Vajon későbbre tolódnak-e a folyamatos drágulás miatt az energiaadózás szabályainak felülvizsgálatával kapcsolatos intézkedések? A jelenlegi adókeret 2003 óta nem változott, és az EU ambiciózus energetikai és éghajlati célkitűzései és nemzetközi kötelezettségvállalásai ellenére számos ösztönzőt tartalmaznak a fosszilis tüzelőanyagokra vonatkozóan. Ezek az adókedvezmények az elmúlt évtizedben tartósak voltak az EU-ban, és 2016-ban körülbelül 40 milliárd eurót tettek ki.
A Bizottság 2019-es, az energiaadóról szóló irányelvet értékelő jelentése rámutat arra, hogy a meglévő hiányosságok és következetlenségek jelentősen hátráltatják az EU energiaügyi, éghajlati és közlekedési célkitűzéseit. Az ambíciót tovább mozdítva a 2003/96/EK energiaadó-irányelv 2021. júniusában, az európai Zöld Megállapodás részeként felülvizsgálatra került. Az előkészítő munka részeként 2020. márciusában megjelent egy ütemterv és egy kezdeti hatásvizsgálat, és 2020. október 14-ig tartott a nyilvános konzultáció, a Bizottsági elfogadási szakasz pedig 2021. november 18-ig tartott.
A Bizottság klímasemlegességről szóló jelentése (Irány az 55%!) arról szól, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55 %-kal csökkenjen a nettó kibocsátás, 2050-re pedig Európa legyen az első klímasemleges kontinens. Ennek egyik eleme, hogy az új rendszerben a legszennyezőbb üzemanyagokat magasabb adó terhelje, ezek adóztatását pedig fokozatosan oldanák meg egy 2023-tól 2033-ig tartó átmeneti időszakkal. Az elv egyszerűnek hangzik, de a megoldás már korántsem ilyen könnyű.
Az új javaslatban az adott energiahordozó dekarbonizációt támogató potenciálja szerint a legalacsonyabb, 0,15 €/GJ minimumkulcs vonatkozna többek között a villamos energiára, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagokra, a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagokra, valamint a fejlett, fenntartható termékekre felhasználási céltól függetlenül. A következő kategória a fenntartható, de nem fejlett termékeké, és itt minimum 5,38 euró/GJ az adókulcs üzemanyagként történő használat esetén (fűtési célra 0,45 euró/GJ). A harmadik kategória pedig a hagyományos fosszilis tüzelőanyagoké, mint például a gázolaj és a benzin. Ezek a legmagasabb, 10,75 euró/GJ-s minimumkulcsot fogják fizetni a „nem fenntartható bioüzemanyagok üzemanyagként való felhasználása” kategóriával együtt (fűtési célú felhasználásuk esetén pedig 0,9 euró/GJ minimális adómérték alkalmazandó).
A folyamatra a COPA-COGECA (az európai termelők és termelői szervezetek szövetsége, melynek tagja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is) tavaly decemberi Igazságos zöld átmenetet! című közleményben reagált.
A mezőgazdaság és az erdészet az egyetlen olyan ágazat, amely nemcsak a szén-dioxid-megkötést, hanem a megújuló nyersanyagokon keresztül alternatívákat is képes biztosítani a fosszilis alapú termékek helyettesítésére. Az európai gazdálkodók és mezőgazdasági szövetkezetek készen állnak arra, hogy kivegyék a részüket az ambiciózus uniós éghajlat-politikai célkitűzések megvalósításából. Ezek csak hatékony jogalkotási eszközök bevezetésével érhetők el, amelyek az átgondolt és tudatos földhasználatban rejlő éghajlatváltozás-mérséklési potenciálra építenek.
A jelenlegi energiaadó-irányelv (ETD) értelmében a tagállamok nulláig terjedő adómértéket alkalmazhatnak a mezőgazdasági, kertészeti vagy halászati munkákhoz, valamint az erdőgazdálkodásban felhasznált energiatermékekre és villamos energiára.
A Bizottsági tervezet fenntartja az eltérések lehetőségét a fűtési célra, valamint a mezőgazdasági, kertészeti vagy haltenyésztési munkákhoz használt villamosenergia-termékek esetében, míg az erdészetben az első naptól, tehát 2023. január 1-jétől jelentősen megemelné a megengedett minimális szinteket.
A COPA-COGECA az adószintekre vonatkozó jelenlegi eltérések fenntartását kéri a következő okok miatt:
- Az ipartól eltérően a mezőgazdaság és az erdészet természetes biológiai ciklusokkal dolgozik. Valójában ezek nem minden aspektusa ellenőrizhető teljes mértékben emberi beavatkozással, pl. a növények éghajlati teljesítménye vagy energiahozama a magvak genetikai felépítésétől függ.
- A mezőgazdasági szektor üvegházhatásúgáz-kibocsátását már így is jelentősen csökkentették (körülbelül 435 millió tonna CO2-egyenértékkel, ami 25%-os csökkenés 1990-hez képest)
- A mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban és kertészetben felhasznált energiatermékek értéke a mezőgazdasági költségek jelentős hányadát teszi ki. Ezért a mezőgazdasági inputok költségének növekedése súlyos következményekkel járna a mezőgazdasági, kertészeti és erdészeti termékek árára nézve. Ez nem szolgálja az uniós fogyasztók érdekét.
Az energiatermékek és villamos energia mezőgazdaságban, kertészetben és erdőgazdálkodásban történő felhasználásához kapcsolódó nulla adóztatási lehetőség megszüntetése hatással lenne ezen ágazatok versenyképességére, és e tevékenységek harmadik országokba való áttelepüléséhez vezethetne. Ez különösen akkor lesz döntő, ha a mezőgazdasági termelők termelési költségeinek (azaz takarmány, műtrágya, energia) növekedésének jelenlegi tendenciája továbbra is jelentős hatással lesz a mezőgazdasági bevételekre. Ez viszont az ágazati beruházások bukását eredményezné, ami munkahelyek megszűnéséhez vezetne a vidéki területeken, és különösen a kapcsolt energiatermeléstől függő tevékenységeket veszélyeztetné. Az energiatermékek és a villamos energia adóztatásáról szóló 2003/96/EK irányelv átdolgozott 17. cikkét ennek megfelelően ki kell igazítani, lehetővé téve, hogy a mezőgazdasági, kertészeti vagy akvakultúra-munkákhoz, valamint az erdészetben felhasznált energiatermékek és villamos energia továbbra is részesei legyenek a fenntartható zöld átállásnak.
A Bizottság jelentése szerint a tanúsítvánnyal rendelkező, fenntartható szántóföldi növényekből és erdőgazdálkodásból származó bioüzemanyagok jelentik a legtöbbet felhasznált megújuló energiaforrást az EU közúti közlekedési ágazatában. Jogos az a feltételezés, hogy a szállítmányozási szektor kibocsátás-csökkenése leginkább a szántó- és erdészeti alapú bioüzemanyagok használatából ered. Az Eurostat/SHARES adatai szerint 2019-ben a megújuló energiaforrások aránya a közlekedési ágazatban 8,9%, így elmarad az (EU) 2009/28/EK irányelvben 2020-ra meghatározott 10%-os céltól.
A növényi fehérjékkel összefüggő EU-s törekvések szempontjából a szántóföldi növényi eredetű bioüzemanyagok kiemelt helyen állnak. Az ETD-javaslatnak magában kell foglalnia az erős és versenyképes európai mezőgazdasági ágazat stratégiai jellegét, amely biztonságos, minőségi és megfizethető élelmiszereket kínál. Az energiatermékek megadóztatásának hozzá kell járulnia az európai nyersanyagokon alapuló biogazdaság és körforgásos gazdaság fejlődéséhez, amely növényi fehérjében vagy cellulózban gazdag melléktermékeket termel, és munkahelyeket teremt. Az ilyen intézkedések elősegítenék az átmenetet és a szükséges villamosítást.
A COPA-COGECA üdvözli az üzemanyagok energiatartalmuk alapján történő megadóztatását célzó javaslatot, de kérik, hogy ez csak a fosszilis eredetűekre vonatkozzon, a tiszta technológiákba való befektetések ösztönzésének érdekében. Ehhez viszont hozzá kell tenni, hogy nem lenne elfogadható, hogy a bioüzemanyagokat akár az azonos energiatartalmú fosszilis tüzelőanyagokkal egyező minimumszinten adóztassák.
A COPA-COGECA nem támogat bizonyos Bizottsági javaslatokat az energiatermékek és a villamos energia adóztatásáról szóló irányelv jelenlegi állapotában történő átdolgozására vonatkozóan, különösen azokat a javaslatokat, amelyek célja, hogy:
- 2023. január 1-jétől a referenciaráta minimum felében határozzák meg az adót a fenntartható élelmiszer- és takarmánynövény-bioüzemanyagokra, valamint a fűtő- vagy motorüzemanyagként használt fenntartható bioüzemanyagokra;
- 2023. január 1-től a fenntartható élelmiszer- és takarmánynövény-bioüzemanyagokat a hagyományos fosszilis tüzelőanyagokéval azonos szinten adóztassa.
Véleményük szerint csak azokat a biomasszából előállított vagy előállított motor- és fűtőanyagokat kell a fosszilis tüzelőanyagokkal azonos szinten megadóztatni, amelyek nem felelnek meg az (EU) 2018/2001 irányelv fenntarthatósági követelményeinek és/vagy magas közvetett földhasználat-változási kockázatot jelentenek.
Nem szabad megkülönböztetést tenni a fenntartható élelmiszer- vagy takarmánynövény-bioüzemanyagok és a fejlett bioüzemanyagok között, amennyiben megfelelnek a 2018/2001/EU irányelvben (RED II) meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak.
A COPA-COGECA azt kéri, hogy vegyék figyelembe a fogyasztók számára megfizethető energiaátállás kérdését, konkrétabban a magasabb bioüzemanyag-tartalmú üzemanyagok (B10, E10+, E85, ED95 és B100) támogatását a személy- és áruszállítási ágazatban.
A Bizottság azt szeretné, hogy a javaslat 2023.01.01-től legyen alkalmazandó, de ez nagyon rövid átállási idő lenne az agrárgazdasági szereplők számára. A COPA-COGECA a fokozatos átállást szorgalmazza azzal, hogy bármilyen változás érintené a mezőgazdaságban, kertészetben, erdészetben és bioüzemanyagokban felhasznált energiára vonatkozó jelenlegi derogációs rendszereket, az a következőket tartalmazza:
- megfelelő átmeneti szakasz, amelynek végrehajtása nem az első naptól kezdődik (2023.01.01)
- reális átállási fázisok.
Ez lehetővé tenné a szereplők számára, hogy rendelkezzenek annyi idővel, hogy alkalmazkodjanak a javasolt változtatások jelentős gazdasági hatásaihoz, és fokozzák a beruházásokat. A jelenlegi magasabb energiaárak, a gazdálkodók megnövekedett költségeivel és annak bizonytalan időtartamával párosulva ahhoz vezethet, hogy sok gazdálkodó és szövetkezet üzleti tevékenysége válik fenntarthatatlanná.
Az energiaadó-irányelv felülvizsgálatáról bővebb információ a Bizottság honlapján található.
forrás: NAK/Pető Krisztina
