Bemutatjuk a Forest Europe (Európa Erdő) 8. Miniszteri Konferencia záró-állásfoglalásait, mely esemény vezér gondolata ez volt: A jövő, melyet akarunk: az erdők, amelyekre szükségünk van.
A FATÁJ szerkesztőség kérésére az Agrárminisztérium rendelkezésünkre bocsátotta az április közepén zajlott Erdő Miniszteri konferencián elfogadott nyilatkozatot és határozatot, melyet ezúton megosztunk olvasóinkkal.
FOREST EUROPE 8. miniszteri konferencia, Pozsony, 2021
Pozsonyi miniszteri nyilatkozat
A jövő, amit akarunk: az erdők, amelyekre szükségünk van
Részlet a dokumentumból:
“Mi, a FOREST EUROPE konferenciák Aláíró feleinek képviselőiként elkötelezzük magunkat az alábbiak mellett:
Az európai erdők jövőképe 2030
21. A jövőben az európai erdőkben fenntartható gazdálkodás folyik, annak érdekében, hogy ellenállók, egészségesek, termékenyek legyenek és összetett funkcióiknak eleget tegyenek, továbbá hozzájáruljanak a fenntartható fejlődéshez azáltal, hogy a jelen és a jövő generációk számára gazdasági, társadalmi, környezeti és kulturális hasznot hajtanak. Ugyanakkor el kell ismerni az erdőkön kívül, a vidéki és városi területeken növekvő fák szerepét és fontosságát.
22. El kell ismerni a köz- és magántulajdonú erdők tulajdonosainak és gazdálkodóinak kulcsszerepét a jövőkép elérésében.
23. El kell ismerni az érintettek bevonásának fontosságát a jövőkép megvalósításában.
24. Támogatni kell az erdészeti kutatásokat és közzé kell tenni a megalapozott tudáson alapuló, az erdők és a fenntartható erdőgazdálkodás témájában szerzett ismereteket a társadalom szükségleteinek és aggályainak fényében, annak érdekében, hogy a jövőkép széleskörű támogatást kapjon.”
A nyilatkozat (declaration) egésze itt olvasható.
FOREST EUROPE 8. miniszteri konferencia, Pozsony, 2021
Pozsonyi miniszteri határozat
A pán-európai erdők felkészítése az éghajlatváltozásra
Részlet a dokumentumból:
“A FOREST EUROPE konferenciák Aláíró feleinek képviselőiként elkötelezzük magunkat:
I. Megerősítjük nemzeti erőfeszítéseinket, annak érdekében, hogy:
15. Fokozzuk az erdők alkalmazkodását segítő munkát és beépítsük annak eredményeit az erdőgazdálkodási szakpolitikákba és gyakorlatba, hogy a helyi, nemzeti és regionális szinten jelentkező változó körülmények hátrányos hatásait az erdők minden funkciójának biztosítása érdekében megelőzzük és enyhítsük, mindeközben fokozva a természeti kockázatokkal szembeni ellenálló képességüket és a veszélyektől védve azokat.
16. Folytassuk a nyilvánosság felvilágosítását a fenntartható erdőgazdálkodásnak az erdők védelmében és életképességük erősítésében betöltött kulcsszerepéről, és tovább erősítsük a társadalommal és az erdőtulajdonosokkal folytatott párbeszédet.
17. Erősítsük a szakpolitikák, eszközök és intézkedések nemzeti megvalósítását az erdészeti genetikai erőforrások védelme, megőrzése és megfelelő felhasználása tekintetében, az erdőknek a változó éghajlati és termőhelyi viszonyokhoz történő, megfelelő alkalmazkodása érdekében.
18. Támogassuk a genetikai sokféleség védelme, valamint az erdők és az erdőgazdálkodás éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodása terén zajló kutatást – beleértve a jövőbeni körülményeknek megfelelő fajok és származások kiválasztását és tesztelését – figyelemmel a veszélyt jelentő idegenhonos özönfajokkal és az erdők károsodásával kapcsolatos nemzetközi ajánlásokra.
19. Fokozzuk az erdős tájkép- helyreállítását, a leromlott állapotú erdők rehabilitációját – és ahol az releváns, az erdőtelepítést – célzó munkát.
20. Erősítsük a nemzeti szintű erdőgazdálkodási programok és stratégiák keretében a bolygatásokkal kapcsolatos kockázat-értékelési megközelítések fejlesztését és bevezetését, nevezetesen a biotikus és abiotikus okokra (mint a kártevők és erdőtüzek) visszavezethető események tekintetében, célul tűzve ki a károk jobb megelőzését és a jobb felkészültséget, továbbá azok bekövetkezése esetén a megfelelő beavatkozást.
