FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Követés

Közelgő események

Az EU Bizottsága többszörös természetvédelmi gyámság alá rendelné az erdőgazdálkodást

Múlt héten az Európai Unió Bizottsága egy átfogó klímavédelmi javaslatcsomagot, és ahhoz is kapcsolódva egy 2030-ig szóló új uniós erdészeti stratégia javaslatot fogadott el és tett közzé. Nemzetközi és hazai szakmai vélemények szerint a Bizottság a két dokumentummal méregzöld bejegyzéseket vésett az európai erdőgazdálkodás évszázados történelemkönyvébe.

Az Európai Bizottság 2021. július 14-én „Fit for 55” („Irány az 55%”) címmel egy átfogó javaslatcsomagot fogadott el – az Európai Parlament, az Európai Tanács, az Európai Gazdasági és Társadalmi Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága részére – annak érdekében, hogy az EU klíma-, energia-, földhasználat-, közlekedés- és adóügyi szakpolitikáját alkalmassá tegye a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2030-ra kitűzött, az 1990-es szinthez képest legalább 55%-os csökkentésére.

A javaslatcsomag hátterében az áll, hogy a Bizottság által 2019. december 11-én előterjesztett európai zöld megállapodás („The European Green Deal”) célul tűzte ki, hogy 2050-re Európa legyen az első klímasemleges földrész. Ehhez kapcsolódóan a 2021 júliusában hatályba lépő európai klímarendelet kötelező erejű jogszabályban rögzíti az EU elkötelezettségét a klímasemlegesség felé és lefekteti azt a köztes célt, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkenteni kell a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást.

A Bizottság közleménye szerint a javasolt kibocsátáscsökkentési célkitűzéseknek a következő évtizedben történő teljesítése alapvető előfeltétele annak, hogy Európa 2050-re a világ első klímasemleges földrésze tudjon lenni, és az európai zöld megállapodás valósággá váljon. A most kihirdetett javaslatcsomag tartalmazza azokat a jogalkotási eszközöket, amelyek lehetővé teszik az európai klímarendeletben megfogalmazott célkitűzések elérését, valamint az uniós gazdaság és társadalmak gyökeres átalakítását egy méltányos, zöld és virágzó jövő megteremtése érdekében.

Az átfogó javaslatcsomag a következő összefüggő intézkedéseket célozza meg:

  • a kibocsátáskereskedelem alkalmazásának kiterjesztése új ágazatokra és az EU jelenlegi kibocsátáskereskedelmi rendszerének szigorítása,
  • a megújuló energia használatának fokozása,
  • nagyobb fokú energiahatékonyság,
  • az alacsony kibocsátású közlekedés, és az azt támogató infrastruktúra- és üzemanyag-szakpolitikák gyorsabb bevezetése,
  • az adópolitikáknak az Európai zöld megállapodás célkitűzéseihez történő hozzáigazítása,
  • a kibocsátás Európán kívülre történő áthelyezésének megelőzését célzó intézkedések, valamint
  • a természetes szénelnyelők megőrzésére és növelésére szolgáló eszközök.

A Bizottság tájékoztatása szerint az EU következő 7 évre vonatkozó, hosszú távú költségvetése megfelelő támogatás nyújt a zöld átálláshoz. A 2 billió euró összköltségvetésű, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret és az Európai Helyreállítási Eszköz (Next Generation EU) programjainak 30%-a az éghajlat-politikai fellépés támogatását célozza. A 723,8 milliárd euró összköltségvetésű Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – amely a tagállamok nemzeti helyreállítási programjait fogja finanszírozni a Next Generation EU keretében – 37%-át az éghajlat-politikai fellépésre különítik el.

