Az uniós országok, az ipar és a törvényhozók fellépnek az Európai Bizottság új erdészeti stratégiája ellen, és kritizálják az egyensúly hiányát az erdők által betöltött – gazdasági, társadalmi és környezeti – szerepek között.
A 27 országból álló blokk kormányai aggódnak amiatt, hogy az erdőstratégia sérti jogaikat, és figyelmen kívül hagyja a fák (az élő fák) többcélú használatát – közölték uniós források az EURACTIV-nak a környezetvédelmi miniszterek szerdai (október 6-i) ülése előtt. Az éghajlattal és a biológiai sokféleséggel mind megfelelően foglalkozik a stratégia, de a gazdasági és társadalmi szempontokat nem vették kellőképpen figyelembe – mondta egy uniós diplomata az EURACTIV-nak.
„Az [EU -országok] közötti megbeszéléseken látjuk, hogy talán nem kiegyensúlyozott megközelítéssel foglalkoznak a dolgokkal” – mondta Dan Burgar Kuželički, a szlovéniai Mezőgazdasági, Erdészeti és Élelmezési Minisztérium titkára, amely ország jelenleg az EU soros elnökségét tölti be. „A Tanácsban folytatott előzetes megbeszéléseken ezt a kérdést is megvitattuk, különösen a faalapú termékek kérdését” – tette hozzá.
Az erdészeti stratégiáról szóló környezetvédelmi miniszterek közötti vita valószínűleg az erdők különböző felhasználásai közötti egyensúlyra összpontosít – mondta egy uniós diplomáciai forrás az EURACTIV-nak. Az egyik fő aggodalom az, hogy a környezetvédelmi szabályok szigorítása Európában több olyan fa importját eredményezheti, amely nem felel meg a hasonló szabványoknak, és ezáltal növeli az importált erdőirtás kockázatát. Az uniós országok már aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a nagyköveti szintű előkészítő értekezleteken túl nagy hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemre anélkül, hogy kellőképpen figyelembe vennék az erdészet társadalmi-gazdasági vonatkozásait.
Most ez a téma szerepel azoknak a környezetvédelmi miniszterek napirendjén, akik szerdán (október 6-án) üléseznek Luxemburgban, hogy megvitassák az EU álláspontját a közelgő ENSZ Glasgow-i éghajlat csúcstalálkozóján, valamint az Európai Bizottság „Fit for 55” energia és klíma jogszabálycsomagját.
Kedden az EU több minisztere előkészítő megbeszéléseket tart Ausztriában, hogy összehangolják az erdőgazdálkodással kapcsolatos nézeteiket a másnap Luxemburgban zajló Környezetvédelmi Tanácsban – értesült az EURACTIV. [Az ausztriai megbeszélésről olvashat a FATÁJ-ban.]
Az EU tagállamai nincsenek meggyőződve
Az Európai Bizottság júliusban előterjesztett erdészeti stratégiája olyan ötleteket tartalmaz, amelyeket jól fogadtak, mint például az öreg erdők védelme és a hárommilliárd fa 2030-ig elültetésére vonatkozó kötelezettségvállalás. Ugyanakkor ezen túlmenően az EU -tagállamok, az ipar és az európai parlamenti képviselők a politikai spektrum minden részéről bírálták, hogy az erdőgazdálkodás terén homályosak a javasolt intézkedések és túllépnek a nemzeti hatáskörökön. Központi kritika, hogy a javaslat figyelmen kívül hagyja az erdők gazdasági értékét, és túl nagy hangsúlyt fektet a környezetvédelmi szempontokra. Az uniós országok szintén úgy is érzik, hogy kimaradtak a folyamattól, és most olyan uniós stratégiával néznek szembe, amely olyan döntéseket tartalmaz, amelyeknek a nemzeti kormányoknak kell végrehajtaniuk.
„Úgy gondolom, hogy a tagállamok meglehetősen egységesek ebben. Szeretnék, ha jobban be lennének vonva ” – mondta egy uniós diplomata. „Ezt az erdészeti stratégiát a korábbiaktól eltérően készítették el. Korábban a tagállamok nagy mértékben részt vettek a stratégia kidolgozásában. A végső stratégiát csak most láttuk” – tette hozzá a forrás. Míg az EU országok kevés hatalommal rendelkeznek a stratégia szövegének megváltoztatására, visszaszoríthatják a célok elérése érdekében leendő jogszabályokat. „A megvalósításban fontos, hogy a tagállamok nagyon is részt vegyenek, mert az erdőoldal [a tagállamok hatásköre], nem Brüsszel” – mondta egy uniós diplomáciai forrás az EURACTIV-nak.
Kínosnak ítélték az EU erdészeti tervét
Az erdészeti ágazat számára az Európai Bizottság stratégiája túl nagy hangsúlyt fektet az erdők globális felmelegedést mérséklő szerepére és azon képességére, hogy „szénelnyelőként” működjenek – több szén-dioxidot nyeljenek el, mint amennyit kibocsátanak.
