FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Erdők és erdészek

Az erdész szakma több száz éves hagyománnyal rendelkező hivatás. Eredeti és máig érvényes küldetése a természeti erőforrásokkal, különösen a fákkal való okos, előrelátó gazdálkodás. Az Országos Erdészeti Egyesület az idei, XXV. Erdők Hete alkalmából kampányt indít, amelynek témája: „Erdők és erdészek”. A kampány középpontjában az erdőgazdálkodás, az erdő gondozása, fenntartása, gyarapítása, mint fenntartható gazdálkodási forma áll.

Az erdő nem csak fával borított terület, hanem bonyolult rendszer. Az erdei életközösség, vagyis az ökoszisztéma nélkülözhetetlen szolgáltatásokat nyújt az emberiségnek, amelyek közvetve és közvetlenül is jelen vannak az életünkben – globálisan és az egyének életében egyaránt. Az erdők fenntartásáért és gyarapításáért végzett munka célja az erdők szolgáltató-képességének megőrzése, hiszen nincs semmi a világon, ami annyi mindent ad az embereknek, mint az erdő.

Az erdész szakma több száz éves hagyománnyal rendelkező hivatás. Eredeti és máig érvényes küldetése a természeti erőforrásokkal, különösen a fákkal való okos, előrelátó gazdálkodás. Az erdészek szerepe akkortól fogva döntő, amikor az emberi igények, az iparosodás és a népesedés által támasztott fakereslet meghaladta az erdők természetes kínálatát. Lényegében mindig az volt a feladatuk, hogy egyensúlyt teremtsenek ezen a téren: a fa iránti ipari kereslettel ne merüljenek ki az erdő által nyújtott természeti erőforrások. Ma ezt nevezzük fenntarthatóságnak: az erőforrások kínálati és az emberek által támasztott kereslet egyensúlyát. Az erdész hivatás tehát lényegében, hagyományában és alapküldetésében hordozza a 21. század legfontosabb fogalmát, a fenntarthatóságot.

E kampány középpontjában a fenntartható erdőgazdálkodás vagy még inkább: az erdő gondozása, az erdővel bánás művészete, mint fenntartható gazdálkodási forma áll. Az ország különböző tájegységein dolgozó erdészek kedvenc fájuk mellett, erdejükben, erdőrészletükben készült fotókon szakmájukról, elkötelezettségükről mondják el gondolataikat, amelyek összességükben a hivatás lényegét foglalják össze. Megtudhatjuk, mi az örökerdő-gazdálkodás jelentősége, miért fontosak a famatuzsálemek az erdő és az emberek életében, hogyan kezdődik az erdő élete és miként teljesedik ki az erdőújulatban. Az erdő éléskamra is, bogyókat, gyümölcsöket és vadhúst ad táplálékként, a fák pedig életük befejeztével tovább szolgálják az erdőt és az embereket: a holtfák az erdők ökológiai „raktárbázisai”, második életükben nemcsak a klímaváltozást fékező szénmegkötők, hanem mindennapi életünk szerves részei: fatárgyak, épületfák, eszközök. Az erdő tanteremként is szolgál bennünket és a jövő nemzedékek oktatási helyszíne, sehol máshol nem fellelhető tapasztalatokkal gazdagítva gyermekeinket. A hangsúlyosan képekre épülő kampány fotóit Bujnovszky Tamás fotóművész készítette.