A Bizottság által kiadott közlemény alapján a javaslatcsomag főbb tartalmáról, annak előzményeiről, a társadalmi szempontból igazságos bevezetése érdekében tervezett intézkedésekről, valamint a biztosi testület tagjainak kapcsolódó nyilatkozatairól több erdészeti szakmai portál beszámolt (OEE, FATÁJ). Az erdészeti vonatkozású javaslatok közül az alábbiak érdemelnek kiemelést:

  • A tagállamok közös felelőssége a szén-dioxid légkörből való eltávolítása is, így a földhasználatról, az erdészetről és a mezőgazdaságról szóló rendeletátfogó uniós célt határoz meg a szén-dioxid természetes elnyelők révén történő eltávolítására vonatkozóan, amely 2030-ig 310 millió tonna szén-dioxid-kibocsátásnak felel meg (jelenlegi elnyelés: 268 Mt). A nemzeti célértékek megkövetelik a tagállamoktól, hogy e cél elérése érdekében helyezzenek hangsúlyt szénelnyelőik megőrzésére és növelésére. Az EU-nak célul kellene kitűznie, hogy 2035-ig elérje a klímasemlegességet a földhasználat terén, valamint az erdészeti és a mezőgazdasági ágazatban, ideértve a mezőgazdaságból származó, a szén-dioxidtól eltérő kibocsátásokat, például amelyek a műtrágyák használatából vagy az állatállománytól erednek.
  • megújulóenergia-irányelv megnövelt célt tűz ki, miszerint 2030-ra energiánk 40%-át megújuló energiaforrásokból kell előállítanunk. Úgy, hogy ezzel párhuzamosan az éghajlat-politikai és a környezetvédelmi céljaink együttes teljesítése érdekében szigorodnak a bioenergia felhasználására – beleértve a faanyag energetikai célú felhasználását is – vonatkozó fenntarthatósági kritériumok, illetve a tagállamoknak úgy kell megtervezniük a bioenergiára vonatkozó támogatási rendszereiket, hogy a fás biomassza tekintetében figyelembe vegyék a lépcsőzetes felhasználás elvét. Az utóbbi azt jelenti, hogy a kitermelt faanyagot elsősorban tartós beépítést biztosító célokra kell felhasználni, gondoskodni kell a beépített faanyag élettartamának növeléséről, illetve akár többszöri újra hasznosításáról, az energetikai hasznosításra csak ezt következően kerüljön sor (kaszkád elv).

Az Európai Bizottság az előbbi javaslatcsomag kihirdetését két nappal követően, 2021. július 16-án kihirdette a 2030-ig szóló új erdészeti stratégiára vonatkozó, az Európai Parlament, az Európai Tanács, az Európai Gazdasági és Társadalmi Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága részére szóló javaslatát is.

A két nappal korábban kiadott közleményben foglaltakkal jelentős párhuzamokat tartalmazó újabb közlemény alapján a bemutatott stratégiai dokumentum, amellett, hogy a szociális, gazdasági és környezeti szempontok együttes kezelésével az EU erdőinek multifunkcionalitását kívánja biztosítani, és kiemeli ebben az erdészek döntő szerepét, két fontos környezeti célt helyez előtérbe. Egyrészt az EU 2030-ra szóló biodiverzitási stratégiájának a végrehajtását, másrészt az üvegházhatást okozó gázok uniós kibocsátásának 2030-ig legalább 55%-os csökkentését, 2050-ig pedig az éghajlat semlegesség elérését az unióban.

Az erdészeti stratégia jövőképet és konkrét intézkedéseket határoz meg az erdők mennyiségének és minőségének növelésére az EU-ban, valamint az erdők védelmének, helyreállításának és ellenálló képességének megerősítésére. A javasolt intézkedések fokozzák a szén-dioxid-megkötést a megnövekedett állományok révén, hozzájárulva ezzel az éghajlatváltozás mérsékléséhez. A stratégia elkötelezi magát az idős erdők szigorú védelme, a degradált erdők helyreállítása és fenntartható gazdálkodásuk biztosítása mellett – oly módon, hogy megőrizzék az erdők által nyújtott és a társadalomtól függő létfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatásokat.

A stratégia az erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók számára támogatási rendszerek kidolgozását is előirányozza alternatív ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtása érdekében. A támogatási intézkedések finanszírozását elsődlegesen az új közös agrárpolitika (KAP) szolgálja, de a stratégia más forrásokra is javaslatot tesz.

Az erdők és az erdőgazdálkodás tervezett új irányítási struktúrája befogadóbb teret teremt a tagállamok, az erdőtulajdonosok, az erdőgazdálkodók, az ipar, a tudományos élet és a civil társadalom számára, hogy megvitassák az erdők jövőjét az EU-ban, és elősegítsék ezek fenntartását a jövő generációk számára.

