FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Az energiafűzben bíznak a Balkánon

A gyorsan növekvő fűzfák a balkáni táj egyes részein hamarosan megszokottá válhatnak, ha egy kísérleti projekt beválik, amelyet a boszniai és szerbiai leállított szénbányáknál indítottak.

A napi két centiméteres (egy hüvelyk) növekedésre képes fűzfa gyorsan eléri a betakarítható magasságot, és szénnel együtt elégethető hőerőművekben. „14 000 fűzfát ültettünk egy hektáron” – mondta Izet Cickusic, a boszniai Elektroprivreda (EPBiH) áramszolgáltató csapatának tagja, aki a Tuzla városában lévő Kreka bányában dolgozik. “Összesen 450 hektárt azonosítottunk, amely újra megművelhető ezzel a céllal”- tette hozzá.

A tuzlai erőmű műholdképen – fotó: Google Maps

Kreka, ahol az első fűzfákat májusban ültették, de a nyári szárazság miatt nem növekedtek megfelelően, az EPBiH legnagyobb szénbányájának ad otthont. A fákat mintegy 50 bányász ültette manuálisan egy lezárt területre, ha nem lett volna ez a munkájuk, akkor egyébként elbocsátottak volna őket. Az első betakarítás három év után várható, majd minden második évben a következő 25 évben.

Bonnie Norman, az EPBiH amerikai partnerének, a projektben részt vevő E3 International elnöke elmondta, hogy a fákat “energiafűznek” nevezték, mert hőértékük nagyobb, mint a Boszniában és a szomszédos Szerbiában jellemzően elégetett barnaszén vagy lignit.

“A meglévő szénkazánokban akár 20 százalékkal együtt is eltüzelhető és így csökkenti a szmog összetevőit” – tette hozzá. Az EPBiH a közmű hét bányája közül kettőben megfelelő területeket azonosított a fűzfák növekedésének tesztelésére. A határ túloldalán, ahol a fákat “Szerbia olajaként” ismerik, az E3 International – amelyet az Osztrák Fejlesztési Ügynökség finanszíroz – négy helyen ültette el a fűzfákat, köztük egy hulladéklerakóban és egy szénbányában. Szerbia, amely Boszniához hasonlóan csak 2050-ig tervezi, hogy felhagy a széntüzelésű erőművekkel, jelenleg villamosenergia-termelésének kétharmadát viszonylag régóta működő széntüzelésű erőművekben állítja elő – számolt be a Reuters. Az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja rövid vetésforgós ültetvényekkel foglalkozó tanulmánya 1,6 millió hektár leromlott és felhagyott mezőgazdasági területet azonosított a térségben. “Ha összesen 75 000 hektárt használunk fel energiafűzre, az a szerbiai szénből előállított energia 10%-át helyettesítheti” – fűzte hozzá Bonnie Norman.

forrás: AgroFórum

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Előző cikk

Kik pénzelik az erdőpusztító vállalatokat?

Következő cikk

MyForest erdőtelepítések



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Tovább

Durva közúti baleset

Egy erdészeti traktor karambolozott egy személyautóval Vas vármegyében, április 4-én. A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a szentgotthárdi karambolt követően…