FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Látjuk-e a fától az erdőt? Avagy mire jók az erdők?

Mi értelme az erdőknek? Milyen szolgáltatásokat nyújt egy erdő? Lokálisan vagy globálisan vizsgáljuk a fás területeket? Hogyan lehet évszázadokra előre megtervezi a fásítási programokat? Lomniczi Gergely erdőmérnökkel, stratégiai tanácsadóval beszélgetett Halmos B. Ágnes a Kistermelők Lapja főszerkesztője a sokoldalú erdős területeink fontosságáról.

Elvégre a fáink oxigént termelnek, megkötik a légköri szenet, védelmezik a biodiverzitást, építőanyagként élnek tovább és nem utolsó sorban fenséges túrák főszereplői. Szó esik arról is, hogy a történelem során hogyan vált hazánk szinte fa nélküli pusztává és miként állítottuk helyre a természet rendjét.

Az erdő ezerágú rendeltetése

Az Agrárminisztérium fásítási és erdőtelepítési programjainak célja, hogy 2030-ra Magyarország területének a 27 százaléka erdővel borított legyen, amivel mintegy 250 ezer hektár területet kell erdőművelés alá vonni.

A kezdeményezés célja minőségi, fenntartható, a klímavédekezést segítő erdőállomány létrehozása az adott térségre jellemző fafajokból. Emellett további számos, úgynevezett ökológiai szolgáltatást is nyújt az erdő, például hozzájárul a levegőszennyezés mérsékléséhez, valamint nem utolsósorban kikapcsolódási lehetőséget teremt.

Mindezek mellett még számos hasznos tulajdonsága van az erdőnek, amelyeket Lomniczi Gergely erdőmérnök, stratégiai tanácsadó ismertetett az MMG Direkt legutóbbi adásában, ahol Halmos B. Ágnessel, a Kistermelők Lapja főszerkesztőjével, lapunk szerzőjével beszélgetett.

Hazánk erdőterületének nagyságát sikerült megduplázni az elmúlt 100 évben. Ez körülbelül 1 millió hektár új erdő létrehozását jelenti, amiből mintegy 200 ezer hektár az elmúlt 30 évben, tehát a rendszerváltás óta telepítettek. Mégis, az erdősült területek arányát nem lehet országos szinten nézni, hanem nagyobb földrajzi területekben kell gondolkodnunk. Mindegy, hogy a Tátra összefüggő fenyvesiről beszélünk vagy az amazóniai őserdőkről, ökológiai szempontból mindkettő érintett a globális vízforgás és a klíma alakulásában, ami természetesen az összes országot, így Magyarországot is érinti. – Nem véletlenül zajlik hosszú évek óta a magyar erdőterületek növelése, ami a globális szemlélet mellett a hazai mikroklíma megteremtését is elősegíti – mondja Lomniczi Gergely.

Azonban természeti értékeink fenntartásához megfelelő szakmai gazdálkodásra is szükség van. Napjainkban a faanyag egy olyan megújuló energiaforrás, aminek tudatos kezelésével és gazdálkodásával olyan fosszilis energiahordozókat, illetve egyéb alapanyagokat lehet kitermelni, amelyekre társadalmunknak szükségel.

– Jelenleg Magyarországon az erdőgazdálkodás az egyetlen olyan ágazat, aminek nagyobb a szénmegkötő képessége, mint ami a gazdálkodás során keletkezik – teszi hozzá a szakember.

Az erdőket nagyon sok szempontból lehet szemlélni. A legösszetettebb ökoszisztéma, szárazföldi életközösség, aminek köszönhetően a modern közgazdaság- és természettudomány elvei az ökológiai szolgáltatásra épülnek. Három fő szolgáltatáscsoportot különböztetünk meg. – Az egyik az erdők védelmi szolgáltatása. Számos védett faj számára biztosít élőhelyet, de település-, talaj-, víz- és egészségvédelmi szerepe is van.

A másik csoport a szociális funkciók. Az erdőgazdálkodás és azon belül a faipar sok ember számára biztosít munkalehetőséget. Ez kifejezetten a szegényebb agrárrégiókat érinti, ahol az erdőgazdálkodás alternatív megoldást jelenthet a lakosságnak. A harmadik csoport pedig a gazdálkodáshoz köthető. A fa a növekedés során légköri szenet raktároz, azonban a faanyag kivágásával és majdani felhasználásával, kivonjuk a légköri körforgásból, vagyis ha jobban belegondolunk, például a faépületek építése klímavédelmi tényezőnek is tekinthető. Tehát a fa nyersanyagkénti tudatos felhasználása komoly klímavédelmi funkciót is jelent – ismerteti Lomniczi Gergely.

Az erdészek száz éves időtávlatban gondolkodnak, emiatt a fenntartható gazdálkodás művelése a szakma fontos feladata. Azonban a II. világháborút követően az államosítással gyakorlatilag eltűnt a magánerdő-tulajdon, jelenleg a magánerdő-gazdálkodás támogatásra szorul, hogy helyreálljon a hosszú távú gondolkodásra alapozott gazdálkodás. – Ugyanakkor, szénmegkötés szempontjából a fa fiatalkorában, a legintenzívebb növekedési szakaszban köti meg a legtöbb szenet, és mielőtt még abba a korba érne, hogy visszaengedné a légkörbe azt, kitermeljük, a faanyagot pedig hasznosítjuk.

Ez a gazdálkodási mód tehát szintén a klímavédelmet segíti.

A korábbi erdőgazdálkodási gyakorlat azt diktálta, hogy amilyen környezeti viszonyok között ültették el a tölgyet, bükköt, fenyőfát, az 50-100 év múlva is ugyan olyan környezetben tud növekedni. Ez napjainkban már egészen másként működik.

– Az erdőkön egyértelműen látszik, hogy a klímaváltozás igenis létezik. Olyan időjárási szélsőségekkel, új inváziós fajokkal kell szembenéznünk, amire korábban nem volt példa. Ezekhez a gyors változásokhoz pedig az erdő nem képes alkalmazkodni. Az erdészeknek viszont olyan módszereik vannak, amik az új erdőt olyan magból, olyan szaporító anyagból nevelik, amit nem Magyarországból származik, hanem mondjuk Délkelet-Európából, ahol most olyan klimatikus viszonyok uralkodnak, ami majd 30-40-50 év múlva a Kárpát-medencében lesz. Később az ezekből az állományokból nálunk létrejövő szaporulat viszont már képes lesz az új klimatikus viszonyokhoz alkalmazkodni, vagyis azt a genetikai tudást használjuk fel, ami ezekben a fákban megtalálható.

forrás: MagyarMezőgazdaság

Előző cikk

Renature - újjáéledő természet - új társasjáték

Következő cikk

Az építő vezérigazgató



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Total
0
Share