Bács-Kiskun vármegye délnyugati részén főként homoktalajokon gazdálkodik a KEFAG Zrt. Császártöltési Erdészete.
A Duna-Tisza közi homokhátság leggyengébb termőhelyein csak a szélsőséges körülményeket elviselő feketefenyő-állományok létesítésével lehet összefüggő, zárt erdőtömböket létrehozni.
A mélyebb fekvésű részeken – buckaközökben –, a kedvezőbb mikroklimatikus adottságoknak köszönhetően őshonos lombos fafajokból álló erdők telepítésére is lehetőség kínálkozik. A legkedvezőbb termőhelyi adottságokkal rendelkező részek tölgy, kőris és szil fafajok alkotta ligeterdei üde színfoltját képezik az erdészet kezelt területeinek.
A Császártöltési Erdészet két csemetekertjében – Kecelen és Terézhalmán (Jánoshalma) – neveli az erdősítésekhez szükséges facsemetéket. Az évente megtermelt 3-4 millió csemete meghaladja az erdészet saját igényeit, ezért a fennmaradó mennyiséget értékesítik. Feketefenyő és a szürkenyár van többségben, de akáccsemetét is nevelnek. A két utóbbi fafaj neveléséhez az erdészet területén gyűjtik a szaporítóanyagot. Az utóbbi években azonban a fenyőmagot már a tőlünk délebbre fekvő országokból kellett beszerezni, mert a megváltozott klimatikus viszonyokhoz a hazai fenyvesek nem tudtak alkalmazkodni, ami az állományok egészségügyi romlását eredményezte. A legyengült állományokban a károsítók felszaporodtak, és ez jelentősen visszavetette a magyarországi fenyők termőképességét.
Változik a klíma
Hatalmasat változott az időjárás, megszaporodtak a szélsőségek, egyenetlen a csapadékeloszlás (télen csapadékhiány, tavasszal aszály, nyáron felhőszakadás), jégkár, széldöntés, erdőtüzek sújtanak. „A magok csírázásához fény, megfelelő hőmérséklet és víz szükséges, ezért örülünk a tavaszi melegebb időjárásnak, azonban a kiszámíthatatlan és kevés csapadék miatt többet kell öntöznünk a csemetekertekben. Az aszály mellett hatalmas károkat tud okozni egy felhőszakadás is, amikor néhány óra alatt 90-100 milliméter csapadék hullik a csemetére jéggel, széllel. A tavalyi rendkívüli aszály nyomot hagyott nemcsak a csemetékben, hanem a vágásérett/öreg erdőkben is.
Az udvaromon például egy 50 éves lucfenyő korábban alig termett tobozt, idén viszont roskadásig van vele, így akarja biztosítani a túlélését” – magyarázza a természet bölcsességét Bódi György, aki 21 éve dolgozik a KEFAG Zrt.-nél.
„Fedetlen fővel subában és térdig vízben állva” – tanulták az erdészek, hogyan kell nevelni a tölgyet. A fedetlen fő azt jelenti, hogy a tölgy fényigényes, a suba az oldalárnyalásra utal, a térdig vízben pedig annak a kifejezése, hogy sok vízre van szüksége, azaz fontos, hogy a gyökere elérje a kapilláris zónát. Kocsányos tölgy ma már csak elvétve látható a Kiskunságban, mert lecsapolták/elvezették a felszíni vizeket, szabályozták a Duna és Tisza folyómedrét, és a felgyorsult folyók egyre jobban berágódnak saját medrükbe, ami a talajvízszint fokozatos, de folyamatos süllyedésével jár. Optimálisan a felszíntől 2 méter mélyre kellene lennie a talajvíznek, hogy azt elérje a növény gyökérzete, mostanság azonban 8-10 méterre került.
Az Alföldre jellemző erdőssztyepp-klíma lassanként átalakul sztyeppklímába, ezért nagyon nehéz zárt erdőket (100 százalékban faállománnyal fedett területeket) létrehozni. Fontos megjegyezni, hogy az Alföldön korábban sem voltak jellemzők a zárt erdők. Sokkal inkább a mozaikos felépítésű, gyepekkel tarkított kisebb-nagyobb facsoportok képezték a természetes növényzetet. Trianon után a magyarországi erdők 90 százalékát „egy tollvonással” elvesztettük, a Duna-Tisza közén ráadásul a korábban meglévő erdőket is „hasznosították”, így az 1930-as évektől sürgetővé vált pótolni az elvesztett faanyagot és megkötni a futóhomokot. Ebben elévülhetetlen Kaán Károly munkássága.
Kikapcsolódás a természetben Az erdők hármas rendeltetésének (gazdasági/termelési, védőhatás kifejtése és szociális/társadalmi szerep) is maximálisan eleget tesznek az erdészet kezelésében lévő területek. Császártöltés északi részén – az Alföldi Kéktúra-útvonal római katolikus templomot érintő pontjától kb. 1500 méterre – várja vendégeit (túrázókat, családi és baráti társaságokat, cégeket) a 2016-ban újonnan megépített, 16 férőhelyes Császártöltési Kulcsosház (a képen).  Szabadtéri rendezvényekre, csapatépítő tréningekre a közeli Császár-töltési Parkerdő kínál tökéletes környezetet. A tűzrakó helyek szomszédságában álló fedeles szaletlik alatt közel 150 fő étkezhet ülve kényelmesen. Tavaly megújítottuk az itt található játszótereket is. A kirándulókat tartalmas programokkal várják a Császártöltési Pincesorok, az Ősi ösvény, a Szálas Béla-kilátó, a Falumúzeum, a Képes Ház, a Vörös-mocsár és a közelben lévő Hajósi Borpincék. |
A fenyő nem újul fel
Ezt a gigászi munkát az erdészek nem saját kényük-kedvük szerint végzik, hanem az Erdőtörvény szabályozásának megfelelően. A fő cél, hogy mindig legyen erdő. A vágásérettség a fák egészségi állapotától is függ.