Végül a közlemény kitér arra, hogy az erdészeti stratégia jogi javaslatot jelent be az erdőfigyelés, az adatszolgáltatás és az adatgyűjtés fokozására az EU-ban. Az EU harmonizált adatgyűjtése a tagállami szintű stratégiai tervezéssel kombinálva átfogó képet nyújt az EU-ban az erdők állapotáról, alakulásáról és várható jövőbeli fejleményeiről. Ez elengedhetetlen annak biztosításához, hogy az erdők az éghajlat, a biológiai sokféleség és a gazdaság szempontjából többféle funkciójukat el tudják látni.

A kihirdetett stratégiai dokumentum hat érdemi fejezetből áll.

  1. Az erdők társadalmi-gazdasági funkcióinak támogatása a vidéki területek virágzása és a fenntartható erdőalapú biogazdaság fellendítése érdekében

A bevezető fejezet az erdészeti stratégiák szokványos kérdéseit, az erdők és az erdőgazdálkodást érintő kihívásokat és elvárásokat, valamint az azokra adott megoldási lehetőségeket és ágazati törekvéseket igyekszik számba venni, de már ebben a fejezetben is hangsúlyos szerepet kap a fent hivatkozott két kiemelt uniós környezeti cél.

A meghatározott főbb célok:

  • az erdei faanyag fenntartható hasznosítása, elsősorban hosszú élettartamú fatermékek formájában, egyre kisebb részben pedig energetikai alapanyagként;
  • az erdőgazdálkodás korlátozások következtében kimaradó hozamainak pótlási lehetőségei az erdő egyéb szolgáltatásainak (például melléktermékek, ökoturizmus) fejlesztésével;
  • az erdőtulajdonosok, erdőgazdálkodók és az erdészek felkészítése az új elvárásoknak megfelelő erdőgazdálkodásra.

A tervezett uniós intézkedések:

  • az építési termékek felülvizsgálatának részeként szabványos, szilárd és átlátható módszertan meghatározását a faipari termékek és egyéb építőanyagok éghajlati előnyeinek számszerűsítésére,
  • a KAP részeként a jó gyakorlatok terjesztését tudásátadás útján, többek között a környezeti célokat szolgáló erdészeti támogatások megfelelő igénybevétele érdekében is,
  • a „Natura 2000” besorolás védjegyként történő erősítése a nem faalapú erdészeti termékek és szolgáltatások fejlesztése érdekében,
  • a környezeti célokat a gazdaság egészére kiterjesztő törekvéseket megtestesítő uniós szabályozás (az úgynevezett taxonómia szabályozás) kiegészítését az erdészetre és a bioenergiára vonatkozó technikai átvilágítási kritériumokkal,
  • új szövetség létrehozását a turisztikai szakemberek és az erdészek között,
  • annak elősegítését, hogy a tagállamok élethosszig tartó programokat és tanácsadási rendszert hozzanak létre az erdészek számára, és az oktatást és képzést a mai realitások kihívásaihoz és igényeihez igazítsák.
  1. Az EU erdeinek védelme, helyreállítása és bővítése az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a biológiai sokféleség csökkenésének visszafordítása és az ellenálló erdei ökoszisztémák biztosítása érdekében

Ez a fejezet már kifejezetten a két kiemelt környezeti célkitűzés erdőgazdálkodási összefüggéseit tárgyalja.

A meghatározott főbb célok:

  • az unió területén megmaradt elsődleges és öreg erdők fokozott védelme;
  • az erdők helyreállításának, az erdőgazdálkodás fenntarthatóságának megerősítése az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az erdők ellenálló képessége érdekében;
  • a biológiai sokféleség szempontjainak érvényesítése az erdők felújítása és telepítése során;
  • pénzügyi ösztönzők az erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók számára az uniós erdők mennyiségének és minőségének javítására.

