FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Követés

Közelgő események

Hogy kerül a csizma az erdészet asztalára?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara őszi tájékoztató rendezvénysorozatának második, 2021. szeptember 22-i rendezvényén a környezeti fenntarthatósági követelményeknek a banki hitelezési gyakorlatban várható térnyeréséről lesz szó. Prózaian megfogalmazva, a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha egy vállalkozás környezeti szempontból nem fenntarthatóan folytatja a tevékenységét, vagy ilyen beruházást tervez, akkor egyre inkább beszűkülhetnek a finanszírozási forrásai.

Regisztráljon az eseményre a cikk végi kapcsoló segítségével!

A globális környezeti problémák, és azok nyilvánvaló hatásaként a klímaváltozás folyamata, illetve az, hogy a folyamat megállítása, esetleg visszafordítása érdekében sürgősen tenni kell valamit, a kutatók és a politika előtt már hosszú évek óta ismert. Tekintetbe véve a népesség ugrásszerű növekedését, valamint az emberi szükségletek és igények egyre szélesebb körben való folyamatos bővülését, illetve az emberiség érdektelenségből, vagy milliárdnyi érdekből fakadó hatalmas tehetetlenségi tényezőit, a folyamat megfelelő kezelése az emberiség talán legnagyobb kihívásának ígérkezik.

Az Európai Unió a saját jól felfogott érdekében, és mint vezető globális gazdasági és szellemi hatalom, ennek a küzdelemnek a meghatározó résztvevője kíván lenni. A tervezett intézkedéseket a Bizottság által 2019. december 11-én előterjesztett Európai Zöld Megállapodás („The European Green Deal”) foglalja össze, amelyről a Bizottság portálján magyar nyelven is sok információ jelenik meg.

Az elmúlt időszakban a tervezett intézkedések közül elsősorban az olyan ambiciózus környezeti célkitűzésekről olvashattunk, mint például a klímasemleges gazdaságra való átállás, vagy a biodiverzitás megőrzése és fejlesztése, mint a fogyasztókat és a vállalkozásokat várhatóan közvetlenül és jelentősen érintő változások, illetve elsősorban ezek ragadták meg a figyelmünket. Az Európai Zöld Megállapodás azonban – ahogy az a hivatkozott portálon is jól nyomon követhető – ennél sokkal szélesebb skálán próbálja kezelni a kérdéskört.

Többek között azért is, mert nyilvánvaló, hogy a célkitűzések megvalósítása a közvetlen hatásokon felül elképzelhetetlenül sokba fog kerülni. Sokkal többe, mint amit az unió támogatásként vagy hitelként a tagállamok, illetve az állampolgárok és a vállalkozások részére biztosítani tud, pedig – a hírekben még ezekről szoktunk sokat hallani – ezek az összegek is hihetetlenül nagyok. A célkitűzések megvalósítása érdekében tehát további finanszírozási forrásokra van szükség. Az egyik ilyen lehetőségként az unió a pénzpiacok területén meghatározó magán- és intézményi tőkebefektetések jelentős részét is a zöld beruházások irányába szeretné terelni.

Az már tapasztalható, hogy a befektetők ebben a kérdésben felelősen gondolkodnak. Ha választhatnak, a hasonló hozamú pénzügyi befektetések (kötvények, részvények) közül, tudatosan a zöldberuházások finanszírozását szolgáló termékeket választják. Ahogy a fogyasztók körében, úgy a beruházók körében is „trendi” lett tehát a zöld termékek, szolgáltatások választása.

Felmerülhet a kérdés, hogy a vállalkozásokat mi motiválja majd a zöld beruházásokra, és azokhoz a zöld finanszírozási források igénybevételére? Az unió stratégái úgy képzelik, hogy a környezeti kihívásokat át lehet fordítani gazdasági lehetőségekké, azaz az elkövetkező évtizedek gazdasági fejlődésének a motorját a zöld beruházások és gazdasági tevékenységek képezik majd, ami az uniós vállalkozások növekedésének, helyi és globális versenyképességének, valamint a foglalkoztatásnak a növekedését eredményezi. Ha ezt valóban el tudják érni, akkor a vállalkozások is nyilvánvalóan érdekeltté válnak a váltásra.

Az uniónak tehát a tőkebefektetések befolyásolása céljából puha vagy kemény eszközökkel elsősorban a beruházókat és a pénzpiaci szereplőket kell arra ösztönöznie, hogy a tőkebefektetések minél nagyobb hányadát a környezetterhelő beruházások ellenében a zöldfinanszírozások irányába terelje. Ez már folyamatban van, sőt a hatásuk is egyre érzékelhetőbb. Egyebek mellett emiatt is egyre több vállalkozás fordít figyelmet a tevékenysége zöld vonatkozásainak fokozottabb hangsúlyozására. Néha kicsit vehemensebben is, mint az indokolt lenne.