„A mi gazdálkodási területünkön – faállománnyal borított 13 400 hektár – a nemesnyárat 20-25, akácot 30, a feketefenyőt 50, a hazai nyárat pedig 35-40 év után lehet hasznosítani.
Ezen a buckákkal szabdalt, kedvezőtlen klimatikus és termőhelyi körülményekkel »megáldott« homokvidéken nincs más lehetőségünk, mint a fenyőállományok végvágását követően elvégezni a teljes talajelőkészítést. Erdeink több mint fele fenyő, amely nem újul meg magától. Az Erdőtörvény és a 10 évre szóló erdőterv kötelez minket a letermelt erdőterület megújítására. A fakitermelést követően ezért kituskózzuk a területet, a tuskókat prizmába, úgynevezett tuskópásztába összetoljuk vagy aprítéktüzeléshez felapríttatjuk, ezután 70-80 centiméter mélyen megforgatjuk, és ültetésre előkészítjük a talajt. Ezt a folyamatot nevezi az erdészeti szakzsargon teljes talaj-előkészítésnek” – ismerteti Bódi György. Az akácnál és a hazai nyárasoknál alkalmazható a sarjaztatás is, hiszen ezek a fajok tuskóról/gyökérről is képesek megújulni. Éves szinten mintegy 200 hektár (kb. 280 focipályányi) területen végez mesterséges erdőfelújítást az erdészet.
Miért kell kivágni az erdőt? Ezt a kérdést sokan felteszik, ám abba csak kevesen gondolnak bele, hogy mi minden készül fából.
A teljesség igénye nélkül: használati tárgyak, bútorok, lovaskocsi, szánkó, bölcső/koporsó, raklap, szőlőtám, kerítés, magaságyás, komposztláda, és a fa tüzénél melegszünk sokan mind a mai napig. A Kormány által meghirdetett „maximált áras tűzifaprogram” is komoly kihívás elé állította az erdőgazdaságokat. A Császártöltési Erdészetnél jelentkező összes igény 10 300 köbméter – kemény lombos 8 360, lágy lombos 1 710, fenyő 230 köbméter – volt idén április 15-ig, amelynek kiszolgálásához 2500 köbméter fát társerdőgazdaságtól kellett megigényelnünk.
A tűzifán felül a fenyő és nyár ipari fát cégen belül dolgozzuk fel a KEFAG Zrt. bugaci és jánoshalmi raklapüzemeiben. A sarangolt „papírfakészleteket” pedig a papír- és bútoralapanyagot gyártó cégeknek értékesíti az erdészet.
Ember helyett gép
„Amikor idekerültem, 21 éve még mindent kézi erővel csináltak az erdészetnél, ma már a fenyő-nemesnyár-állományok fakitermelését szinte teljesen gépek (harvesterforwarder) végzik” – mondja a szakember. A gépek üzemeltetéséhez mindössze 1-1 ember kell (letermel-kihord).
Amíg egy 5-6 fős fakitermelő brigád naponta 70-80 köbméter fát tud letermelni, a gépekkel a 2 fő 100-150 köbmétert. Igaz ugyan, hogy egy fakitermelő gép sok 10 millió forintba kerül, de lényegesen biztonságosabb, mint a kézi fakitermelés.
Arról nem is beszélve, hogy nincs utánpótlása a kiöregedett munkaerőnek, a fiatalok nem akarnak nehéz fizikai munkát végezni az erdőterületeken. A frissen felújított/telepített erdőket még évekig ápolni kell. A sorokat a lombos állományokban 1-2 évig, a fenyőknél 2-3 évig kapálni kell, a sorközöket pedig a lombos állományban 2-3 évig, a lassabb növekedésű fenyvesekben 6-7 évig tárcsázni szükséges. Mindezeket a feladatokat az 1989 óta működő Császártöltési Erdészetnél 8 fizikai dolgozó és 35 közfoglalkoztatott végzi, az alkalmazotti létszám 22 fő.
Ahol erdő, ott vad is van
Az erdészet területének zömén – 11 634 hektár – mi vagyunk a vadászatra jogosultak.
Fő vadfajunk a gímszarvas, de számottevő a vaddisznó, valamint az őz állománya is.
Gazdálkodásunk a gímszarvasra fókuszál, megpróbáljuk elérni, hogy a szarvaspopuláció összhangba kerüljön a terület vadeltartó képességével. Belföldi és külföldi vadászvendégek szívesen látogatnak el hozzánk, a legnagyobb érdeklődés a trófeás vad iránt mutatkozik. A területen élő vaddisznók létszáma folyamatosan apad, az afrikai sertéspestis elleni védekezés szigorú – országos szinten egységes – állománycsökkentési előírásainak köszönhetően.
Makra Zsuzsanna
KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.
Forrás: MagyarMezőgazdaság / A Mi Erdőnk
