“Az erdőtulajdonosok tudni akarják, mi történik az erdejükben” – A mesterséges intelligencia pontosabbá teszi az erdőgazdálkodást. A világűrben hemzsegnek a műholdak, amelyek hatalmas mennyiségű adatot gyűjtenek az erdőkről is. Ezekből az adatokból egyre több áll az erdőtulajdonosok és az erdészeti adatokat szolgáltató szoftvereket és szolgáltatásokat fejlesztő vállalkozások rendelkezésére.
Az egyik erdei adatokkal foglalkozó vállalkozás a Bitcomp, amely mesterséges intelligenciát (AI) alkalmaz a rendszereiben. Lehetővé teszik az erdőtulajdonosok és szakemberek számára, hogy anélkül ellenőrizhessék, mi történik az erdőben, hogy ténylegesen oda kellene menniük.
“Mivel a műholdak a világ minden tájáról gyűjtenek adatokat, lehetőség nyílik arra, hogy széles területen nyújtsunk szolgáltatásokat, és ne legyenek üres foltok a térképen vagy az adatokban. További előny, hogy az adatok frissek. A műholdak néha naponta repülnek ugyanazok fölött a területek fölött, és az automatizálásnak köszönhetően az adatokat valós időben elemzik. Ráadásul a műholdas adatokon alapuló algoritmus néha olyan eseményeket is felfedezhet az erdőben, amelyeket szabad szemmel nem lehet észlelni” – mondja Jani Heikkilä, a Bitcomp értékesítési igazgatója.
Eero Kananen termékmenedzser megmutatja nekem a vállalat legújabb termékét, az erdészeti szakembereknek szánt Leafpoint rendszert. Bemutatja, hogy az erdő állapotára vonatkozó valós idejű adatokhoz hogyan lehet hozzáférni néhány egérkattintással.
A szoftver többek között jelzi a ritkítás (tisztítás, előhasználat) szükségességét, a viharkárt és a szárazságtól vagy rovarkártól szenvedő területeket.
“Az objektumot a mesterséges intelligencia folyamatosan értelmezi. Ha viharkárt vagy ritkítás szükségességét találja, értesíti az erdőtulajdonost, aki a Bitcomp által kifejlesztett OmaMetsä alkalmazás segítségével azonnal megrendelheti a szükséges műveleteket’ – mondja Kananen.
Nyílt erdészeti adatok az erdőtulajdonosok és vállalkozások számára
Bizonyos mértékig az olyan digitális alkalmazások, mint a Leafpoint, azért váltak lehetővé, mert a Finn Erdészeti Központ által gyűjtött erdészeti adatok 2018-ban a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé váltak. A nyílt adatok között szerepelnek műholdas felvételek, de az erdőbe látogatással, drónok, repülőgépek használatával, sőt az erdészeti gépek adatrendszerével gyűjtött adatok is.
Jorma Jyrkilä, a Finn Erdészeti Központ erdészeti adatszolgálatának vezetője szerint a nyílt adatok már a kezdetektől fogva nagy sikert arattak.
‘Finnországban tanúi lehettünk az erdészeti adatok köré épülő erdei ökoszisztéma kialakulásának. Közszereplőként szeretnénk kiszolgálni az egyes erdőtulajdonosokat, de az ICT-t és más vállalkozásokat is, mint például a Bitcomp, amelyek a nyílt adatokat felhasználhatják, feldolgozhatják és olyan alkalmazásokat fejleszthetnek ki, mint a Leafpoint” – mondja Jyrkilä.
A tízéves tervtől a valós idejű megfigyelésig
Matti Möttus, a finn VTT Műszaki Kutatóközpont távérzékeléssel foglalkozó vezető kutatója szerint a mesterséges intelligencia jelentős ugrást hozott az erdészeti adatok fejlesztésében.
Még tíz évvel ezelőtt az erdőterveket egy erdészeti szakembertől rendelték meg, aki az erdőben tett sétával gyűjtötte össze a szükséges információkat, majd több évre előre javaslatot tett a ritkításokra és egyéb műveletekre. Ma a technológia részletes, valós idejű információkat szolgáltat az erdőkről. A mesterséges intelligencia fontos szerepet játszik az egyre inkább digitális világban.
“A digitalizáció óriási adatmennyiséget eredményezett, amely olyan sok összeköttetéssel rendelkezik az eszközök és adatbázisok között, hogy az emberek egyszerűen nem tudnak lépést tartani a tempóval. A mesterséges intelligencia elengedhetetlen az adattömegek rendszerezéséhez” – mondja Möttus.
Az sem tűnik valószínűnek, hogy az adatmennyiség növekedése lassulni fog. A bolygónkon zajló eseményeket rögzítő műholdak és más távérzékelő eszközök száma az űrben és a légkörben folyamatosan növekszik. Ez a fejlődés új szereplők számára nyitott lehetőségeket az űrüzletágban.
“Különböző típusú vállalkozások vehetnek részt kis méretű, viszonylag olcsó műholdak építésével, és ezek többek között rugalmasan és felhasználóorientáltan szállíthatnak erdei adatokat. Ez olyan terület, ahol Finnország élen jár” – mondja Möttus.
Digitális iker a Föld összes erdejének modellezésére
Möttus szerint a finn erdészeti adatok nagyrészt azért ilyen könnyen felhasználhatók, mert a műholdas térképezés mellett évente több tízezer terepi mérést végeznek Finnországban. Lábmunkára van szükség, mert a mesterséges intelligencia algoritmusok nem támaszkodhatnak pusztán a műholdképekre.
Számos folyamatban lévő fejlesztési projekt használja a mesterséges intelligenciát. Möttus jelentős újdonságként említi az erdők VTT-nél készülő digitális ikertestvérét. Ezt az erdő növekedésének, egészségi állapotának és a szén-dioxid-tárolás változásainak modellezésére fogják használni.
“A digitális ikrek adatokat fognak generálni az erdőkben lévő szén körforgásáról és az emberi tevékenységnek az erdők szén-dioxid-tárolására gyakorolt hatásáról.”
Az Európai Űrügynökség, az ESA által finanszírozott projekt a DestinE (Destination Earth) szélesebb körű projekt része, amelynek céljai között szerepel a Föld összes erdejének digitális ikertestvérének megalkotása.
Új eszközök az erdők diverzifikált hasznosításához
A Bitcomp egy másik projektjét, az EnviNavigátort is kiválasztotta az ESA finanszírozásra, egy olyan program részeként, amelynek célja a fejlesztési tevékenység eredményeinek kereskedelmi hasznosítása. A projekt az erdők állapotában a műholdak által észlelt változások gyorsabb és egyszerűbb elemzését szolgáló szolgáltatásokat fejleszt.
Az erdőgazdálkodás gyors fejlődésen megy keresztül, és a fókuszpontok eltolódnak. Folyamatosan bővülnek az információk a különböző műveletek és az éghajlatváltozás erdőfejlődésre gyakorolt hatásáról. Eero Kananen szerint az erdőtulajdonosok céljai is változnak.
“Az adatrendszerek gyors fejlődése lehetővé teszi, hogy az erdőtulajdonosok valós idejű, kellően részletes információkhoz jussanak a döntéshozatal támogatásához. A szoftverek hatékony vizualizációt is képesek létrehozni a különböző lehetőségekről és azok hatásairól” – mondja Kananen.
A rendszerek által bemutatott adatok és az általuk javasolt műveletek az erdőtulajdonos igényei szerint testre szabhatók.
‘Az erdőtulajdonos például kiválaszthatja, hogy a pénzügyi nyereséget, a rekreációs potenciált, a biológiai sokféleséget vagy mondjuk a szénmegkötést és a tájgazdálkodást kívánja-e maximalizálni’.
Írta: Niina Melanen
Forrás: forest.fi
Kapcsolódó:
Digitális iker-erdő az Európai Űrügynökség megbízásából – a szén-számítás új eszközeit remélik (FATÁJ 2021-03-19) A digitális iker-erdő lehetővé teszi az erdők fejlődésének egyre átfogóbb modellezését és előrejelzését. Az első modelleket finnországi, németországi és romániai erdőkből készítik el – ezeket a világ összes erdeje követi.
Észrevétel:
Érdekes lenne ebbe a projektbe egy magyar helyszínnel is bekapcsolódni a finn, német és román helyszínek mellé. (MM)