A befektetők megtévesztésének elkerülése érdekében az unió a tagországokban közvetlenül alkalmazandó jogszabályban, az úgynevezett taxonómiarendeletben (AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2020/852 RENDELETE (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról) szabályozta, hogy mi minősül zöld, azaz környezeti szempontból fenntartható beruházásnak, illetve tevékenységnek, továbbá meghatározta azokat az intézkedéseket, amelyek segítik a pénzintézeteket, illetve a beruházókat a vállalkozások és a beruházásaik egységes elvek mentén történő, gyors minősítésében.

A jogszabály alapján az a beruházás, illetve gazdasági tevékenység minősül környezeti szempontból fenntarthatónak, amely közvetlenül vagy közvetetten lényegesen hozzájárul az alábbi környezeti célkitűzések valamelyikéhez, illetve azok közül egyiket sem sérti jelentősen:

  • az éghajlatváltozás mérséklése;
  • az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás;
  • a vízi és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme;
  • a körforgásos gazdaságra való átállás;
  • a szennyezés megelőzése és csökkentése;
  • a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása.

A taxonómiarendelet alkalmazásához további bizottsági végrehajtási rendeletek készülnek, amelyek ágazatonként részletesen meghatározzák majd azokat a technikai vizsgálati kritériumokat, amelyek alapján a beruházások és gazdasági tevékenységek előbbiek szerinti minősítését el lehet végezni.

Az erdőgazdálkodók széles körű tájékoztatását a témában az alábbiak miatt tartjuk fontosnak:

  • Az erdészet a környezeti fenntarthatósági szempontok tekintetében kiemelt ágazat, amely esetében a környezeti fenntarthatóság szerinti minősítés egyre általánosabbá válik (lásd pl. uniós környezeti stratégiák, EUTR szabályozás, vagy a megújuló energia termeléséhez felhasznált erdei és mezőgazdasági biomassza fenntarthatósági vizsgálata). Az erdészek az elmúlt évszázadokban nagy hangsúlyt fektettek az erdőgazdálkodás fenntarthatóságának biztosítására (lásd pl. az erdőtervezés intézményrendszere, FSC, PEFC minősítési rendszerek). A fenntarthatósági kritériumrendszer azonban folyamatosan változik, egyre cizelláltabbá válik, és egyre kevésbé az erdészek befolyásolják azt. A taxonómiarendelet kapcsán most készülő fenntarthatósági kritériumrendszer tehát közvetlenül és közvetetten is nagy figyelmet érdemel.
  • Az erdőgazdálkodás tőke- és költségigényes tevékenység, amelyhez jelentős finanszírozási forrásokat kell mozgósítani. Minden érintett vállalkozásnak fel kell készülnie arra, hogy a pénzintézetek a hiteligényléseket, a támogató szervek pedig a támogatási kérelmeket egyre gyakrabban a most formálódó környezeti fenntarthatósági kritériumok alapján is vizsgálni fogják. Ezeket a fenntarthatósági kritériumokat tehát az erdészeti vállalkozásoknak is mielőbb meg kell ismerniük, hogy az erdőgazdálkodási tevékenységeiket – érdekeik szerint – azokkal összhangban végezhessék, és az eredményeiket ebből a szempontból is megfelelően be tudják mutatni.

A téma a közelmúltban a következők kapcsán merült fel. Kereskedelmi bankoknál érdeklődtünk arról, hogy erdők esetében az osztatlan közös tulajdon felszámolása keretében tervezett tulajdonszerzéshez (tulajdoni hányadok vásárlása) nyújtanak-e jelzálog típusú hitelt. A hitelkockázatok kezelési lehetőségei mellett az első kérdésük az volt, hogy a kérdéses tulajdonszerzés környezeti szempontból fenntartható beruházásnak minősül-e, mert ez nagyban növelné a motivációjukat egy új hiteltermék fejlesztésére.

A tervezett erdészeti fórumon ezekben a témákban ad előzetes tájékoztatást a Magyar Nemzeti Bank témafelelőse, s ez lesz a tárgya a tájékoztatót követő kerekasztal beszélgetésnek is, melyen az erdészeti vállalkozások, a nagyobb kereskedelmi bankok, az igazgatás és a szakmai szervezetek képviselői vesznek részt. A kerekasztal beszélgetésbe kérdéssel, hozzászólással előzetesen az erdeszet@nak.hu címre küldött levélben, a fórum alatt pedig az online alkalmazás üzenetküldő felületén lehet becsatlakozni. A rendezvényre itt lehet regisztrálni. Az esemény az erdészeti szakirányítók és szaktanácsadók képzési rendszerében is akkreditált.

Forrás: NAK
Írta: Szalai Károly, Kovácsevics Pál

Kapcsolódó a NAK honlapján: Erdészeti tájékoztató sorozat 2021

Kapcsolódó a FATÁJ-ban: EU javasolt Erdészeti Stratégiája magyarul (2021-09-13), Az EU Bizottsága többszörös természetvédelmi gyámság alá rendelné az erdőgazdálkodást (2021-07-19), Petri Sarvamaa EP-képviselő: A Bizottság bolondként kezeli az északi erdőipart (2021-04-24)

Előző cikk

A STIHL Csoport tovább növeli globális piaci részesedését

Következő cikk

EAGLE gyalogturista horvát-magyar projekt



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Total
0
Share