A kampány szereplői:

  • Örökerdők: Ripszám István, vezérigazgató, Mecsekerdő Zrt.
  • Famatuzsálemek: Szentpéteri Sándor, erdőkért felelős helyettes államtitkár, Agrárminisztérium
  • Facsemeték: Dr. Borovics Attila, főigazgató, Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézet
  • A természetes erdőújulat: Ficzere Mónika, kerületvezető erdész, Egererdő Zrt.
  • A holtfák: Tóth Kristóf, erdészetvezető, Pilisi Parkerdő Zrt.
  • Az erdő második élete: Tóth Péter, kerületvezető erdész, Gyulaj Zrt.
  • Az erdő, mint éléskamra: Koncz Antal, nyugdíjas kerületvezető erdész, Pilisi Parkerdő Zrt.
  • Az erdő, mint hivatás: Kiczkó család: Kiczkó Károly, Szabóné Kiczkó Orsolya, Kiczkó Mónika, tulajdonosok, Kiczkó – Alföldi Magánerdő
  • Az erdő, mint tanterem: Molnárné Vitális Anikó, erdőmérnök, erdőpedagógus, Zalaerdő Zrt.

Néhány gondolat a szereplőktől:

Örökerdők
Az örökerdő-gazdálkodás a biológiai erőforrások alkalmazásának optimalizálása, amelynek során minden a legmagasabb minőség felé mutat és vezet. Az örökerdőben a lehető legnagyobb fokú a biodiverzitás és legmagasabb az erdő ökológiai értéke, miközben a gazdálkodó a legjobb pillanatban a legjobb minőségű megújuló nyersanyagot tudja kiválasztani, ezért az örökerdőknek kiemelkedő a társadalmi hasznosságuk. Ripszám István, vezérigazgató, Mecsekerdő Zrt.

Famatusálemek
Az idős, évszázados fák az erdő biológiai sarokkövei. De nemcsak biológiai, hanem kulturális örökségünk részei is, generációkat kapcsolnak össze az erdőben és a társadalomban egyaránt. Ahhoz, hogy ez így legyen, kellenek az emberek is, akik tesznek érte, hogy a fa megmaradjon. Segítik növekedését, nevet adnak neki, legendát szőnek köré. Így lesz nem csak az erdő, hanem a történetünk része is.
Szentpéteri Sándor, erdőkért felelős helyettes államtitkár, Agrárminisztérium

Facsemeték
A genetikai változatosság világcsúcstartói a fák, a facsemeték pedig a legcsodálatosabb evolúciós harcosok. Az erdő csemetékből álló szintjén néhány év alatt szemünk előtt zajlik le az a gyors alkalmazkodási folyamat, amelynek eredményeként az adott termőhelyen és körülmények között a legjobbak képesek növekedni. A klímaváltozás miatt azonban már nem működik minden termőhelyen ez az evolúciós stratégia. Ezeken a helyeken a megoldást az okosan választott fafaj és azon belül a megfelelő származású csemete jelenti.
Dr. Borovics Attila, főigazgató, Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézet

A természetes erdőújulat
A természetesen megújuló erdő mindig csodálattal tölt el. A csemeték és fiatal fák életteli burjánzása kiélezett versenyt takar, s gyakran mi, erdészek választjuk ki, melyik faj és egyed kerüljön előnybe ebben a versengésben. Izgalmas és felemelő érzés, hogy remélhetően jó döntéseink hosszú évtizedek erdőképét, ökológiai értékeit határozzák meg. A természetes erdőújulatban pedig mindig ott látom a harminc, hatvan vagy száz esztendővel későbbi erdő változatos ökoszisztémáját.
Ficzere Mónika, kerületvezető erdész, Egererdő Zrt.

A holtfák
A holtfák nagyon is az életről szólnak, mert az erdő természetessége szempontjából különösen fontos a vastag, odvasodó, korhadó faanyag jelenléte fekvő és álló formában is. A folyamatos erdőborítással kezelt erdőkben a holtfa mennyisége lassan, de fokozatosan emelkedik, ezzel több lehetőséget nyújt bizonyos fajok megtelepedésére, így a faji diverzitás bővül. Az örökerdőben a holtfa mennyisége általában jóval magasabb a szokásosnál. Emellett pedig a holtfák sokszor gyönyörűek, s ahogy lassú enyészetük zajlik, végig az erdő élővilágát szolgálják.
Tóth Kristóferdészetvezető, Pilisi Parkerdő Zrt.

