat be, amely egyaránt figyelembe veszi a körforgásos gazdaság kiemelt területeit, valamint a körforgásos jelleg, a klímasemlegesség és a szennyezőanyag-mentességi célkitűzések közötti kapcsolódási pontokat. Ez a nyomonkövetési keretrendszer a körforgásos gazdaság mindazon prioritásait szem előtt tartja, amelyeket az európai zöld megállapodás, a 8. környezetvédelmi cselekvési program, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend, valamint az ellátásbiztonságra és a rezilienciára vonatkozó uniós célkitűzések magukban foglalnak.
Az új nyomonkövetési keretrendszer célja, hogy átfogó képet adjon a körforgásos gazdaság helyzetéről, mindazon közvetlen és közvetett előnyök mérésével, amelyeket a körforgásosság fokozása nyújt. A keretrendszer 11 mutatóból áll, amelyek öt dimenzió mentén csoportosíthatók: 1. termelés és fogyasztás; 2. hulladékgazdálkodás; 3. másodlagos nyersanyagok; 4. versenyképesség és innováció; valamint 5. globális fenntarthatóság és reziliencia.
Tartalmaz néhány új mutatót is, melyek a következők:
– Anyaglábnyom, amely az anyagok összesen felhasznált mennyiségét méri, és a beágyazott anyagok mennyiségét is tükrözi, figyelemmel a teljes fogyasztásra, köztük az importált termékekre is.
– Erőforrás-termelékenység, amely az anyagfelhasználásból származó GDP mennyiségét méri, és bemutatja, hogy mekkora hatékonysággal történik az anyagok felhasználása az áruk előállítása és a szolgáltatások nyújtása során.
– Fogyasztási lábnyom, amely a fogyasztást bolygónk tűrőképességének határaihoz viszonyítja 16 hatáskategória esetében, életciklus-értékelés alapján és a fogyasztás öt fő területe szerint (élelmiszerek, mobilitás, lakhatás, háztartási cikkek és készülékek).
– A termelési tevékenységekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, amely a termelési szektorok ÜHG-kibocsátását méri (tehát a háztartásokból származó kibocsátásokat nem), valamint a körforgásos gazdaság klímasemlegességhez való
– Nyersanyagfüggőség, amely egyfelől az importált nyersanyagok teljes anyagfelhasználáson belüli arányát méri, másfelől leírja, hogy az EU mekkora mértékben függ a nyersanyagok behozatalától, valamint tükrözi, hogy a körforgásos gazdaság milyen mértékben járul hozzá a nyersanyag- és energiaellátás biztonságához, továbbá az EU nyitott stratégiai autonómiájához. Egy, a nyersanyagokkal való
önellátásra vonatkozó mutatót már 2018 óta alkalmaznak.
Az EU becsült anyaglábnyoma, más néven nyersanyagfogyasztása (RMC) 2020-ban egy főre vetítve 13,7 tonna volt. Az EU gazdaságának erőforrás-termelékenysége 2000 óta mintegy 35 %-kal nőtt, ami azt
jelzi, hogy előrelépés történt a gazdasági növekedés és az erőforrás-felhasználás szétválasztása terén.
2020-ban az EU-ban az összes gazdasági tevékenység és háztartás által termelt teljes hulladék 2,15 milliárd tonnát tett ki, vagyis 2020-ban uniós lakosonként 4,8 tonna hulladék keletkezett. A hulladékképződés összességében 2010 és 2020 között csaknem 3 %-kal csökkent.
Az összes uniós hulladék 10 %-át kitevő települési hulladék egy főre jutó mennyisége 2021-re 503 kg-ról (2010-es adat) 530 kg-ra nőtt. Az élelmiszer-hulladék csökkentése számottevő lehetőséget rejt magában az élelmiszer-előállításához használt erőforrások megtakarítására, és az élelmezésbiztonság egyik fontos mozgatóereje. 2020-ban az EU 59 millió tonna élelmiszer-hulladékot termelt, ami egy főre vetítve 131 kg-nak felel meg.
A csomagolási hulladék mennyisége az EU-ban 2020-ban elérte az egy főre jutó 178 kg-ot, ami 17 %-os növekedésnek felel meg 2010 óta. Az EU-ban keletkező csomagolási hulladék 19 %-a műanyag. A műanyag csomagolási hulladék mennyisége 2010 és 2020 között 25 %-kal nőtt, az összes csomagolási hulladékáram közül a legnagyobb mértékű növekedést mutatva. Átlagosan 2020-ban minden európai polgárra 35 kg műanyag csomagolási hulladék jutott.
Következtetések
A tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv értelmében az EU-nak fel kell gyorsítania a regeneratív növekedési modellre való átállást, erőforrás-fogyasztását egyre inkább bolygónk tűrőképességének határain belül kell tartania, törekednie kell fogyasztási lábnyomának csökkentésére, meg kell dupláznia körforgásos anyagfelhasználási arányát, jelentős mértékben vissza kell szorítania a teljes hulladékképződést, és ebben az évtizedben felére kell csökkentenie a települési maradékhulladék (tehát nem újrafeldolgozott hulladék) mennyiségét.
A körforgásos gazdaság felülvizsgált uniós nyomonkövetési keretrendszerének elfogadása időszerű, mivel az európai zöld megállapodás keretében a Bizottság számos jogalkotási kezdeményezést indított a körforgásos gazdaságra való átállás felgyorsítása érdekében, például az akkumulátorokról, a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről, a csomagolásról és a csomagolási hulladékról, a hulladékszállításról és a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendeleteket. A tagállamok emellett dolgoznak az uniós jog közelmúltbeli módosításainak, köztük a hulladékokra vonatkozó uniós szabályok 2018-ban elfogadott felülvizsgálatának végrehajtásán is, és különféle nemzeti és regionális megközelítéseket fejlesztenek ki a körforgásos gazdaság előmozdítása érdekében.
A körforgásos gazdaságra való átállás támogatására számos uniós finanszírozási program rendelkezésre áll: a Next Generation EU, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében végrehajtott reformok és beruházások, az európai kohéziós politika alapok, a Horizont Európa és a LIFE program.
A felülvizsgált nyomonkövetési keretrendszernek köszönhetően figyelemmel lehet kísérni a fenntartható fejlődés összefüggésében az erőforrás-hatékony, klímasemleges és reziliens körforgásos gazdaságra való átállás terén elért eredményeket. E keretrendszer kulcsfontosságú eszköz lesz a bevezetett szakpolitikák értékelésére, amely egyben iránymutatásként szolgál a jövőbeli intézkedések, többek között olyan konkrét értékelések kialakítása során, mint a korai előrejelzési jelentések. Ezek azon tagállamok azonosítására szolgálnak, amelyek esetében fennáll a kockázat, hogy nem teljesítik a hulladék-újrafeldolgozásra és -lerakásra vonatkozó uniós célkitűzéseket. A nyomonkövetési keretrendszer szilárd alapot biztosít a körforgásos gazdaság érdekelt feleinek éves konferenciáin folytatandó megbeszélésekhez, valamint a nemzeti teljesítmények méréséhez, többek között a környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálata során.
forrás: Európai Bizottság