A tervezett uniós intézkedések:

  • 2021 végéig egy jogilag kötelező erejű eszköz kialakítását az ökoszisztémák helyreállítására, beleértve az erdei ökoszisztémákat is,
  • 2021 végéig iránymutatások kidolgozását a szigorú védelem meghatározására, beleértve az elsődleges és öreg erdők meghatározását, feltérképezését, nyomon követését és szigorú védelmét,
  • további mutatók, valamint a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó küszöbértékek vagy tartományok meghatározását, amelyeket be kell illeszteni az erdőtervezésre és az erdőgazdálkodás ellenőrzésére vonatkozó jogszabályokba,
  • iránymutatások kidolgozását a biodiverzitást támogató erdősítésekre és helyreállításra vonatkozóan,
  • a természetközeli erdőgazdálkodási gyakorlatok meghatározását, és azok alkalmazására vonatkozó iránymutatások kidolgozását, valamint egy új természetközeli erdőgazdálkodási tanúsítási rendszer kritériumainak kidolgozását,
  • az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az azzal szembeni ellenálló képesség terén bevált gyakorlatokról való tudásátadás elősegítését,
  • az erdészeti szaporítóanyagról szóló rendelet felülvizsgálatát és kiegészítését a jövőbeli éghajlati viszonyoknak megfelelő erdészeti szaporítóanyag elérhetőségét és terjesztését elősegítő intézkedésekkel,
  • az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó támogatások előmozdítását a KAP-ban az európai Green Deal célkitűzéseivel összhangban,
  • 2021 novemberéig technikai iránymutatás nyújtását az ökoszisztémaszolgáltatások fizetési rendszerének fejlesztésével kapcsolatban,
  • az erdőkkel kapcsolatos javadalmazási rendszerek előmozdítását a szén-dioxid-gazdálkodásra vonatkozó cselekvési tervben, amelyet 2021 végéig kell elfogadni,
  • tanulmány készítését a közpénzek erdészek általi felhasználására vonatkozóan, hogy jobban meg lehessen határozni a szakpolitika további fejlesztési útvonalait,
  • a jelenlegi uniós jogszabályok és az állami támogatásokról szóló iránymutatások által támasztott lehetséges akadályok azonosítását és kezelését a közérdekű szolgáltatások megfelelő állami támogatásának biztosítása érdekében.
  1. Stratégiai erdő monitoring, jelentéstétel és adatgyűjtés

A fejezetben a Bizottság a stratégiában foglaltak teljesülése érdekében azt javasolja, hogy az abban meghatározott célok megfelelően épüljenek be a tagállami tervezésbe és ellenőrzésbe.

A tervezett uniós intézkedések:

  • az uniós erdőmegfigyelési, -jelentéstételi és -adatgyűjtési rendszerről szóló új uniós jogszabálytervezet összeállítását az erdőkre vonatkozó harmonizált uniós megfigyelési, adatgyűjtési és jelentéstételi rendszer biztosítása érdekében,
  • az európai erdészeti információs rendszer részeként az éghajlati hatások és az erdőkben előforduló egyéb természetes vagy emberi károk, zavarok nyomon követésének megerősítését,
  • rendszeres jelentések és összefoglalók közzétételét az uniós erdőkről egy szélesebb körű európai erdészeti tudományi partnerség támogatásával,
  • közös kutatóközpont felállítása révén kialakít egy európai erdőgazdálkodási tudományos partnerséget a távérzékelésen és a legújabb kutatási eredményeken alapuló új mutatók kidolgozásának támogatása céljából.
  1. Kutatási és innovációs program az erdőkkel kapcsolatos ismeretek bővítése érdekében

A stratégia az előbbiekben meghatározott célok teljesülésével összefüggésben jelentős kutatási, innovációs és tájékoztatási tevékenységet irányoz elő, amely elsősorban az erdészeti ágazat szereplőinek felkészítését szolgálja az előttük álló kihívásokra és elvárásokra.

