Ha már a Nobel-díj nem jött össze, szerény vigaszként egy hazai felfedezésű kisbolygót neveztek el a koronavírus elleni küzdelem során világhírűvé vált magyar kutatónőről, Karikó Katalinról. Mellette több magyar csillagász és fizikus, egyéb tudományágak kutatói, de egy építész és egy sportoló is rajta van a legfrissebb kisbolygó-elnevezési listán.
A kisbolygók elnevezése régi hagyomány. Eszerint a felfedezőt illeti a jog, hogy nevet válasszon a felfedezettjének. Eleinte az új kisbolygók a felfedezés után azonnal nevet kaptak, később már meg kellett várni, hogy megsorszámozzák őket, amelynek feltétele pontos pályaszámítás, a biztos azonosítás. A sorszámozás feltételei is sokat változtak, régen két különböző év, aztán legalább négy különböző szembenállás, manapság pedig gyakran 10-12 szembenállás idején készült megfigyelések kellenek ahhoz, hogy egy égitest sorszámot kapjon. Ezt követően tíz év áll a sorszámozáskor megadott felfedező rendelkezésére, hogy nevet találjon a kisbolygónak. Ezek az élet szinte minden területéről kikerülhetnek, csak a politikusokra és katonákra van százéves moratórium.
November 29-én hagyott jóvá számos elnevezést az IAU Small Body Nomenclature nevű, 15 tagú munkacsoportja, köztük egy magyar erdőmérnökről, Guckler Károly főerdőtanácsosról, a főváros egykori erdészeti hivatalának vezetőjéről, aki négy évtizeden át munkálkodott Budapest erdeiért.
Alább a sorszám és az elnevezés után a felfedezéskor kapott ideiglenes jelölést találjuk, a rövid méltatás (amely hivatalosan mindössze négy sor lehet) után pedig zárójelben a felfedezés időpontja és a felfedező neve olvasható.
(541565) Gucklerkároly = 2011 SW194.
Guckler Károly (1858-1923) erdőmérnök, a fővárosi erdészeti hivatal vezetője, aki a főváros környéki sikeres erdősítési munkák vezetésével elévülhetetlen érdemeket szerzett.
A budai hegyek kopár részeinek, ezen belül is különösen a Hármashatár-hegy újraerdősítéséhez kevéssé kényes fekete fenyveseket telepített, a sekély talajréteg megkötése és további talajképzés céljából.
Az így megerősödött talaj tette lehetővé, hogy mintegy 80 évvel később megkezdhessék az őshonos fafajok visszatelepítését a fenyvesállományok helyén.
Az 1 km körüli kisbolygó 3,8 év alatt kerüli meg a Napot. (2011. augusztus 26., Sárneczky Krisztián)
forrás: OEE
