Egy kaliforniai startup célja az, hogy olyan fákat hozzon létre, amelyek hagyományos társaiknál jobban kötik meg a szén-dioxidot.
Egy kaliforniai biotech startup szerint a fotoszintézis jelentheti a megoldást a szén-dioxid elleni küzdelemben – számol be az Interesting Engineering. A Living Carbon csapata azon dolgozik, hogy genetikai módosítás révén új, a klímaváltozást okozó légköri szén-dioxidot még hatékonyabban megkötő fatípust hozzon létre. Yumin Tao, a vállalat igazgatóhelyettese kollégáival felfedezte, hogy a sütőtöktől és zöldmoszatoktól kölcsönzött génekkel javíthatják a fotoszintézist. Tao az Interesting Engineeringnek adott interjújában azt mondta, különböző módszerekkel próbálják fejleszteni a növények gázelnyelő, valamint tároló képességét. A szakértő szerint a fotoszintézis mozgatórugója a RuBisCo enzim, amely ugyanakkor oxigént is felvesz. Ez egy toxikus melléktermékkel jár, melynek lebontásához szén-dioxidot szabadít fel a növény. A Living Carbon fejlesztésének célja, hogy csökkentsék ezen jelenség előfordulását, és fokozzák a fák növekedését. A projektben genetikai módosításra alapoznak, mert a hagyományos keresztezés lassú és kevésbé hatékony folyamat.
A csapat a közelmúltban számolt be nyárfákkal kapcsolatos eredményeiről. Az adatok alapján a genetikai beavatkozás meghozta a kívánt módosulásokat, fontos azonban hozzátenni, hogy egyelőre csak kezdeti kísérletről van szó, a növények szénelnyelő képessége még nem javult kimutathatóan. A következő cél az, hogy a laboratóriumon kívül, terepen is kipróbálják a cég fáit, ezeket tavaly júliusban ültettek el. Az Oregoni Állami Egyetemmel közösen folytatott tesztben négy éven át vizsgálják majd a növényeket, de egy hosszabb, erdőgazdálkodókkal végzett kísérletet is végeznek. Taóék azt is el akarják érni, hogy növényeik kevésbé legyenek fogékonyak a gombafertőzésre. A szakértő nem tart attól, hogy fáik károsítanák az ökoszisztémát. A Living Carbon távolabbi célja az, hogy a szén-dioxidot nagyon hosszú időre el tudják raktározni, olyan módon, hogy az akár sose jusson vissza a légkörbe. A vállalat folyamatosan keresi és teszteli a különböző ötleteket.
Kísérleti fafajta segíthet a klímaváltozás elleni harcban
Az éghajlatváltozással már most hihetetlenül sok kár keletkezett. Az erdők, a fák segíthetnének helyrehozni a helyzetet, mert elnyelik a légkörből a szén-dioxidot, és átalakítják. Csakhogy…
Ahhoz, hogy az éghajlatváltozást ne csak megállítsuk, hanem ténylegesen visszafordítsuk, olyan fák kellenének, melyek sokkal gyorsabban nőnek. A hazai helyzeten nem segítenek az újonnan bevezetett, fakitermelésre vonatkozó lazított szabályok, amelyekről korábbi cikkünkben is írtuk. Bár a szakértők véleménye árnyalja a képet, nem kell attól tartanunk, hogy esztelen módon kivágják az erdőket.
A San Franciscó-i székhelyű Living Carbon ezzel kísérletezik most egy új fafajtával − tudósít a CNN. Az induló vállalkozás genetikailag módosított hibrid nyárfákat hoz létre, melyek gyorsabban nőnek, így több szén-dioxidot nyelnek el. A fák génjeit úgy alakítják át, hogy felgyorsítsák a fotoszintézist.
A tervek szerint 2023-ig mintegy 4 millió fát terveznek ültetni, jelenleg próbaültetéseket végeznek elhagyott bányaterületeken. Előfordult, hogy egy fájuk öt hónap alatt 53%-kal gyarapodott, ami körülbelül 27%-kal több szén-dioxid megkötését jelenti.
Ha évente megduplázzák az ültetett fák területét, azzal 2030-ra 604 millió tonna szén-dioxidot tudnának lekötni, ez a globális kibocsátás 1,66%-a egy évben.
A 2019-ben alapított startup a tervek szerint a csemeték eladásából és a génmódosított fákért kapott szén-dioxid-kreditekből fog bevételt termelni. Társalapítói, Maddie Hall és Patrick Mellor a génszerkesztett fákra a károsodott földterületek helyreállításának egyik eszközeként is tekintenek. További előnyük, hogy gyökereik gyorsabban nőnek, ami segíthet kezelni a talajeróziót az erdőirtott területeken.
Világszerte a földterületek mintegy 75%-a degradálódott az emberi tevékenység miatt. Az olyan fajok fejlesztéséhez, melyek képesek megkötni a szenet, biotechnológiára van szükség
− mondják az alapítók.
A Living Carbon a “szintetikus biológiát” alkalmazza, azaz a sejteket úgy programozzák, mint a számítógépes chipeket és szoftvereket. Kutatásaik több mint felét a biomassza bomlásának lassítására összpontosítják, hogy a csemetéket tartós fatermékek előállítására is lehessen használni.
A fák módosításában van potenciál, de még sok az ismeretlen tényező, például kérdés, hogy a genetikailag módosított fák nemkívánatos fajokká válnak-e idővel. Kent H. Redford, természetvédő − a Furcsa természet című, a szintetikus biológiáról szóló könyv szerzője − szerint a természetvédők kudarcot vallanak a biológiai sokféleség megőrzésében, ezért nyitottnak kell lenniük az új eszközök megfontolására, de kerülniük kell a túlzásokat.
forrás: tisztajövő 05-30, HaszonAgrár 08-20
