Ausztria lett a mérleg nyelve, miután az Osztrák Zöld Párt szavazatával az EU elfogadta a sokat bírált természet-helyreállítási (NRL) törvényt. Még a végszavazás előtt egy osztrák erdész, a 26 éves Wenzel Bubna nyílt levélben fordult a törvényt a kormánykoalíció álláspontjával szemben megszavazó zöldpárti miniszterhez (Leonore Gewessler Ausztria környezetvédelmi, közlekedési, innovációs és technológiai minisztere).
A levél, amit az Exxpress.at hozott nyilvánosságra, mindennél jobban rámutat arra, miként lehetetleníti el az uniós mezőgazdaságot ez a furcsa nevű rendelet.
Tisztelt Gewessler miniszter asszony!
Sok osztrák és uniós polgár számára rendkívül sürgető témával fordulok önhöz, amelybe önnek beleszólása van, és amiért felelős. A természet-helyreállítási törvényről van szó, amely jelentős hátránnyal jár az európai mezőgazdaságra és erdőgazdálkodásra, valamint az EU vidéki régióira nézve. Egy fiatal gazda és erdész szemszögéből szeretném elmagyarázni, miért állnak az önök tervei önmagukkal is ellentmondásban. Továbbá szeretném megtudni, mi álláspontjának és viselkedésének az oka, ami az Európai Unió elutasításának növekedéséhez vezet.
Miért foglalkoztat ez engem egyáltalán?
Gyermekkorom óta Alsó-Ausztria közepén, a Duna mentén található, zömében erdészettel foglalkozó családi vállalkozásban élek és dolgozom. A miénkhez hasonlóan 145 ezer osztrák vidéki család műveli generációk óta földjét. Ausztria erdeinek 82 százaléka magánterület, nagyrészt kiserdő. Többek közt ezen családi vállalkozások nevében is írom e levelet. Családi vállalkozásként mindig is a természettel összhangban kezeltük területeinket, és a legfontosabb érdekünk, hogy fenntartható módon használjuk őket, soha nem véve ki belőlük többet, mint amennyit a talaj megenged és amennyi újraterem. Mi, gazdálkodók szeretjük és életre keltjük a természetet, amelyhez szorosabban kötődünk, mint bármely más szakterület képviselőt Európában.
De miről is van szó pontosan?
Természet-helyreállítási rendeletet, más néven renaturalizációs törvényt készül elfogadni az EU, az EU parlamentje szűk többséggel már jóvá is hagyta. E rendelet, bár neve nagyon tetszetős, jelenlegi formájában közel sem az, amit ígér. A tényekről:
A Green Deal, azaz a zöldmegállapodás részeként az EU Bizottsága a szóban forgó rendelettel olyan jogalkotási javaslatot kezdeményezett, amely az unió területének nagy részén szigorúan korlátozza vagy megtiltja a földhasználatot. Hogy csak kettőt említsünk a rendeletben szereplő számos intézkedés közül: az EU-ban 2030-ig a megművelt területek húsz százalékát teljesen „renaturalizálják”, vagyis használaton kívül helyezik, és visszaállítják az eredeti állapotába. Továbbá teljes mértékben betiltják a növényvédő szereket és a műtrágyákat az összes Natura 2000 területen, lehetetlenné téve egyes területeken a mezőgazdasági művelést. Erre a későbbiekben két konkrét példát is hozok.
Így még nagyobb nyomás nehezedne az EU gazdaságára, amely Kínával vagy az USA-val ellentétben termőterületei nagy részének elvesztésével veszélybe kerül, és vele együtt veszélybe kerül a regionális élelmiszer-biztonság is.
A Miniszterek Tanácsának nagy hatalmú uniós intézménye, amelyhez ön Ausztria környezetvédelmi minisztereként az EU-tagállamok 26 másik tárcavezetőjével együtt tartozik, szavazni készül a szóban forgó rendeletről. Egyelőre nem világos, hogy a törvény jelenlegi formájában többséget kap-e az EU Környezetvédelmi Tanácsában. Az ön szavazata döntő lehet. Egészen a közelmúltig, noha önnek más a személyes véleménye, osztrák szemszögből egyértelmű volt, hogy Ausztria a jogalkotási kezdeményezés ellen fog voksolni. Egyebek mellett mind a kilenc szövetségi tartomány, amelynek a törvényt a gyakorlatba át kell ültetnie, felszólalt ellene. Az ön minisztériumának és az NGO-knak sikerült megváltoztatniuk Bécs, a területét tekintve a legkisebb szövetségi tartomány véleményét, amely mezőgazdasági és erdészeti termelésünk kevesebb mint egy százalékát adja. A vörös vezetésű Karintia is fontolóra vette, hogy csatlakozik Bécshez. […] Ön nemrég bejelentette, hogy személyes meggyőződése szerint jár el, vagyis a Miniszterek Tanácsában Ausztria a törvényt meg fogja szavazni. Ezzel tudatosan szembemennek a szövetségi kormányban elfogadott irányvonallal és a kilenc tartomány közül héttel, amely Ausztria földterületének 87 százalékáért, valamint Ausztria mezőgazdasági és erdőgazdasági termelésének 95 százalékáért felel. Mindenekelőtt szembemennek Ausztria vidéki lakosságával. A 145 ezer családi vállalkozás mellett nagyszámú mezőgazdaságból, erdőgazdaságból és a kapcsolódó ágazatokból élőkre jelentenek egzisztenciális veszélyt.