Az erdő második élete
A fák generációkon át élhetnek az erdőben, de igazán nagy kor a második életükben vár rájuk. Ha belegondolunk, igazán akkor indulhat meg egy faegyed karrierje, ha kikerül az erdőből: amíg ott áll, egy a sok száz közül. Ha kivágják és például mestergerenda lesz belőle, akkor ő már egy ház, így egy család, közösség fontos alkotóeleme.  Ez egy teljesen új élet, ami jóval hosszabb lehet, mint amit az erdőben töltött. Erdészként, miközben gondozom és nevelem az erdőt, sokszor jut eszembe: a fa mindig szolgálja az emberiséget, ő volt előbb és talán ő lesz tovább, mint mi. Ha fa volnék, mestergerenda szeretnék lenni.
Tóth Péter, kerületvezető erdész, Gyulaj Zrt.

Az erdő mint éléskamra
Az erdő mindent megad, amire az embernek szüksége van és lehet. Vegyszer és génmanipuláció nélküli húsok, fűszerek, gyümölcsök: tiszta ízekkel és illatokkal teli az erdő. Van egy csodálatos rét, amin egy hatalmas berkenye fa áll, az ágai lelógnak, arról szedegetek, arról csipegetek, sőt viszek haza belőle valamennyit. Lekvárja kuriózum, amikor az ember egy kis sült húst csinál. Itt a galagonya, ami szívgyógyszerként használható, itt a kökény kiváló, vitaminokat tartalmaz, itt a csipkebogyó, ami C-vitamin. A vándorembert, ha ismeri ezeket, bőséggel fogadja az erdő.
Koncz Antal, nyugdíjas kerületvezető erdész, Pilisi Parkerdő Zrt.

Az erdő, mint hivatás
Az erdő az életünk, a világgal az erdőkön keresztül vagyunk kapcsolatban. Az erdő szeretete ősi ösztön, ami megszólal bennünk és állandóan jelen van az életünkben. Az erdő élete, akárcsak családunké, generációk körforgása, a kettő egybefonódva alkotja világunkat. Minden évben jobb erdőket alkotunk és nevelünk, mert a tudásunk is úgy gyarapodik, miként a fák évgyűrűi: az apa tapasztalatait a gyermekei hordozzák és gyarapítják a sajátjukkal. Így épül az erdő és így épülünk mi. 300 évre való tervünk van. Kiczkó Károly, Szabóné Kiczkó Orsolya, Kiczkó Mónika tulajdonosok, Kiczkó – Alföldi Magánerdő

Az erdő mint tanterem
Azt tanulják a gyerekek az iskolában mennyire fontos a környezet védelme, a természet szeretete. De amíg az erdőt nem ismerik, ezek csak szavak. Akkor tudják jobban megérteni mindezt, ha személyesen megtapasztalják a természetet. A hétköznapokban megszoktuk, hogy mindig sietünk mindenhová, de az erdőben meg kell próbálni ezt elengedni és lassítani – ez az, ami a gyerekek életéből a mai világban nagyon hiányzik. Ha belépnek az erdőbe, akkor meg kell egy kicsit torpanniuk: mások a fények, a hangok, hozzá kell szoknia a szemüknek és a fülüknek, le kell csendesedniük, halkulniuk és ekkor egy varázslatos világot tudunk feltárni előttük.
Molnárné Vitális Anikó, erdőmérnök, erdőpedagógus, Zalaerdő Zrt.

Forrás: OEE

Előző cikk

160 Mrd Ft az erdők fejlesztésére

Következő cikk

Az EU miniszteri találkozó előtt a kiegyensúlyozatlan erdőpolitika többeket felingerelt



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Tovább

Tragédia az erdőben

Felborult egy erdészeti munkagép Mikóháza határában – meghalt a sofőr. Az eset körülményeit a Sátoraljaújhelyi Rendőrkapitányság vizsgálja, bűncselekményre…
Total
0
Share