FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Követés

Közelgő események

Fenntartható erdőgazdálkodás? – Csak, ha minősített!

Az Agrárkamara szeptember 22-i erdészeti tájékoztató fórumának témája a jegybanki és a kereskedelmi banki politika, valamint a környezeti fenntarthatóság, illetve ezek viszonya volt. Banki szakemberek és az erdészeti ágazat szakértői közösen keresték a kapcsolatot a két egymástól látszatra igencsak távoli témák között. A legfontosabb hozadéka a fórumnak a párbeszéd megkezdése volt, végre egyszer korábban, mint ahogy a probléma a körmünkre égett volna. Továbbá az is bebizonyosodott, hogy akárcsak az erdőgazdálkodás egyéb feltételeit érintően, bizony ebben az esetben is meg kell tanulnunk érdeket érvényesíteni.

A magán erdőgazdálkodás aktuális problémáiról folytatott nyári fórumsorozat, majd a fapiaci lehetőségekről szóló őszi rendezvényünk résztvevői is arra jutottak, hogy a változásokra egy hatékony válasz lehet: az alkalmazkodás és az előre menekülés. Azaz a növekedés, a tevékenységi kör korrigálása, illetve bővítése, valamint a fejlesztés. Mindez viszont beruházással jár, melynek egyik meghatározó forrása a banki hitel. A hitelfelvétel az erdőgazdálkodók számára eddig sem volt egyszerű. Az EU környezetvédelmi intézkedéseinek keretében megszületett új uniós szabályozás, az úgynevezett taxonómiarendelet pedig a hitelfelvételi lehetőségeket tovább ronthatja, ha a szabályozás gyakorlatba való átültetése során az ágazat sajátos szempontjaira nem lesz tekintettel. Az EU taxonómia rendeletét, annak mibenlétét a fórum témafelvezető írásában már részletesen tárgyaltuk.

Az Magyar Nemzeti Bank képviselője nagyon alapos előadásában levezette, hogy a klímaváltozás jelentős hatással lehet az ár- és a pénzügyi rendszer stabilitására, ezért ezeket a kockázatokat a monetáris politika szintjén is figyelemmel kell kísérni, illetve kezelni szükséges. A kockázatok mérséklésének az egyik lehetséges módja pedig az, ha a klímaváltozás elleni fellépést szolgáló fejlesztéseket – megfelelő garanciák mellett – pénzügyi oldalról is elősegítik.

A környezetileg fenntartható gazdaságra való átállás ugyanis olyan mértékű beruházási igényt generál, amelyet közpénzekből lényegében lehetetlen lenne finanszírozni, tekintettel a nemzetgazdaságok fiskális korlátaira. Egy 2014-es becslés szerint 2030-ig a klímabarát gazdasághoz szükséges infrastruktúrák nagyságrendileg 93 ezer milliárd dolláros beruházást igényelnének a világban.

A folyamatnak a Párizsi klímaegyezmény adott nagy lökést, azóta egyre több globális és EU szintű kezdeményezés jött létre a zöld finanszírozás érdekében. „A zöld finanszírozás magában foglal minden olyan befektetési vagy hitelezési formát, amely figyelembe veszi a környezeti hatásokat és javítja a környezeti fenntarthatóságot.

A világ jegybankjai tehát sorra elkötelezték magukat a pénzügyi szektor zöldítése és a klímakockázatok mérséklése iránt. A hazai jegybank élenjáró volt ezen a téren, 2019-ben az elsők között hirdette meg Zöld Programját, amit idén stratégia dokumentumba is foglalt: az MNB célja az ökológiai, gazdasági és pénzügyi kockázatok mérséklése, a hazai tőkepiac zöld célú fejlesztése, a zöld beruházások finanszírozási környezetének javítása.

A pénzintézetek tehát a következő időszakban a jelenleginél nagyságrendekkel több tőkét közvetítenek majd a zöld fejlesztések, zöld beruházások felé. Ez az erdészeti szektor vállalkozói számára egyik oldalról lehetőség, hiszen a zöld hitelezés új forrásokat, esetleg kedvezőbb hitelfeltételeket jelenthet számukra. Más szempontból viszont a zöld hitelezéshez kapcsolódó új kritériumrendszer alkalmazása a gazdálkodás korlátjává is válhat. Az ágazati szereplők eddigi megközelítése alapján ugyanis, amit eddig a laikus kívülállók felé nem is kellett különösebben igazolni, az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó fejlesztések zöld beruházásnak tekinthetők. A kérdés az, hogy ez a taxonómia rendelet szerinti minősítési eljárások során, az új környezeti célkitűzések, elvárások tekintetében is igazolható-e majd?

Ebben a tekintetben meghatározó lesz egyrészt a taxonómia rendelet most készülő bizottsági végrehajtási szabályozása az erdészeti ágazatra vonatkozó fenntarthatósági kritériumrendszer részletes meghatározásával, másrészt az, hogy az uniós előírások hogyan képeződnek le a hazai kereskedelmi bankok minősítési gyakorlatában. A kereskedelmi bankok úgy tűnik, szívesen veszik, ha a minősítési gyakorlat kialakításában az erdészeti ágazat központi szereplői (AM, NAK, szakmai szervezetek) részt vesznek. Az ágazati javaslatokat a Bankszövetség felé kell majd jeleznünk, így azokat a pénzintézetek egységesen tudják értelmezni, illetve elfogadás esetén alkalmazni. Kemény tárgyalásra kell azonban számítani, hiszen pl. az emlegetett taxonómia rendelet, mely az egész gazdasági rendszert lefedi, arányaiban kiemelten – egyesek szerint túlzón is – szabályozza az erdészetre vonatkozó fenntarthatósági elvárásokat.

fotó: Kovácsevics Pál

Fontos továbbá az is, hogy az új hitelezési politikát az erdészeti vállalkozások is mielőbb megismerjék, elfogadják, és alkalmazkodjanak ahhoz. Úgy tűnik, a jövőben ezen a téren is elengedhetetlenné válik, hogy az erdőgazdálkodást nem csak jól kell végezni, hanem ezt hitelesen és dokumentáltan be is kell mutatni.

A fórumon egy konkrét kérdéskör is felmerült, nevezetesen a jelzáloghitelezés ismételt lehetővé tétele az erdők esetében. A magán erdőgazdálkodói szakmai szervezetek felvetése szerint ez különösen az osztatlan közös tulajdon felszámolási folyamatának kapcsán akut szükséglet, hiszen a versenyképes üzemnagyság elérését célzó tulajdonszerzésekhez jelentős forrásokra, elsősorban jelzálog típusú hitelekre lenne szükség.

Az előzetes vizsgálódások alapján ugyan ezek a beruházások a taxonómia rendeletben szereplő környezeti célokat közvetlenül nem, csak közvetve szolgálják, viszont „támogató tevékenység”-ként ez is tárgya lehetne a zöldfinanszírozásnak.

A kereskedelmi bankok jelenlévő képviselői jelezték, hogy az erdőingatlanok esetében a jelzáloghitelezésnek milyen akadályai vannak, illetve mit tehet az ágazat ezeknek az akadályoknak az elhárítására. A labda tehát „a mi térfelünkön pattog” ebben a tekintetben is.

forrás: (NAK/Szalai Károly, Kovácsevics Pál)

Előző cikk

Erdei biodiverzitást vizsgálták

Következő cikk

Hazai pálya előnye



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Total
0
Share