Ez figyelmen kívül hagyja az erdei biomassza azon képességét, hogy helyettesítse a fosszilis tüzelőanyagokat a közlekedésben, vagy fenntartható faalapú alternatívákat biztosítson a cementhez az építőiparban – érvel az ipar. A faalapú termékek nem helyettesíthetik a fosszilis tüzelőanyagokat, ha a fák állva maradnak – mondta Timo Jaatinen, a Finn Erdőipari Szövetség főigazgatója. A kivágottakat azonban ki kell cserélni annak érdekében, hogy az állomány megújuljon, miközben zárt szénciklus alakul ki. A Bizottság azon kísérlete, hogy korlátozza az erdők használatát – figyelmen kívül hagyva az erdők egyéb felhasználásait – „kínos” – mondta az Európai Papíripari Szövetség (Cepi) és a Finn Erdőipari Szövetség (FFIF) által szervezett rendezvényen.
Jori Ringman, a Cepi főigazgatója kiemelte, hogy Európában minden ötödik gyártó cég az erdészeti [+erdőipari] ágazatban tevékenykedik, és összesen 3,5 millió embert foglalkoztat. „Az erdőalapú értéklánc kulcsszereplőiként sajnáljuk, hogy az uniós stratégia túlságosan az erdő elnyelő funkciójára összpontosít – ez fontos, de nem az egyetlen fontos dolog. Egyszerűen hiányzik a holisztikus, nagyszabású hozzájárulás, amelyet a faalapú termékek hozhatnak a zöldebb és körkörösebb gazdasághoz.” „Fosszíliákat (fosszilis energiahordozók és nyersanyagok) a földben kell tartani” – tette hozzá.
Nils Torvalds, finn európai parlamenti képviselő elmondta, hogy az építőanyagokban használt fa helyettesíti az erősen szennyező anyagokat, például a cementet, és évszázadokig képes tárolni a szenet. „Az erdei termékek alternatív üzemanyagként is használhatók a repülőgépeknél, hogy csökkentsék a szénlábnyomukat” – mondta az EURACTIV-nak adott interjújában.
Forrás: euractiv.com
Kiegészítés:
A forrás cikk címe a “Hackles raised over …” szavakkal kezdődik, ami kb. a feláll a szőr a hátán, viccesebben: ökölbe szorul a szőr a hátán magyar szövegnek, de legalább a nagyon felbosszantanak felel meg.
Kapcsolódó:
Nem támogatják az európai erdőtulajdonosok az új uniós stratégia irányvonalát agrokep.vg.hu
Nagy változások jönnek Európában: ezek rengeteg magyar erdőtulajdonost érintenek agrarszektor.hu 2021-10-06
EU javasolt Erdészeti Stratégiája magyarul FATÁJ 2021-09-13
EU Erdészeti Stratégia újabb elutasítása FATÁJ 2021-09-11
Európai Faipari Szövetség az új EU Erdészeti Stratégiáról FATÁJ 2021-07-19
Itt az EU új Erdészeti Stratégiája FATÁJ 2021-07-16
Az EU leendő új Erdészeti Stratégiájának tervezetét újra kell írni! FATÁJ 2021-07-01
14 szervezet közös véleménye az EU erdészeti stratégiájának legújabb tervezetéhez FATÁJ 2021-06-28
EUSTAFOR a 2020 utáni EU Erdészeti Stratégiáról 2021-01-30
Észrevétel:
A fentiek szerint egy uniós diplomata: “Míg az EU országok kevés hatalommal rendelkeznek a stratégia szövegének megváltoztatására, visszaszoríthatják a célok elérése érdekében leendő jogszabályokat.” Tehát lehet, hogy minden tiltakozás ellenére nem sikerül kiegyensúlyozottabbra átíratni a Bizottsággal az EU Erdészeti Stratégiát. Annál is inkább, hogy július 16-án megjelent, tehát kész, végleges. Azonban fontos tény, hogy ez nem jogszabály, tehát nem rendelet, sőt még csak irányelv sem. Szubszidiális javaslat: az a [köz(igazgatási)] helyzet (eljárásrend), amelynek értelmében a döntéseket azon a (legalacsonyabb) szinten hozzák, amely szinten a megfelelő információk rendelkezésre állnak. A tényleges végső döntések tehát nemzeti szinten születnek meg, azaz a nemzeti kormányok, szakminisztériumok remélhetően jobban odafigyelnek, és meghallgatják, sőt figyelembe veszik majd a nemzeti erdőtulajdonosok, erdőgazdálkodók és erdőipari szereplők véleményét. Igaz, e munka során figyelembe kell venniük a témában születő EU jogszabályokat.
Még megszületik majd az EU Tanácsának következtetése az Erdészeti Stratégiáról (mostanában készül), ami szintén “csak” iránymutatás a Bizottság részére. Az Európai Parlament is véleményt fog alkotni, ami szintén iránymutató. Ugyanakkor biodiverzitás és klíma témában részben ezen Stratégiára hivatkozva számos jogszabály várható. Nagy kérdés, hogy mi lesz a korlátozások kompenzálásával, ellentételezésével, meg a mindenféle szolgáltatások, pl a szénmegkötés piacosításával.
Az erdők gazdasági szerepével az ebben érdekelt szervezeteknek, szövetségeknek érdemes lesz egyre hatékonyabban foglalkozniuk. (MM)
