Az európai vita a zöld átállás jövőjéről zajlik, Románia pedig olyan adóintézkedést fontolgat, amely közvetlenül több mint 3,5 millió háztartást érinthet: a tűzifa áfájának 5%-ról 19%-ra emelését. Míg a magasabb nettó jövedelmű államok alacsony adókulcsokat tartanak fenn és ösztönzik a biomassza-használat ösztönzésével, Románia úgy tűnik, hogy az európai tendenciákkal ellentétes irányba halad.
Az ASFOR elnöke, Ciprian Muscă egy nemrégiben megjelent szerkesztői cikkben felhívja a figyelmet e döntés következményeire: „Ez nem adópolitika. Ez társadalmi öngyilkosság.”
Magasabb áfa, csekély költségvetési bevétel, hatalmas társadalmi hatások
A forgalmi adó emelésére irányuló javaslat körülbelül 256 millió lej többletbevételt jelentene a költségvetésnek. Makrogazdasági szempontból ez Románia 2025-re becsült GDP-jének 0,029%-át jelenti. A társadalmi költségek azonban milliárdokra rúgnak.
„Közvetlenül egy család több mint 1000 lejjel többet fizetne a tél átvészeléséért. Közvetetten pedig a feketepiac robbanásszerű növekedését, adócsalást és a városi és vidéki területek közötti egyenlőtlenségek mélyülését fogjuk tapasztalni” – figyelmeztet az erdészek vezetője.
Európa védi a kiszolgáltatott fogyasztókat
Franciaországban a tűzifa áfája 5,5%, és a kormány támogatást is nyújt az energia-hatékony kályhákhoz. Ausztriában az áfakulcs 10%, és ezt kiegészítik a biomasszával működő helyi fűtési hálózatokba történő beruházások. Németországban 7%, Lengyelországban pedig 8% az áfa. Mindezek az országok a tűzifát alapvető erőforrásnak tekintik, különösen a vidéki közösségek számára.
„Ez ironikus. Azok az országok, amelyeknek sokkal nagyobb a vásárlóerejük, védik a tűzifához való hozzáférést. Románia, amelynek jelentős vidéki népessége van és hosszúak a telek, adókkal közel 20%-kal akarja megdrágítani a fát” – mutat rá Muscă.
A zöld átállás – dogma és valóság között
Az Európai Zöld Paktumról folyó viták közepette az Európai Bizottság nemrég visszavonta egy jogalkotási javaslatot, amely kiterjesztett jogi felülvizsgálati jogokat biztosított volna a környezetvédelmi civil szervezeteknek. A döntés a német kormány és az Európai Néppárt nyomására született.
„Ez egy egyértelmű jel: még Brüsszel is elismeri, hogy a zöld átmenet radikalizálódása fojtogatja a reálgazdaságot. Nem lehet többé olyan zöld politikát folytatni, amely teljesen figyelmen kívül hagyja a háztartásokban tapasztalható valóságot” – hangsúlyozza az ASFOR elnöke.
A tűzhelytől a stratégiáig: az erdészeti biogazdaság
A szerkesztőségi cikk konkrét megoldásokat kínál: a háztartások büntetése helyett Romániának nemzeti stratégiát kellene elfogadnia az erdészeti bioökonómia területén. Ez a következőket jelenti:
- megújuló energia biomasszából;
- faalapú építkezés;
- biológiai és biológiailag lebontható anyagok;
- digitalizálás és modern technológiák a fakitermelésben;
- támogatás az erdészeti ágazatban működő kkv-k számára;
- finanszírozás a DR-24-en keresztül és koherens közpolitikák.
A nemzetközi példák számosak: a norvégiai Mjøstårnet épület – a világ legmagasabb fa felhőkarcolója – az osztrák és finn modellekig, ahol az erdőket a zöld gazdaság stratégiai pillérének tekintik.
Az ASFOR azt is bírálja, hogy programját – a Rabla pentru sobe (Kályhák roncsprogramja) – az AFM blokkolja, pedig már több mint 900 önkormányzat jelentkezett rá.
Ne adóztasd a megoldást, támogasd!
Összegzésként az ASFOR arra figyelmeztet, hogy az erdőknek gazdasági prioritássá kell válniuk, nem pedig ideológiai viták tárgyává. „A fa az egyetlen megújuló erőforrás, amelyből bőségesen rendelkezünk. Ha valódi zöld átállást akarunk, akkor az erdőktől kell kiindulnunk – megoldásokat kell finanszíroznunk, nem pedig adókkal tönkretenni azokat a tevékenységeket, amelyek még valamennyire működnek.”
