Az Ursula von der Leyen vezette leköszönő Európai Bizottság 2019-ben sokak, köztük jómagam, örömére meghirdette az EU Zöld Megállapodás (EU Green Deal) programját. A program alapján úgy tűnt, hogy az európai döntéshozók végre megértették a fenntarthatóság esküvői torta jellegét. Mit is jelent ez? Leegyszerűsítve azt, hogy egészséges bioszféra (környezeti fenntarthatóság) nélkül, nem létezhet a torta második szintje: az egészséges társadalom (szociális fenntarthatóság). Mindezek nélkül pedig nem lehet egészséges, vagy fenntartható gazdaságról beszélni (a torta legfelső szintje).
Több jel is arra mutatott, hogy az Európai Unión belül komoly gondok vannak a torta első szintjével, a bioszférával. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség a tagállamok jelentései alapján készült tanulmányában (State of Nature in EU) nagyon aggasztó adatokat közölt:
- a jó természetvédelmi állapotban lévő madárfajok száma megközelítőleg 5%-kal csökkent, a rossz és gyenge állapotban lévő fajok száma 7%-kal növekedett
- a Natura 2000 védett területeken belül lévő élőhelyeknek mindössze 15%-a van jó állapotban
- a tagállamok erőfeszítései ellenére a biológiai sokféleség az EU-ban továbbra is csökken, és egyre romló tendenciákkal kell szembenéznünk a tájhasználat változásai, a természeti erőforrások túlzott kiaknázása és a nem fenntartható gazdálkodási gyakorlatok, valamint a vízrendszerek megváltozása, a szennyezés, az invazív idegen fajok és az éghajlatváltozás miatt
Fentieket kiegészítette egy a Nature.com-on publikált tanulmány, aminek szerzői az EU Közös Kutató Központjának (EU Joint Research Centre) munkatársai voltak.
A tanulmány eredményei azt mutatták, hogy a fakitermeléssel érintett erdőterület 49%-kal, és az erdei biomasszaveszteség 69%-kal növekedett Európa-szerte a 2016-2018-as időszakban a 2011-2015-ös időszakhoz képest! A legnagyobb növekedési ráta az Ibériai-félszigeten, valamint a skandináv és a balti országokban történt.
Fentiekre tekintettel szerintem érthető, hogy természeti környezetünk védelme szempontjából milyen fontos volt, hogy a Zöld Megállapodás keretében az EU tagállamai nagyon jelentős vállalásokat tettek. Ezek közül személyes véleményem szerint az alábbiak emelkedtek ki különösen:
- Az összes még meglévő öreg és érintetlen erdő azonnali és fokozott védelme (hiszen sokszor sajnos még ezek a ritkaságszámba menő erdők is az erdőgazdálkodás áldozatául esnek)
- Az EU szárazföldi és tengeri területeinek 30%-át védeni kell 2030-ra (itt persze fontos megjegyezni, hogy védelemről csak akkor beszélhetünk ha az hatékony, sajnos az EU belül nagyon sok védett terület csak papíron élvez védelmet az emberi mohósággal szemben)
- a védett területek 1/3-át (vagyis a szárazföldi és tengeri területek 10%-át) fokozottan kell védeni (nincs profit orientált gazdálkodás)
- a degradált élőhelyek 30%-át helyre kell állítani 2030-ig (ebből született a Természet Helyreállítási Jogszabály, amiről június 17-én már írtam)
- kidolgoznak egy új Erdő Monitoring jogszabályt, aminek elfogadását a magyar EU Elnökség idejére tolták és a jelen szerint December 10-én tárgyalnak csak róla a Környezetvédelmi Tanácsban
- kidolgoznak egy új, hatékony jogszabályt az erdőírtás megakadályozása érdekében, aminek célja, hogy olyan termékek ne kerülhessenek az EU közös piacára, amelyek erdőírtással (vagy erdők leromlásával!) járnak (ezt a jogszabályt el is fogadták, de most többen – például az Egyesült Államok – is annak bevezetésének halasztásáért küzdenek)
- 25000 km-en javítják a folyók állapotát
Mindez jól hangzik, de a legtöbb vállalás megvalósításáig sajnos még nem jutottunk el. A World Resources Institute cikkét olvasva láthatjuk, hogy az EU erdeit több veszély is fenyegeti: Skandinávia szerte eltűnnek az öreg erdők, nagy fák (miközben tudjuk, hogy a 60 cm nagyobb törzsátmérőjű fákban van az erdei felszín feletti biomassza 50%-a); az energetikai felhasználás miatt több tagállamban is csökkenek a fákkal borított területek – Magyarországon például köze 20.000 hektárral (persze statisztikai értelemben a letermelt erdők helyén erdőhasználat marad, de a tarvágásos gyakorlatról már a magyar Alkotmánybíróság is kimondta, hogy visszafordíthatatlan károkat okoz); növekszik az erdőtűzek aránya és száma; növekednek a rovarok okozta károk, ami elsősorban a monokultúrás gazdálkodásnak köszönhető.
Fentiekre tekintettel különösen aggasztó a magyar EU Elnökség programját olvasni, mivel úgy tűnik hazánk mindent megtesz annak érdekében, hogy a Zöld Megállapodást a polcra helyezzék (kukázzák) és helyét átvegye egy – a fenntarthatóság esküvői torta modelljét tulajdonképpen fejtetőre állító – Versenyképességi Megállapodás (EU Competitiveness Deal). Véleményem szerint elég szomorú képet fest a programról és jól mutatja a kormány környezet- és természetvédelemhez való hozzáállását , hogy a versenyképesség szó 58-szor, míg a biodiverzitás és erdő szavak mindössze 2-2 alkalommal szerepelnek a dokumentumban. Miniszterelnökünk most éppen végig haknizza a fontosabb tagállamokat, hogy támogatást szerezzen ennek az új, a természeti környezetünk rossz állapotát figyelmen kívül hagyó, megállapodásnak.
Tegyük Naggyá Európát? Szerintem inkább Tegyük Zölddé Európát (Make Europe Green Again), hiszen még egyszer hangsúlyozom: Egészséges bioszféra nélkül sem fenntartható társadalom, sem fenntartható vagy versenyképes gazdaság nem létezik.
Többek között erről is szól majd a civil szervezetek sajtótájékoztatója a Civil EU Elnökségről július 3-án, ahol bemutatjuk, hogy véleményünk szerint milyen fontos elemek maradtak ki a magyar EU Elnökség hivatalos programjából.
szerző: Kun Zoltán, forrás: greenfo
