FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Biomassza fenntartható termesztése

A mezőgazdasági művelési ágban lévő fás szárú energia ültetvényekre, valamint az iparifa ültetvényekre is vonatkozó új rendelet született a napokban és lépett hatályba 2021. október 14-én.

A Magyar Közlöny 2021. 184. számában megjelent a 34/2021. (X. 6.) AM rendelet a megújuló energia előállítására szolgáló biomassza fenntartható termesztésére vonatkozó egyes szabályokról
lásd: https://njt.hu/jogszabaly/2021-34-20-7R

Az új rendelkezés értelmében 2022. szeptember 30-ig a fentiek tulajdonosainak, gazdálkodóinak tápanyag gazdálkodási tervet kell készíteniük.

A rendelet 6.§-a 2022. január 1-től fog hatályba lépni, ennek szövege:

6. § (1) Az erdőtől eltérő mezőgazdasági területekről közvetlenül származó hulladékból és maradványanyagokból előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok alapanyagául szolgáló mezőgazdasági biomassza nyersanyaga olyan földterületen termeszthető, amelyre vonatkozóan évente tápanyag-gazdálkodási tervet készítettek. A biomassza-termelőnek a tápanyag-gazdálkodási tervben foglalt előírásokat gazdálkodása során kötelező betartania.

(2) Ha a biomassza-termelő felsőfokú agrárszakirányú képesítéssel rendelkezik, a tápanyag-gazdálkodási tervet önállóan készítheti el, egyéb esetben a tápanyag-gazdálkodási tervet a biomassza-termelő által felkért szaktanácsadó vagy szaktanácsadó szervezet készíti el.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott szaktanácsadó vagy szaktanácsadó szervezet tápanyag-gazdálkodási tervet akkor készíthet, ha a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nyilvántartásában talajvédelem, tápanyag-gazdálkodás szakterületre vonatkozóan szakértői jogosultsággal rendelkezik. (FATÁJ kiegészítés: a NAK online elérhető nyilvántartásában jelenleg 647 szakértő felel meg ennek a feltételnek, 2021-10-15)

(4) A tápanyag-gazdálkodási tervet a biomassza-termelő minden évben szeptember 30-ig – ha az adott növénykultúra betakarítására ezen időpontot követően kerül sor, úgy a betakarítást követően 30 napon belül – elektronikus úton nyújtja be a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (a továbbiakban: NÉBIH).

(5) A tápanyag-gazdálkodási tervet öt évnél nem régebbi talajvizsgálati eredmények alapján kell elkészíteni. A tápanyag-gazdálkodási terv elkészítéséhez a NÉBIH segédletet tesz közzé a honlapján.

(6) A tápanyag-gazdálkodási terv az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a biomassza-termelő neve, lakcíme és a Magyar Államkincstár által kibocsátott ügyfél-azonosító száma;

b) a földterület termőhelyi adottságai és alkalmassági szempontjai [termőhelyi kategória, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer szerinti blokkazonosító és táblasorszám, a terület mérete, a talaj pH-értéke, a vízben oldható sók aránya (%)], az Arany-féle kötöttség, nitrátérzékeny területi besorolás esetén ennek megjelölése;

c) a termesztett növény betakarításának időpontja;

d) a tápanyag-ellátottságra vonatkozó talajvizsgálati adatok;

e) a termesztett növény fajlagos tápanyagigénye (kg/t);

f) a tervezett átlagos termés- és/vagy melléktermékhozam (t/ha);

g) a termesztett növény tápanyagigényének meghatározása a tervezett átlagos termés- és/vagy melléktermékhozama alapján (t/ha);

h) az elővetemény és a betakarított termésének mennyisége (t/ha), szárbedolgozottság;

i) a tápanyag hatóanyagának mennyiségi korrekciója;

j) a talajba dolgozandó tápanyagok hatóanyag-mennyiségeinek meghatározása;

k) szerves trágyával kijuttatott tápanyag mennyisége;

l) a meghatározott szükséges tápanyag-hatóanyagok átszámítása műtrágyára és meszezőanyagra és

m) a tápanyagok, valamint meszezőanyag kijuttatásának ideje, gyakorisága és módja.”

forrás: Magyar Közlöny

Előző cikk

Év Fája - csüngő japánakác

Következő cikk

INTERFORST 2022. július 17-20., München



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések