FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Eltűnnek a magyar fenyvesek?

Alig több mint 20 év alatt ötödére csökkent a fenyvesek területe Magyarországon, a korábbi 2400 négyzetkilométer ma már 500-nál is kevesebb. Eközben a hazai erdőállomány összességében gyarapodott. Vajon mi áll a fenyőerdők gyors visszaszorulásának hátterében? Vajon más fafajok is veszélyben vannak?

Amikor veszélyeztetett fajokra gondolunk, elsősorban emlősökre vagy madarakra gondolunk, nem pedig fákra. Holott a Botanic Gardens Conservation International (BGCI) jelentése szerint nagyjából kétszer annyi fafajt fenyeget a kihalás, mint amennyi madarat, emlőst, kétéltűt és hüllőt együttvéve. Annak ellenére, hogy a nálunk honos, illetve telepített fenyők talán még nem esnek ebbe a kategóriába, reális veszély, hogy hazánk területéről ezek is hamarosan eltűnnek.

Miért tűnnek el a fenyők?

Magyarországon az egyetlen valóban őshonosnak tekinthető fenyőfaj az erdeifenyő (Pinus sylvestris). Vadon főként a nyugati országrészben található meg nagyobb területen, míg az ország más részein elsősorban telepített állományt találunk. Az erdeifenyőn kívül hazánkban fellelhető más fenyőfajokat máshonnan telepítették be.

Ahogy az Index egyik cikkében olvashatjuk, a régi Magyarország jelentős területét borították fenyvesek, azonban a trianoni határnak már csak a szegélyein, elegyfaként találunk fenyőket, leginkább az Őrségben.

    A lucfenyők napjai sajnos meg vannak számlálva.

    Trianon után jelentős mennyiségben telepítettek be például luc- és vörösfenyőt, de legnagyobb területet ma a mediterrán vidékekről származó feketefenyő foglal el. Az egyre melegebbé és szárazabbá váló hazai viszonyok azonban nem kedveznek az említett fajoknak. A legtöbb szakember szerint a lucfenyők napjai meg vannak számlálva, 20 éven belül egy-egy foltot leszámítva eltűnhetnek az országból.

    A klímaváltozás és hatásai a fenyőkre

    A jóval hűvösebb és nedvesebb éghajlathoz szokott lucfenyőt évek óta klímastressz éri. Nemcsak a túlságosan meleg időjárás és a gyakori hőhullám ront a helyzetén, hanem a szárazság is, hiszen a lucfenyő eredetileg a helyvidékek hűvösebb, nedvesebb klímájához szokott. A vízhiány miatt a fák kevesebb gyantát termelnek, ez pedig gyengíti a kártevőkkel szembeni ellenálló képességüket.

    A fenyők legjelentősebb kártevője a szúbogár. Ennek káros hatását fokozza, hogy a telepített fenyvesek jórészt monokultúrás erdők. Egy diverzebb erdőben – ahol legalább 5–6 fafaj él – a kártevők dolga is nehezebb, a fák védettebbek.

    A bogarak lárvája először a kevéssé ellenálló lucokat támadja meg, járatokat váj beléjük, de olyan mennyiségben, hogy a fák állva összedőlnek – mondta egy interjúban Ódor Péter, az Ökológiai Kutatóközpont erdőökológusa.

    A feketefenyőket nem rovar, hanem egy gombafaj pusztítja, amelyet az aszályos évek felerősítenek. A gombás feketefenyő vörös színt ölt, úgynevezett tűvörösödés tapasztalható. Igaz, hogy az elmúlt bő másfél évszázadban – főleg a Balaton környékén – megszokott a feketefenyő-erdők látványa, eltűnésük nem kimondottan baj, ittlétük pedig nem volt hiábavaló. Ahogy ez a WWF egyik bejegyzésében áll, a fák az évszázados legeltetés miatt kopárrá váló hegyoldalakon újra termőtalajt tudtak képezni, amelyen – a fenyők eltűnése után – lehetővé válik honos lombos fajok megtelepedése.

    A feketefenyő ma még szokványos látvány az ország több területén.

    Jelenleg még az ország erdőterületének közel egytizedén élnek fenyők. Az, hogy ezek nagy része eltűnik hazánkból, főként kulturális és gazdasági veszteségnek tekinthető. Ökológiai értelemben az ország erdői nemigen válnak szegényebbé.

