Az idén augusztus 6-7-i vihar szinte az egész országban, különösen Észak-Litvániában, fákat döntött ki, illetve tört derékba. A becslések szerint a szélkárok miatt kezelendő faanyag mennyisége mintegy 30 000 köbméterre tehető.
Az erdészek igyekeznek gyorsan kezelni a nagy vihar hatásait, és arra figyelmeztetnek, hogy a nagy szél miatt további fák dőlhetnek ki és ágak törhetnek le, ami különösen veszélyessé teszi az erdőkben való sétálást, illetve a magas fák alatt való parkolást.
“Augusztus 6-7-én súlyos vihar vonult végig Litvánián, amely nemcsak a lakosságot, a városok infrastruktúráját, hanem az erdőket is megrongálta. Felméréseink szerint akár 2000 hektárnyi erdő is kárt szenvedett. Egyes helyeken fák törtek derékba vagy gyökerestül kifordultak, máshol több hektáros területek pusztultak el teljesen. Több mint 30 000 köbméter faanyag károsodott. A Joniškis, valamint a Kuršėnai, Trakai és Nemenčinė regionális körzetek különösen érintettek” – mondta Valdas Kaubrė, az Állami Erdészeti Vállalat (VMU) főigazgatója.
A VMU vezetője szerint a vállalat szakemberei intenzíven dolgoznak az erdőkben, elsősorban a fákkal borított utakat tisztítják meg. A kidőlt vagy kidőlt fák eltávolítását nehezíti, hogy a szélfútta és szélfogó fák nagy része megközelíthetetlen, nedvesebb területeken található, de minden erdőgazdálkodási munkát a lehető leggyorsabban végeznek, hogy megakadályozzák a fakártevők átterjedését az egészséges és ép állományokra.
“Folyamatosan együttműködünk az önkormányzati képviselőkkel és a Tűzoltóság és Mentőszolgálat tisztviselőivel. Az erdészek emellett drónokat is használnak a károsodott területek gyorsabb azonosítására, hogy a vihar utáni helyreállítási munkálatokat a lehető leggyorsabban megkezdhessük” – teszi hozzá V. Kaubrė, a VMU vezetője.
A VMU tájékoztatása szerint a vihar a VMU Joniškis regionális egységében jelentős károkat okozott. Az egység szakemberei felmérték a jelenlegi helyzetet, és mintegy 190 hektáron (12 000 köbméter) számoltak össze kidőlt és letört fákat a Žagarė és Skaistgiri erdőkerületekben a szélkárok miatt. Ebből 40 hektár (8000 m³) tarvágással, 150 hektár (4000 m³) pedig szelektív tarvágással lesz kezelve. A károk mértékét az elkövetkező napokban pontosítják.
Az erős szél elsősorban a lucfenyőket károsítja, mivel a lucfenyők gyökerei felszínesek, és így könnyen kifordulnak, míg az egyéb fenyőfajok kevésbé érintettek, mivel azok gyökere erős, mélyen a földbe lehatol, és a szél nem képes kitépni a fát, ezért azok általában kettétörnek. Míg korábban csak körülbelül tízévente fordultak elő hatalmas viharok, amelyek több százezer köbméternyi fát is ki tudtak gyökerestül fordítani, addig az erdészek szerint az erős szél szinte minden évben kárt tesz a litván erdőkben.
Az állami erdőgazdaság erdészeinek minden évben meg kell küzdeniük a viharok erdőkre gyakorolt hatásaival. Fontos, hogy a vihar hatásait gyorsan kezeljék, hogy megelőzzék az károsodott faanyag minőségének romlását és a másodlagos kártevő fertőzések megjelenését.
Emlékeztetni kell arra, hogy az 1993. január 12-i szélvihar mintegy 700 000 köbméter faanyagot pusztított el. Ezek a szélviharok vezettek a kéregbogár (betűzőszú) tömeges inváziójához.
2005. január 8-9-én az Ervin hurrikán mintegy 600 ezer köbméter faanyagot pusztított el (az éves termés 12%-át). Svédországban a hurrikán 75 millió köbmétert (az éves termés 90%-át), Lettországban 7,4 millió köbmétert (az éves termés 60%-át) pusztított el.
2010. augusztus 8-9-én a vihar mintegy 900 000 köbméternyi faanyagot károsított. A leginkább érintett erdőkörzetek Délkelet- és Dél-Litvániában voltak (Dubrava, Valkininkai, Prienai, Varėna, Kaunas, Trakai). A faanyag minőségének romlásának elkerülése és a fakártevők terjedésének megakadályozása érdekében a vihar által leginkább érintett erdőkerületek erdeiben további fakitermelési szerződéses kapacitást és más erdőgazdaságok segítségét vetették be. A károkat 6 hónapon belül helyreállították.
A 2019. márciusi Laura vihar nyomán 90 futballstadion nagyságú erdőterület károsodott. A valamivel több mint 2500 hektárnyi erdőterületen több mint 205 000 m3 kitermelt, letört faállományt számoltak össze. Ez majdnem megegyezik Kaunas és Šiauliai városok együttes területével.
szerk/ford: Tóth János, forrás: VMU.lt