Területünk több mint 80 százaléka Natura 2000 védett területen található. […] A családomon kívül további négy alkalmazottunk is teljes egészében vállalkozásunkból él. Ezenkívül a régióból évente mintegy 85 család tűzifát készít az erdeinkben, klímasemleges módon fűtve a házát. De ez még nem minden. A fafeldolgozó üzemekre is gondolni kell, amelyeknek mi és más erdészeti és mezőgazdasági cégek szállítjuk az építőipari és alapanyagfát. De miként érinti közvetlenül a törvény és az ön döntése az imént felsorolt személyeket?
Földterületünk megközelítőleg fele parti erdő, amely a Duna két partján fekszik. Földjeink több mint 80 százaléka Natura 2000 védett területen fekszik. Mivel őszintén törődünk az éghajlattal és a biológiai sokszínűséggel, kisebb projektek keretében már több mint 40 hektár gyep- és szántóterületet erdősítettünk újra. […] Javaslatuk most azt írja elő, hogy a különösen védelemre érdemes területeket, amelyek közé a parti erdő is tartozik, teljesen ki kell vonni a művelésből. Ezzel még egyet is lehet érteni, a parti erdők Ausztria erdőségeinek kevesebb mint öt százalékát adják. Csakhogy a jelenlegi uniós javaslat szerint a Natura 2000-es területeinket prioritásként kell kezelni, és a lehető leggyorsabban ki kell vonni a használatból. A mai napig nem közölték, hogy földtulajdonosként van-e némi beleszólásunk, illetve kapunk-e kártérítést. Ennek az lehet az oka, hogy a törvényt támogatók, köztük önök, nem tudják, hogyan lehet pénzügyileg kompenzálni az unió megművelt területének húsz százalékát. Például ha a viszonylag kicsi Ausztria területének húsz százalékát a jelenlegi értékükön (négyzetméterenként 2,3 euró feltételezett átlagértéken) kompenzálnák, akkor ez körülbelül 50 milliárd euróra rúgna, ami a teljes állami költségvetés közel felének felel meg. És ebbe még egyetlen renaturalizációs intézkedés költsége sincs beleszámítva!
A parti erdő mellett tehát a megmaradt földjeink is érintettek lehetnek, mivel ezek a Natura 2000 védett területeken találhatók, és térségünkre általában nem jellemző az erdő. Az ön döntése következtében cégünket egyik napról a másikra megfoszthatják termelési bázisától. Nyilvánvaló, hogy az a 85 család, amely már nem használhatná a klímasemleges és megújuló alapanyagú fát tüzelőanyagként, szintén érintett lesz, és esetleg klímakárosítóbb energiaforrásokhoz, például olajhoz vagy gázhoz kell folyamodniuk. Hasonlóan érintené a többi mezőgazdasági és erdészeti vállalkozást régiónkban, valamint Ausztria többi részén. Valóban erre törekszik zöld, idézem, „fenntartható, regionális és klímabarát gondolkodású” miniszterként?
Szeretnék áttérni egy második gyors példára. A Duna-parti Wachau régió világhírű és méltán világörökségi státusú, különösen szőlő- és kajszibarackos vidékei és kultúrája miatt. Most egész Wachau Natura 2000 védett terület. Ha az ön által elfogadott rendelet életbe lép, a növényvédő szerek nem lennének engedélyezettek Wachau egész területén. Feltételezem, hogy a Global 2000 környezetvédelmi szervezet politikai igazgatójaként alaposabban foglalkozott a peszticidekkel. Tehát tudnia kell, mit jelent a renaturalizációs törvény egy olyan régióban, mint Wachau. A szőlő- és gyümölcstermesztés évtizedek óta nem működik növényvédő szerek nélkül, többek között a klímaváltozás miatt. Ha a törvényt az EU Bizottsága által jelenleg javasolt módon hajtanák végre, a wachaui bor- és gyümölcstermesztés öt éven belül a múlt része lenne. A wachaui 3000 bort és sárgabarackot termelő gazdálkodó sorsa mellett Ausztria két világörökségi régiójának egyike is kudarcra lenne ítélve.
Végezetül szeretném tisztázni önökkel, hogy ön vagy a Zöldek, illetve a Zöldek és a Baloldal szélsőséges részének többi embere és pártja mit ér el az EU-ban, és ennek milyen politikai következményei vannak. A „Természet helyreállításáról szóló rendelet” nem az első olyan uniós jogszabály, amely az osztrák és valószínűleg az európai vidéki lakosság többségéből is rémületet vált ki. Ilyen például az EU erdőirtási törvénye: (EUdR)/EU vagy a megújuló energiákról szóló irányelv (RED III) a biomassza megvonásáról. Számos tanulmány bizonyította már, hogy a kezelt erdők legalább annyi szén-dioxidot tárolnak, mint a kezeletlenek. Azt sem akarja tudomásul venni, hogy a feldolgozott fa hosszú távon tárolja a szenet, és hogy a pusztuló fák az elnyelt szén nagy részét szén-dioxidként bocsátják vissza a légkörbe a rothadás révén.
Összefoglalva, tudománytalan megközelítésük alapján nem a klíma érdekében, hanem részben ellene dolgozik. Önök és más, a tulajdonellenes ideológia által vezérelt személyek kétes módszereikkel nem az érintett emberek mellett, hanem ellenük dolgoznak. Gyámság alá helyeznek olyan családi vállalkozásokat, amelyek generációk óta a saját földjükért és saját földjükből élnek. Önök a természetet, a klímát és az általuk érintett embereket gúnyolják ki azzal, hogy elfogadják és nyilvánosan támogatják az ehhez hasonló törvényeket.
forrás: demokrata