A tervezett uniós intézkedések:

  • “A jövő erdeinek megtervezése” kutatási és innovációs ütemterv kidolgozását együtt a tagállamokkal és az érdekltekkel,
  • az erdőhelyreállítási stratégiák tényeken alapuló tervezésének és végrehajtásának támogatását a társadalom bevonásával, valamint a különböző ökológiai és társadalmi-gazdasági körülmények, többek között az erdei talajok talajegészségével kapcsolatban tervezett kutatási és innovációs célok figyelembevételével,
  • az erdészetre vonatkozó uniós kutatási és innovációs együttműködések fokozását,
  • polgári tudományos program kidolgozását az erdők biológiai sokféleségére vonatkozóan, nevezetesen a polgárok és a civil társadalom bevonása az erdők biológiai sokféleségének megfigyelésébe.
  1. Befogadó és koherens uniós erdészeti irányítási keretrendszer

A Bizottság olyan uniós erdészeti irányítási rendszert javasol, amely elősegíti az összhang megteremtését a fenntartható és éghajlatváltozást célzó európai gazdaság által megkövetelt különböző funkciók között, és amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok, az erdőtulajdonosok és -gazdálkodók, az ipar, a tudományos élet és a civil társadalom az átfedő struktúrák elkerülése mellett megvitathassa az erdészeti politikával kapcsolatos kérdéseket.

  1. A meglévő uniós vívmányok végrehajtásának és alkalmazásának fokozása

A Bizottság szükségesnek tartja, hogy az erdőket és az erdőgazdálkodást érintően fontos korábbi uniós környezeti szabályozásoknak (pl. élőhelyvédelmi irányelv, madárvédelmi irányelv, a környezeti felelősségről szóló irányelv, a környezeti bűnözésről szóló irányelv, a stratégiai hatásvizsgálatról szóló irányelv, a környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv, a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló irányelv, az uniós fa- és fatermékpiaci rendelet, valamint a civil társadalom megfelelésfigyelő szerepének erősítése) nagyobb érvényt kell szerezni.

Az új uniós erdészeti stratégia melléklete ütemtervet határoz meg továbbá az európai zöld megállapodásban előrejelzett uniós erdőtelepítési program (3 milliárd fa 2030-ig) végrehajtására vonatkozóan. Erről bővebben a FATÁJ kapcsolódó cikkében lehet olvasni.

Az új uniós erdészeti stratégiával kapcsolatban a legnagyobb uniós agrár érdekképviseleti szervezet, a Copa-Cogeca főtitkára 2021. július 16-án az alábbi nyilatkozatot tette:

„Az Európai Bizottság által ma közzétett európai erdészeti stratégiát olvasva sok, az Európai Unióban élő, dolgozó erdész és erdőtulajdonos azon tűnődik, hogy vajon nem hagyták-e teljesen figyelmen kívül az ágazat valódi igényeit és a helyi realitásokat. Mindössze két héttel azután, hogy az Európai Bizottság közzétette az EU vidéki térségeinek hosszú távú jövőképét, amely hangsúlyozta, hogy jobban meg kell hallgatni a vidéki közösségeket!

Az Európai Bizottságtól egyszerűen nagyobb koherenciát vártunk erdészeti ágazatunk jövőjével kapcsolatban. Különös tekintettel az klímaváltozásra, a valóság az, hogy több erdőgazdálkodásra, több eszközre van szükségünk, nem pedig az ellenkezőjére. Elmulasztja a fenntartható erdőgazdálkodás néhány alapvető eszközének, például a beruházásoknak és az új technológiákhoz való hozzáférésnek a kezelését és prioritásként való figyelembevételét, továbbá sok bizonytalanságot ad a jelenlegi rendszerhez, beleértve az önkéntes tanúsítási rendszereket is.

A biogazdaságot illetően ez a stratégia egyértelműen a kockázatokra összpontosít, nem pedig a lehetőségekre, és olyan, mindenre alkalmazható megoldásokat támogat, mint a kaszkádelv, amelynek korlátjaira maga a Bizottság is rámutatott.

Ez a stratégia tökéletesen tükrözi a brüsszeli politika tervezői és az erdőtulajdonosok igényei között meglévő szakadékot, ráadásul figyelmen kívül hagyja az Európai Parlament és a Tanács véleményét erdeink jövőjével kapcsolatban.

El kell kerülnünk, hogy ez a stratégia tragédiává váljon az erdőgazdálkodással foglalkozó és attól függő vidéki közösségek számára.”