    Van, ahol sokkal nagyobb a baj

    A klímaváltozás okozta hatások sokkal nagyobb problémát jelentenek az olyan országokban, amelyek éghajlata korábban hűvösebb volt hazánkénál. Németországban például az erdők negyedét fenyők alkotják, míg Ausztriában az erdők 51%-a lucfenyőerdő.

    Amíg akad fenyő, érdemes tavasszal a fenyőrügyet felhasználni. Többek között remek szörpök alapanyaga lehet.

    A legnagyobb baj jelenleg Németországban van, ahol az elpusztult fák eltakarításának és az újraerdősítésnek a költsége több milliárd eurós tétel. Közben nagy ütemben vágják ki a még egészséges állományokat, hogy legalább gazdaságilag mentsék azt, ami még menthető. A kártevők tevékenysége nyomán ugyanis a fa nemcsak elpusztul, de gazdaságilag értéktelenné is válik.

    Átrendeződnek a magyarországi erdők

    Klímájuk alapján négy osztályba soroljuk hazai erdőinket: bükkös, gyertyános–tölgyes, cseres–kocsánytalan tölgyes és erdős sztyepp. Míg a bükkös inkább csapadékos és párás, elsősorban hegy- és dombvidékeken jellemző osztály, addig az erdős sztyepp már igen száraz, nem jellemzik összefüggő erdőségek, így tipikusnak mondható fafajok sem.

    Idővel az őszi bükkös látványától is el kell köszönnünk.

    Az említett zónák azonban egyre jobban eltolódnak, és már most látni, hogy némileg átalakulnak a klímaosztályok. A szakemberek szerint legkésőbb az évszázad végére a bükk lényegében eltűnik hazánkból, a bükkerdők helyét a gyertyánosok, tölgyesek veszik át. Ezzel párhuzamosan az erdős sztyepp egyre nagyobb szeletet hasít majd ki magának, és megjelenik egy új osztály is, a sztyepp. Mátyás Csaba akadémikus, a Soproni Egyetem professzora egy korábbi interjúban így fogalmazott:

    Ötven éve még négy zónával számoltak, de itt van a nyakunkon egy ötödik is: a sztyepp vagyis a pusztaság. Ez azt jelenti, hogy kevés esély van arra, hogy erdő maradjon a területen.

    Egyre több lesz a száraz pusztaság

    Az előrejelzések szerint 30 év múlva az ország területének legalább 11%-a pusztaság lehet, alapvetően a Duna-Tisza köze déli és az Alföld nyugati részén. Ezeken a területeken az erdők drasztikus mértékben megfogyatkoznak, legfeljebb bozótok és cserjék élhetnek meg.

    Ez azért is nagy probléma, mert az erdők elvesztése nagyban felerősítheti a klímaváltozás hatásait. Ez nem pusztán kevesebb szén-dioxid megkötését jelenti, hanem azt, hogy eltűnik majd az erdők klímakiegyenlítő hatása. A fák ugyanis képesek lokálisan moderálni az időjárás szélsőségeit, például hűtik és nedvesítik környezetüket.

    A helyzet azért nem reménytelen

    A szakemberek szerint jó módszer lehet a klímaváltozás hatásainak mérséklésére őshonos fafajú erdők mesterséges telepítése. Tanulva az idegenhonos fenyvesek sorsából, tévedés lenne szárazságtűrő, de nálunk nem őshonos fajokat betelepíteni. Sokkal kézenfekvőbb megoldás lehet az erdők változatosságának, diverzitásának növelése.

    Ez már csak azért is fontos, mert jelenleg igen jellemzőek a nagy, akár több tíz hektáros kiterjedésű, azonos korú és fajú erdők, melyek jobban ki vannak téve az extrém hatásoknak és az invazív kártevőknek. Az erdők diverzitását célzó beavatkozások fokozatosan, évtizedek alatt hozhatják meg eredményüket. Ha viszont nem kezdünk el ebbe az irányba haladni, később sokkal nagyobb problémákkal nézhetünk szembe.

    forrás: greendex.hu 09-15

    Előző cikk

    Környezetvédelmi Világnap 2024

    Következő cikk

    CLT épület bemutató - Csobánka



    Stihl
    (x) hirdetés
    Kapcsolódó bejegyzések
    Tovább

    Eltűnőben a vaddisznó

    Hazánk egyik legismertebb és legelterjedtebb vadfaja volt a vaddisznó, egészen az afrikai sertéspestis megjelenéséig. Rendkívüli alkalmazkodóképessége tette lehetővé…