A Kasseli Egyetem kutatási projektjében részt vett szakemberek és az ABB Robotics robotjai a furnér egy teljesen új felhasználását hívták életre, amiről a jövő építőanyagaként beszélnek.
Ha a modern könnyűszerkezetes konstrukciókról van szó, a mérnökök hajlamosak a karbonra és az üvegszálra gondolni, nem pedig a 0,5 mm vastag furnérra. Prof. Philipp Eversmann – Kísérleti és Digitális Tervezés és Építés Tanszéke –, a Kasseli Egyetem tudományos munkatársaival és hallgatóival közösen kidolgozott egy háromdimenziós folyamatot a „3DWoodWind” kutatási projekt részeként, amelyben tekercselt furnérfából akár egy méter átmérőjű és 3,5 méter hosszúságú mennyezeti elemek és tartóoszlopok készíthetők.
A robotok számítógépes vezérléssel állítják elő az elemeket. A súlyuk a tömör fából vagy betonból készült szerkezetekhez képest elenyésző. A támasztékok széles facsíkokból készült művészi kosárfonásra emlékeztetnek.
A minimális anyagfelhasználással készült alkatrészek optimalizált teherbíró tulajdonságokkal rendelkeznek. Innovatív megoldás erőforrás-takarékos alternatívaként a tömör- és acél konstrukciók, valamint a szálas kompozit szerkezetek helyett.
Az új könnyűszerkezetes alkatrészek fejlesztéséhez és gyártásához az ABB Robotics különböző robotjait használják, amelyekhez a tanszék saját eszközöket és szoftvereket tervezett. Erre azért volt szükség, mert a robotokat atipikus módon használják. A furnér különlegessége, hogy megőrzi az eredeti fa mikroszerkezeti tulajdonságait és nagyon stabil konstrukciókat tesz lehetővé csekély vastagsággal és minimális tömeggel. Mindazonáltal gyűrődés-mentesen kell felhordani, és nagy nyomással ragasztani. A teherbíró hatás érdekében, az alkatrészeken belül szükséges a fa természetes erezetirányának optimális összehangolása. A hagyományos feldolgozással ellentétben itt prések azonban nem használhatók.
Forrás: dds / faipar
