Megkezdődött a Civil EU Elnökség! Civil szervezetek hétalkalmas rendezvénysorozatot indítottak, amiben olyan témákkal foglalkoznak, amik a magyar EU elnökség hivatalos programjából kimaradtak. Prioritásaik: demokrácia, szolidaritás, zöld átállás.
Minden rendezvény egy fontos társadalmi ügyet jár körül, a félév alatt sor kerül a hazai és uniós akkumulátorstratégia, az erdeink állapotának, vizeink ellenállóképességének, az igazságos zöld átállásnak, a romaintegrációnak, a nők közéleti részvételének és a civil szervezetek helyzetének megvitatására is.
A rendezvénysorozat a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége és a Civilizáció Koalíció közös szervezésében valósul meg a magyar EU elnökséggel párhuzamosan, ám attól függetlenül.
Kun Zoltán a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnöke elmondta:
“A Civil EU Elnökség célja, hogy felerősítse a civil társadalom hangját. Az EU elnökség egy lehetőség Magyarország számára, amivel élnünk kell, a civil szervezetek szakmai álláspontjuk és a tudományos eredmények bemutatásával azt akarják elérni, jól átgondolt, alaposan kidolgozott stratégiák szülessenek hazai és uniós szinten is”.
Környezeti témákban több rendezvényre is sor kerül:
- Az EU és hazánk vízgazdálkodása kapcsán Kun Zoltán kiemelte, hogy Magyarország már nem víznagyhatalom, vizeink állapota pedig EU szerte romlik, a trendek megfordításához stratégiaalkotásra és szemléletváltásra, jó gyakorlatokra és a tudományos eredmények figyelembevételére van szükség. Erdeink helyzetére térve elmondta, hogy az EU védett erdeinek mindössze 14%-a van jó állapotban, muszáj javítani az erdők természetességén, új jogszabályokra van szükség, és fel kell hagyni erdeink kizsákmányolásával.
- Töplerné Szaszkó Andrea a Göd-Ért Egyesülettől az akkumulátorgyártás árnyoldalairól beszélt, a gazdaságosságtól kezdve a levegő-, talaj-, víz- és zajszennyezésen, illetve a hulladékgazdálkodáson át egészen a szociális hatásokig rengeteg problémát okoz a hazai és EU-s akkumulátorgyártási stratégia.
- Bari Jutka, a Zöld Jogi Platform képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a klímaválság kezelésére alkalmazott megoldások gyakran tovább mélyítik a társadalmi egyenlőtlenségeket, a növekvő élelmiszer- és energiaárak, az emelkedő lakhatási költségek és a dráguló közszolgáltatások mind a leghátrányosabb csoportokat érintik a legerősebben. A European Green Deal keretében ezekre a kihívásokra is választ kell találni az igazságos zöld átmenet érdekében.
A környezeti témák mellett a női, roma és a civil társadalom helyzetével foglalkozó események is megrendezésre kerülnek a Civil EU Elnökség ideje alatt:
- Hajnal Edina, a MENŐK Egyesület képviseletében kiemelte, hogy hazánkban a parlamenti ciklusokban 10% körül mozog a képviselőnők aránya, amely európai és világviszonylatban is igen alacsony. Ráadásul Magyarország a világ azon kevés országai közé tartozik – pl. Jemennel és Szaúd-Arábiával együtt -, ahol nincsen egyetlen női tagja sem a kormánynak.
Célul ezért, a nők közéleti szerepvállalásának elősegítését, a női közösségeknek az erősítését tűzték ki. Mindezt annak érdekében, hogy felkészült, informált nők lépjenek a politikai térbe és demokratikus eszközökkel a nők valódi érdekeit figyelembe véve hatékonyan képviseljék nőtársaikat.
- Nun András, az Autonómia Alapítvány igazgatója az EGALIPE Hálózat a romák egyenlőségéért képviseletében elmondta, hogy 2026-ban minden uniós tagállamnak frissítenie kell a romastratégiáját. Ezt a munkát már idén el kell kezdeni, ezért román, cseh és bolgár roma hálózatokkal és minisztériumi szereplőkkel közös rendezvényen keresnek jó gyakorlatokat, és tesznek javaslatokat a roma szervezetek és a kormányok közötti párbeszéd erősítésére.
- Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója a civil társadalom megerősítésének fontosságát hangsúlyozta. Elmondása szerint bár sok uniós kezdeményezés indult az utóbbi években, ezek nem tudják ellensúlyozni az egyes tagállamok – egyre szélesebb körben alkalmazott – civilellenes intézkedéseit. Közös civil fellépésre van szükség, hogy uniós szintű jogszabályokkal adjanak erősebb védelmet a civil társadalom szereplőinek szerte az EU-ban.
A sokszínű témákat összeköti, hogy egyiket sem lehet önmagában megoldani, az európai demokráciák gyengülését, a társadalmi kohézió széthullását és a környezeti válságot együtt kell kezelni, komplex megoldásokra és egymásra épülő stratégiákra van szükség. A civil szervezetek megjelent képviselői hangsúlyozták:
“Nem működhet jól egy társadalom, ha a környezet körülötte élhetetlen. A környezetet pedig csak egy demokratikus, szolidáris és fenntartható társadalomban tudjuk megvédeni.”
A rendezvényekre szeptember eleje és december közepe között, Budapesten kerül sor nemzetközi szakértők, civil szakemberek és EU-s tisztségviselők bevonásával, az eseményekre várják az érdeklődő szakmabeliek és a témákban aktív civil szervezetek képviselőit. Minden rendezvényen javaslatcsomag is készül, amelyben a résztvevők ajánlásokat fogalmaznak meg az adott témában az uniós vezetőknek és nemzeti kormányoknak.
forrás: Civil EU Elnökség