Az új uniós erdészeti stratégiával kapcsolatban a hazai kormányzat részéről az alábbi értékelések jelentek meg:

Az Agrárminisztérium a 2021. július 13-án „Magyarország kész megvédeni a fenntartható erdőgazdálkodás érdekeit” címmel megjelent közleményében jelezte, hogy Ausztria kezdeményezésére korábban 11 európai uniós tagállam – köztük Magyarország – levelet küldött Frans Timmermansnak az Európai Bizottsági alelnökének, hogy haladéktalanul vizsgálja felül az EU készülő erdészeti stratégiájának tervezetét, mivel az EU korábbi erdészeti stratégiái és az Európai Erdők Miniszteri Konferenciáin elfogadott határozatokkal ellentétben a fenntartható és többcélú erdőgazdálkodás feladatait kizárólag a biodiverzitás megőrzésére szűkítené le.

Az Agrárminisztérium a 2021. július 19-én „Elfogadhatatlan az Európai Bizottság Új Erdő Stratégiája” címmel megjelent közleményében Nagy István agrárminiszter kijelentette, hogy elfogadhatatlan az a törekvés, ahogy az Európai Bizottság a tagállamok és az Európai Parlament véleményét figyelmen kívül hagyva el akarja lehetetleníteni az erdőgazdálkodást.

A tárcavezető szerint a nyilvánosságra hozott dokumentum figyelmen kívül hagyja az erdők társadalmi és gazdasági szerepét és egy olyan torz szemléletmódot képvisel, ami nincs összhangban a fenntarthatósággal és a körforgásos gazdaság eszmerendszerével. A miniszter arra emlékeztetett, hogy hiába tiltakozott 11 európai uniós tagállam köztünk hazánk is Frans Timmermansnál, az Európai Bizottság ügyvezető alelnökénél a közös stratégia elkészítése és szemléletmódja ellen, a nyilvánosságra hozott dokumentum érdemben nem vette figyelembe a kritikákat.

Nagy István kiemelte, tagadhatatlan az erdők szerepe a biodiverzitás védelmében és a klímaváltozás elleni harcban. Ezért hazánk számára prioritás a fával borított területek gyarapítása és a meglévő erdőterületek megőrzése. Elutasítjuk azonban, hogy a fejünk fölött átnyúlva, a gazdálkodók és a társadalom érdekeit figyelmen kívül hagyva olyan egyoldalú megközelítést tartalmazó stratégiákat alkossanak, amelyek hazánkban ötszázezer erdőtulajdonost és több tízezer gazdálkodót lehetetlenít el – hangsúlyozta a miniszter. 

Kifejtette a stratégia kiegyensúlyozatlansága mellett a Bizottság túlterjeszkedik az uniós szerződésekben biztosított hatáskörén és a tagállami kompetenciába tartozó erdészeti politika markáns, központi szabályozását tervezi. A dokumentum teljesen figyelmen kívül hagyja, és nem épít az egyes tagországokban az erdők kezelésével és fenntartásával kapcsolatosan elért eddigi szakmai eredményekre. Konkrét elképzelések megfogalmazása és a források meghatározása nélkül nagy teret szentel például a 3 milliárd fa elültetését célzó bizottsági kampánynak, de meg sem említi a vidékfejlesztés keretében több évtizede zajló és a jövőben is megvalósuló sikeres európai erdőtelepítési programokat – tette hozzá a tárcavezető.

Nagy István úgy fogalmazott, hiszünk abban, hogy az erdőkkel kapcsolatban csak a fenntarthatóság védelmi, gazdasági és társadalmi szempontjainak együttes figyelembevételével lehet jó döntéseket hozni. Komoly hibát követ el az, aki ezek közül bármelyik elhagyásával egyetlen szempontrendszernek tervezi alárendelni ennek a fontos természeti erőforrásunknak a kezelését. A miniszter szerint senki nem gondolhatja komolyan, hogy az erdők megőrzéséhez a gazdálkodók tönkretételét jelentő diktátumokon keresztül vezet az út.

forrás: NAK

Előző cikk

Tűzgyújtási tilalom részleges feloldása

Következő cikk

Nagyot zuhant az építési fa ára az USA árupiacain



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Total
0
Share