21. Fektessünk be a képzett erdészeti szakemberek és erdőtulajdonosok oktatásába és képzésébe a megfelelő adaptációs szemléletmódok és cselekvések előmozdítása, valamint ezeknek a fenntartható erdőgazdálkodásba integrálása érdekében.
22. Gyorsítsuk fel intézkedéseinket a Párizsi Megállapodás céljainak elérése érdekében, és ennek megfelelően biztosítsuk, hogy az erdők és erdei termékek éghajlatváltozás enyhítéséhez való hozzájárulása 2050-ig megmaradjon és fejlődjön.
II. Fejlesztjük a nemzetközi együttműködést a pán-európai régióban annak érdekében, hogy:
23. Megosszuk – többek között – a fenntartható erdőgazdálkodás terén megismert legjobb gyakorlatokat és leszűrt tanulságokat, abból a célból, hogy az erdőket az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóbbá tegyük.
24. Folytassuk a tapasztalatcserét a leromlott állapotú erdők helyreállítása és rehabilitációja témaköreiben.
25. Továbbiakban is mozdítsuk elő a kutatás, innováció, szakpolitikai döntéshozatal és a fenntartható erdőgazdálkodás gyakorlata közötti kapcsolatot az erdők éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodása, továbbá a természeti kockázatok megelőzése érdekében, együttműködve az e területen aktív nemzetközi szervezetekkel és kezdeményezésekkel.
26. Továbbra is támogassuk az erdők egészségének határokon átívelő megfigyelését, és fejlesszük a vegetáció vitalitásának monitoring tevékenysége terén indított kezdeményezéseket, különös figyelemmel a hosszú távú trendek azonosítására.
III. Összekapcsoljuk a nemzeti és a nemzetközi tevékenységeket egy koordinált pán-európai erdőkockázati tudásmechanizmus kialakítása érdekében.
27. Tegyünk lépéseket egy koordinált pán-európai erdőkockázati tudásmechanizmus kialakítása érdekében. Ennek kereteit a FOREST EUROPE konferenciák aláíró felei által elfogadott feltételrendszer definiálja, figyelembe véve a már létező mechanizmusokat, valamint az európai és szub-regionális szintű hálózatokat, előnyben részesítve a szinergikus erőfeszítéseket, a hozzáadott értéket és elkerülve a párhuzamos munkavégzést. A feltételrendszer fejlesztése során gondosan mérlegelni kell az ilyen mechanizmus stabil finanszírozását, valamint a nemzeti koordinációs központok potenciális szerepét, többek között az alábbi témaköröket számításba véve:
a. Tudományos eredményeken alapuló jó gyakorlatok a szakpolitikusok és erdészeti ágazatban dolgozók tájékoztatására az erdők ellenálló képességének növelése, valamint az erdészeti ágazat adaptív kapacitásának támogatása terén, az erdők életében felmerülő bolygatások kockázatkezelése érdekében;
b. Határokon átívelő együttműködés a bolygatások kockázatkezelése kapcsán, specifikus, azonban nem kizárólagos figyelemmel a kártevőkre, kórokozókra és erdőtüzekre;
c. Kockázat-megelőzés, valamint a jövőbeni bolygatások mérséklését segítő készség fejlesztésére való felkészülés, pán-európai szintű támogatás nyújtása;
d. A bolygatások utáni korai beavatkozás és a helyreállítás jó gyakorlatainak megosztása az erdészeti szakemberekkel és döntéshozókkal;
e. Tudáscsere lehetőségeinek fejlesztése, elérhetővé tétele a szakértői kapacitás bővítése érdekében a bolygatásokkal kapcsolatos kockázatkezelés területén;
f. Az információ megosztás javítása az éghajlatváltozás hatásai és a természeti kockázatok, a termőhely-változás, a károsodott területek, az érintett erdőtípusok és fakészlet, valamint a rovarok, kártevők és a kórokozók dinamikája tekintetében;
g. Proaktív véleményformálás a nyilvánosság és a média bevonásával, információterjesztés hozzáférhető és megfelelő formában.”
A határozat (resolution) egésze itt olvasható.
Forrás: Agrárminisztérium
Kapcsolódó:
Közös feladatunk az erdők felkészítése a klímaváltozásra (2021-04-14)
A klímaváltozás és a hozzá történő alkalmazkodás az erdőgazdálkodás elmúlt száz évének talán legnagyobb kihívása – jelentette ki Nagy István agrárminiszter az Európai Erdők 8. Miniszteri Konferenciáján, szerdán.
