Debrecenben elindult a tavaszi faültetési időszak. A Zöld Kódex szerkesztőjével és a Levegő témacsoport vezetőjével arról beszélgettünk, miért fontos a fásítás egy nagyvárosban.
Debrecen Környezetvédelmi Programját, a Zöld Kódexet a Debreceni Egyetem professzorai, a Zöld Munkacsoport tagjai és a város szakemberei közösen készítették el. A helyben meglévő tudás a debreceniek szolgálatába állt, debreceniek készítették debrecenieknek. A Környezetvédelmi Program az élet minden területére kiterjedően nyújt megoldásokat és tartalmazza azokat az alapelveket, célkitűzéseket és intézkedéseket, amelyek a város zöld politikáját jelentik.
Debrecenben elindult a tavaszi faültetési időszak. A Zöld Kódex szerkesztőjével, Szűcs István professzorral és a Levegő témacsoport vezetőjével, Kéki Sándor professzorral beszélgetünk arról, miért fontos a fásítás egy nagyvárosban.
A Zöld Kódex 50 intézkedést fogalmaz meg, amelyekkel még zöldebbé, még élhetőbbé tehetjük Debrecent. Az intézkedéseket véleményezhették a debreceniek, a Dehiren lezajlott szavazáson a faültetési program folytatását az ötödik legfontosabbnak értékelték. Ez miért fontos?
Szűcs István: Debrecen szerencsés helyzetben van. Az erdősültségi mutató meghaladja az országos átlagot ezzel a 34 százalékkal, és Barcelonához képest tízszer nagyobb erdőterülettel, míg Bécshez képest közel kétszer annyi erdős résszel rendelkezünk Debrecenben. A zöld felület mennyisége több szempontból is meghatározó egy városi ember számára. A forró nyári napokon keressük a fák adta árnyékot: a Nagyerdőben és a fás parkokban akár 6-8 fokkal is hűvösebbnek érezzük a környezetet. Az sem elhanyagolható tény, hogy a településeken élők mentális egészségére is hatással van az őket körülvevő természeti környezet.
Ez azt jelenti, hogy ahol sok a fa, ott boldogabbak az emberek?
Szűcs István: Nagyon leegyszerűsítve igen. Ha egy város gondot fordít a parkok, fás ligetek megfelelő állapotban tartására, akkor rendezett, szép lakókörnyezetet biztosít az embereknek. Ha rend és tisztaság van, az nyugalmat áraszt, harmóniát teremt a rohanó világban.
A városi környezet nem teszi tönkre a növényeket?
Kéki Sándor: Az élővilág arra törekszik, hogy alkalmazkodjon a körülményekhez. Vannak olyan fafajták, amelyek kifejezetten jól tűrik a városi létet. Mindenki számára hozzáférhető a Debreceni Fakatalógus, amelyből megtudható, hogy milyen fajták szeretik és tűrik jól a mi éghajlatunkat. Sőt, az ültetésre vonatkozó hasznos információk is megismerhetők a katalógusból, például, hogy a kifejlett egyednek mekkora lesz a helyigénye.
Milyen káros hatások mérséklésében segítenek a fák?
Kéki Sándor: A fák levegőtisztító hatása is létfontosságú. A fák levelei a fotoszintézis során szén-dioxidból és vízből szénhidrátot és oxigént állítanak elő, sőt, a városi élet velejárójának számító közlekedésből kikerült káros anyagok egy jelentős részétől is megtisztítják a levegőt. A fák a környezetükben a mikroklimatikus viszonyokra is hatással vannak: a levegő helyi páratartalmát növelik, ezáltal a hőérzetet befolyásolják. Másrészt a fák mérsékelhetik a szél sebességét, ami szintén hatással lehet a mikroklímára, csökkenthetik a talaj erózióját.
Egy fa a lombkoronájában lévő levelek felületén mintegy 4,5 kilogramm por megkötésére képes évente. Ez a környezeti mutató is alátámasztja a faültetés fontosságát, hiszen városi környezetben a szállópor és a porterhelés jelenti az egyik legnagyobb egészségügyi kockázatot. Minél több fa „dolgozik”, a kedvező hatás annál erősebb. A 2019-ben elindított faültetési program 10 ezer fája közel 45 tonna por megkötésére képes évente.
A Zöld Kódex arra tesz javaslatot, hogy a faültetési program folytatódjon újabb 10 ezer fa elültetésével.
Debrecen véderdősítési programot is indított a város nyugati és déli határán, a gazdasági övezetek környezetében. Elsődleges funkciója a szántók irányából a városba jutó porterhelés és egyéb szennyeződések megkötése, és összefüggő, zöld folyosó kialakítása az egészséges városi környezet fenntartása érdekében. A véderő egy többszintes növényzettel – gyepszint, cserjeszint, lombkoronaszint – kialakított fásítás.
A fásítás az élővilágra is hatással lesz?
Szűcs István: A véderők a biológiai sokféleség megőrzésében is fontos feladatot látnak el.
Remek búvó- és szaporodó helyet biztosítanak a madaraknak, a kisemlősöknek, a rovaroknak, aki vándorlásuk során pihenőhelyet is találnak a zöldterületeket összekötő zöldfolyosók növényzetében.
A debreceniek régi álma vált valóra azzal, hogy a Civaqua program elhozta a Tisza vizét Debrecenbe. A város nem bővelkedik felszíni vizekben, így hatással lesznek Debrecen vízháztartására a kialakított tározók, az állandó és kiegyenlített vízhozam a Tócóban. Már láthatunk olyan vízi madarakat, akik hosszú évek után ismét megjelentek a józsai felső szakaszon. A víz benépesül hamarosan élettel: a rovarok bőséges táplálékot biztosítanak a fecskéknek, denevéreknek, így hamarosan madárcsicsergéstől lesz hangos a Tócó környéke.
A faültetés fontos a debrecenieknek. Öröm látni, hogy a városban meglévő közösségek mind nagyobb számban csatlakoznak a fásítási programokhoz. Vannak cégek, vállalkozások, akik facsemetéket ajánlanak fel, de sokan ásót ragadva az ültetésből is szívesen kiveszik a részüket. Legutóbb a Zöld Munkacsoport, Future of Debrecen és a Zöld Kódexet készítő csapat ültetett el közösen több tucat fát a Kondoros partján. Fenntartható, zöld város csak cselekvő, zöld közösségekkel együtt létezhet!
forrás: dehir
