Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek szószólójának közös közleményt adott ki a Föld napja alkalmából. Dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa és Dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes a Föld napja alkalmából a veszélyes és környezetszennyező műanyaghasználat visszaszorításának fontosságára hívja fel a figyelmet.
A Föld napjáról minden évben április 22-én emlékezünk meg, az idei világnap központi témája a „Föld vagy műanyag” kérdésköre. Számos nemzetközi szervezet tanulmánya, valamint az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének február elején kiadott jelentése szerint rendszerszintű hiányosságok miatt termelünk és használunk fel egyre több műanyagot, aminek következtében évente többszáz millió tonna műanyag hulladékkal árasztjuk el környezetünket. Az elmúlt tíz évben több műanyagot gyártottunk, mint a 20. század egészében, ezért a jeles nap alkalmából a szakmai szervezetek a műanyagtermelés radikális csökkentését követelik.
Bár a műanyag sokrétű felhasználhatósága és előállításának látszólag alacsony költsége miatt egyre inkább jelen van mindennapi életünkben, felelős felhasználását mégsem ösztönzi a jelenlegi szabályozás. Ezek az anyagok számos ágazatban alapvető szerepet töltenek be, de a rövid életű termékekben való, egyre növekvő alkalmazása számtalan probléma forrása. A műanyagtermékek teljes életciklusa (gyártás, szállítás, hulladékkezelés, így égetés) során jelentős az energiafelhasználás és hatalmas mennyiségű üvegházhatású gáz keletkezik; a hulladékok folyamatosan növekvő mennyiségének és rohamos elterjedésének, illetve nem megfelelő kezelésének pedig a környezetet, természetet, élővilágot és egészséget jelentősen károsító hatása van. A hulladékkezelési, továbbá a járulékos társadalmi, környezeti és egészségügyi költségek százmilliárdokat tesznek ki, többszörösen meghaladva az előállítási költségeket. Ezeket azonban a társadalom fizeti meg.
Tavaly világszerte több mint 500 milliárd darabot gyártottak csak műanyag zacskóból, amelynek használati ideje csupán néhány perc, élettartama azonban több évszázad. De nem csupán a zacskó, hanem a legtöbb műanyagtermék esetében igaz, hogy nem bomlik le, hanem folyamatosan mállik, míg végül szétesik apró részecskékre. Ezek a használat és hulladékká válás során képződő mikro-, illetve nanoműanyagok behatolnak a bolygó minden részébe, megjelennek az élelmiszer- és vízforrásokban, a belélegzett levegőben, melynek révén egyre nagyobb mennyiségben halmozódnak fel saját és utódaink szervezetében, károsítva egészségüket. Mára már világossá vált, hogy a Föld minden szegletébe, még az érintetlennek hitt távoli helyekre is eljutottak a műanyagok, komoly problémákat okozva az élővilágnak, ezért radikális változtatásra van szükség.
Az alapvető jogok biztosa és helyettese arra emlékeztet, hogy a műanyagok termelésére és hulladékainak kezelésére vonatkozó szabályok, valamint azok gyakorlati hatályosulása – amely egyidejűleg szerves része a környezet és a közegészségügy védelmi rendszerének – kiemelkedően fontos elemét alkotják annak az alkotmányos keretrendszernek, amely az egészséges környezethez, valamint a testi és lelki egészséghez való jogokkal párhuzamosan a jövő generációk érdekeinek védelmét szolgálja. Az Alaptörvény P) cikkével, és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó alapelvekkel összhangban mindenkinek törekednie kell a tőle elvárható módon a hulladék képződésének megelőzésére, mennyiségének és veszélyességének csökkentésére. Ezen túlmenően mindenkit fokozott felelősség terhel, hogy tevékenységét úgy tervezze meg és úgy végezze, amivel a környezetet a lehető legkisebb mértékben terheli, illetve biztosítsa a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását.
Fentiek miatt az alapvető jogok biztosa és a szószóló azt a szemléletet tartja követendőnek, amely az egyszer használatos termékek helyett a fenntarthatóságot támogató, nem mérgező, hosszú élettartamú, tartós, javítható, újrahasználható termékeket és újrahasználati rendszereket helyezi előtérbe, elsősorban a keletkező hulladék mennyiségének csökkentése céljából, ezzel hozzájárulva az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak eléréséhez, illetve az Alaptörvényben megfogalmazott alapjogok biztosításához.
Most kell cselekednünk Földünk megóvása érdekében, hogy csökkenthessük a műanyagok jelenlegi és jövőbeni generációkat is sújtó negatív hatásait! Legyen népszerű a takarékos, fenntartható szemlélet a műanyaghasználat terén is!
forrás: AJBH
