FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

COFO27

Varga Judit beszáll a bútoriparba

Bár a munkaerőpiacon hiányszakmának számít, a felnőttképzések között népszerűek az asztalostanfolyamok, saját vállalkozásig azonban nem könnyű eljutni.

Az asztalos az a szakember, aki munkája révén a családok számára igazi otthont, a közösségek számára pedig harmóniát teremt a munkahelyeken.”

– ez áll az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) oldalán az asztalos szakma ismertetőjében. A leírás szerint a szakmát a hagyományos kézműves munka mellett a gépi technológia és a digitalizáció jellemzi, aki pedig megszerzi a végzettséget, az “dolgozhat alkalmazottként vagy a komplex szaktudására alapozva vezetheti saját jól jövedelmező vállalkozását”.

Könnyen lehet, hogy ez ihlette meg Varga Judit ex-igazságügyi minisztert, Magyar Péter volt feleségét, amikor jelenlegi párjával, Windisch Lászlóval, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökével úgy döntöttek, hogy asztaloscéget alapítanak. (A napokban derült ki, hogy közösen asztaloscéget hoztak létra Picidae Famíves Kft. néven június 21-én. A cég főtevékenységének az „egyéb bútor gyártása” opciót jelölték meg, és 5 millió forintos jegyzett tőkével indították útjának. Székhelynek Windisch címét jegyezték be, az ügyvezető Varga Judit.)

De nemcsak Varga találta meg új hivatását az asztalos szakmában, korábban Márki-Zay Péter felesége, Márki-Zayné Vincze Felícia is erre a pályára váltott, ahogyan Kucsera Gábor világbajnok kajakos is egy asztalosműhelyben helyezkedett el sportkarrierjét követően.

Az asztalosszakma hiányszakmának számít, a fiatalok közül kevesen választják a középfokú szakképzéseket az általános iskola befejezése után, inkább a gimnázium felé orientálódnak – erről Koós Daniella, a Fabunio – Magyar Bútor- és Faipari Szövetség főtitkára beszélt a HVG-nek. A felnőttoktatásban viszont népszerűek a faipari képzések, sokan nyitnak ebbe az irányba karrierjük újragondolásakor.

Nem ritka, hogy valaki azt követően fog bele egy asztalos képzésbe, hogy éveken keresztül stresszes munkakörnyezetben vagy magas felelősségű munkakörben dolgozott. Koós szerint az teszi vonzóvá a szakmát, hogy az rendkívül széles és változatos munkaköröket és lehetőségeket kínál, illetve az sem hanyagolható el, hogy az alapanyagokon keresztül kapcsolódást nyújt a természethez: környezettudatos, fenntartható módon végezhető a szakmában az ipari termelőmunka.

Ha valaki felnőtt fejjel vágna bele a famegmunkálásba, országszerte számos (70!) képzőhely várja, ahol kétéves képzés elvégzésével szerezhet asztalos képesítést. Bőven akad olyan lehetőség is, ahol ugyan szakképzettséget nem lehet szerezni, de a szakma alapjait gyakorlati keretek között tanulhatják meg az érdeklődők.

A szakmai végzettségnek akkor van jelentősége, ha valaki Vargáékhoz hasonlóan saját vállalkozás indításában gondolkodik. Ennek más korlátai is vannak: egy kellő felszereléssel ellátott asztalosüzem komoly beruházás. Sokan érkeznek kapcsolódó területről (pl.: építészmérnökök), de gyakori az is, hogy közös műhelyt hoznak létre a feltörekvő famegmunkálók. A kezdő vállalkozók körében a közösségi média is népszerű marketingeszköz, sokan így próbálnak piacot találni saját készítésű bútoraiknak.

Koós tapasztalatai szerint a felnőttképzéseket elvégezve többnyire azok indítanak vállalkozást, akiknek van stratégiájuk. A Fabunio ebben és egyéb területeken is segíti tagjait, többek között továbbképzési anyagokkal vagy kapcsolatépítésre lehetőséget nyújtó konferenciákkal. Támogatja továbbá tagjainak a szakmai információkhoz, technológiai újdonságokhoz való hozzáférést, a lehetséges pályázatok közötti tájékozódást, és a pályázati felkészülést. A Szövetség igény szerint képviseli a vállalkozásokat a szakmát érintő területeken, a kamarai döntések előkészítésben, illetve aktív szerepet vállal a pályaorientációban is.

Az asztalosi munka nemcsak itthon, hanem uniós szinten is hiányszakmának számít. Ennek ellenére nem számít klasszikus elvándorlószakmának, nem annyira jellemző itt a kivándorlás, mint más szakmunkák esetén. Akik pedig felnőttként váltanak, ritkán döntenek így azzal a céllal, hogy külföldre menjenek, inkább itthon fognak bele a vállalkozásba. Sokan közülük közgazdászok, jogászok, vagy más piacképes, az új vállalkozásuk sikerét segíteni tudó végzettséggel rendelkeznek, és azért váltanak a szakmára, mert úgy érzik, hogy a korábban felhalmozott tőkéjükből el tudnak indulni az önállósodás útján.

forrás: HVG 07-04

Előző cikk

Erdőtüzek Görögországban

Következő cikk

Gyászhír - Németh Imre [89]



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések