Mintegy 250 résztvevővel elindult a Soproni Nyugdíjasegyetem tizedik évfolyama. A nyitó előadáson prof. dr. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora Tények és tervek címmel bemutatta az alapítványi egyetem felépítését, működését és beszélt a terveikről is.
A pandémia miatti hosszú kihagyás után nagy várakozással érkeztek a résztvevők a GYIK Rendezvényházba a Soproni Egyetem és a Kisalföld kéthetente, keddenként tartandó nyugdíjasegyetemére. A szokásokhoz híven az egyetem nyugdíjasklubjának tagjai végezték a regisztrációt, az érkezőktől oltási kártyát és személyi igazolványt kértek.
A tizedik évfolyam huszadik szemeszterét is – mint minden eddigit – prof. dr. Faragó Sándor főszervező nyitotta meg. Elsőként köszöntötte a nyugdíjasegyetem legidősebb, legszorgalmasabb hallgatóját, a 94 éves Vörös Istvánné Klári nénit. Ismertette a hat előadásból álló programsorozat további témáit, hangsúlyozva, hogy színes lesz a paletta, az egyetem mind a négy karáról érkeznek majd előadók.
Prof. dr. Fábián Attila rektor azzal kezdte beszámolóját, hogy 2021 történelmi mérföldkő Sopron és az egyetem életében, számos közös fejlesztés szerepel a terveik között. Ilyen lesz például az innovációs és technológiai centrum az új gyorsforgalmi út melletti ipari parkban. Taglalta a modellváltás és az alapítványi fenntartás előnyeit. Elmondta, hogy tavaly augusztus óta fenntartójuk a Soproni Egyetemért Alapítvány, amelyhez az egyetem mellett a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. (Taeg) és az Erdészeti Tudományos Intézet (Erti) is tartozik. Az országban 6 egyetem maradt állami finanszírozásban és 21 alakult át. Az átalakítással a gazdaság igényeire nyitottabb, a vállalatokkal szorosabban együttműködő, minőség- és teljesítményelvű felsőoktatás megteremtése volt a cél.
Itt, helyben fontos célkitűzés, hogy az egyetem fenntarthatóan működjön és a világ 85 országának 779 zöldegyeteme közül bekerüljön az első 50 közé. Elkezdődött a hálózatosodás, aminek eredményeként első körben a Szegedi, a Miskolci és a Soproni Egyetem hallgatói egyszerre lehetnek diákok mindhárom intézményben. Szeretnék, hogy elhivatott, családias egyetem legyen a soproni, ahol jó a közösség, ahová jó bejönni. A rektor elemezte a négy kar működését, szólt az erősségeikről és arról, amiben fejlődniük kell. Beszélt a tervezett fejlesztésekről, amelyekre jelentős forrás áll rendelkezésre, a folyamat azonban nem megy majd egyik napról a másikra. Komoly terveik vannak például a botanikus kerttel, lesz egy selmeci örökség háza és megkezdődik az ingatlanvagyon állapotának felmérése, az épületek felújítása. Tervezik egy nemzeti erdőlaboratórium, fa- és faalapú kreatívipari tudásközpont és humánökológiai központ létrehozását. Ezek olyan kutatóműhelyt jelentenek, mely középpontjában a fa áll. Az ágazatnak fejlődnie kell ötlet, termékfejlesztés, gyártás és értékesítés terén. Azt akarják elérni, hogy az erdőből, illetve az onnan kikerülő fából innovatív, környezettudatos, versenyképes termék legyen.
„Az erdő közös nemzeti értékünk, múltunk, jelenünk és jövőnk” – prof. dr. Fábián Attila ezzel a gondolattal zárta előadását.
– Sok újdonságot megtudtunk az egyetemmel kapcsolatban, érdemes volt eljönni – összegezte véleményét dr. Tillné Schmidt Edit, a leghűségesebb nyugdíjas-egyetemisták egyike. – Az első előadáson is itt voltam, és most olyan, mintha tíz évet visszamentünk volna az időben. Akkor ugyanis szintén megkérdezték a véleményemet, úgy, mint ezen a jubileumi alkalmon. Most sem mondhatok mást, mint azt, hogy nagyon jó kezdeményezés.
forrás: kisalföld
