Mivel a világ számos válsággal szembesül, beleértve a COVID-19-et, a konfliktusokat, az éghajlati válságot és a biológiai sokféleség csökkenését, erdeink segíthetnek kilábalni hatásukból, de csak akkor, ha fokozzuk a bennük rejlő lehetőségeket. Az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) május 2-án közzétett kulcsfontosságú jelentésében, a World’s Forests Report 2022-ben, ennek három útját jelöli meg: az erdőirtás megállítása; a leromlott területek helyreállítása és az agrárerdészet kiterjesztése, valamint az erdők fenntartható használata és zöld értékláncok kiépítése.
„Ezen utak kiegyensúlyozott, egyidejű követése segíthet az embereket és a bolygót sújtó válságok kezelésében, ugyanakkor fenntartható gazdasági előnyökkel is járhat, különösen a (gyakran távoli) vidéki közösségekben” – írja QU Dongyu, a FAO főigazgatója a jelentés előszavában. A kiadvány alcíme is ezt képviseli: Erdőgazdálkodási lehetőségek, utak a zöld helyreállításhoz és a befogadó, ellenálló és fenntartható gazdaságok kiépítéséhez. A kiadvány a szöuli XV. Erdészeti Világkongresszus alkalmából jelent meg.
A jelentés legfontosabb megállapításai a következők:
1. Az erdőirtás megállításával és az erdők fenntartásával elkerülhető lenne 2020 és 2050 között évente körülbelül 3,6 gigatonna szén-dioxid-egyenérték (GtCO2e) kibocsátása, beleértve a 2030-ig 1,5 °C alatti bolygófelmelegedés 14 százalékát is mint a Föld szárazföldi biológiai sokféleségének a fele.
2. A degradált földterületek helyreállítása és az agrárerdőgazdálkodás bővítése – 1,5 milliárd hektár leromlott területet hasznosítana a helyreállítás, a faborítás növelése pedig további 1 milliárd hektáron növelheti a mezőgazdasági termelékenységet. A leromlott területek erdősítéssel és újraerdősítéssel történő helyreállítása 2020 és 2050 között költséghatékonyan évi 1,5 GtCO2e-t vonhat ki a légkörből, hasonlóan ahhoz, mintha évente 325 millió benzinüzemű személygépkocsit vonnának le az utakról.
3. Az erdők fenntartható használata és a zöld értékláncok építése segítene kielégíteni a jövőbeli anyagkeresletet és megerősítené a fenntartható gazdaságokat nagyobb foglalkoztatási lehetőségekkel. és biztosabb megélhetést nyújtva. Az összes természeti erőforrás globális felhasználása a 2017-es 92 milliárd tonnáról 2060-ra várhatóan 190 milliárd tonnára több mint kétszeresére nő.
A jelentés szerint a társadalmak jobban hasznosíthatnák az erdőket és a fákat, hogy egyidejűleg megőrizzék a biológiai sokféleséget, jobban biztosítsák az emberi jólétet, és jövedelmet termeljenek, különösen a vidéki emberek számára – állítja a jelentés, azzal érvelve, hogy „egészséges bolygó nélkül nem lesz egészséges gazdaság”.
A jelenlegi erdőtelepítések azonban messze elmaradnak a szükséges mértéktől. Egy becslés szerint az erdőgazdákodás, és kifejezetten az erdészeti kezelések teljes finanszírozásának 2030-ig háromszorosára, 2050-re pedig négyszeresére kell nőnie ahhoz, hogy a világ teljesítse az éghajlati, biológiai sokféleség és a talajromlás semlegességi célkitűzéseit. Csak az erdőtelepítéshez és -gazdálkodáshoz szükséges finanszírozás 203 milliárd dollárt tesz ki évente, 2050-ig.
A jelentés szerint a gyors haladás módjai a következők lehetnek:
- A fellendülés finanszírozását a fenntartható és zöld munkahelyek létrehozása és a magánszektor befektetéseinek további mozgósítását célzó hosszú távú politikák felé kell irányítani;
- A helyi szereplők – köztük a nők, a fiatalok és az őslakosok – felhatalmazása és ösztönzése, hogy vezető szerepet vállaljanak az erdő alapú megoldásokban;
- Figyelemfelkeltés és politikai párbeszéd a fenntartható erdőhasználatról, mint a gazdasági és környezetvédelmi célok egyidejű elérésének eszközéről;
- A három erdészeti út, valamint a mezőgazdasági, erdészeti, környezetvédelmi és egyéb politikák közötti szinergiák maximalizálása és a kompromisszumok minimalizálása.
A jelentés számos példát idéz a világ minden tájáról, amelyek egyrészt bemutatják az erdők és fák létfontosságú jelentőségét az emberek megélhetésében, másrészt rámutatnak a támogató politikai kezdeményezésekre – kezdve a nem fából készült erdei termékek kulcsfontosságú szerepétől Törökországban, a fából készült tüzelőanyagban Grúziában, vagy a kistermelői erdészetnek Kínában és Vietnamban, illetve a fenntartható faszén előállításnak Elefántcsontparton, illetve a földjogok hivatalossá tételére Kolumbiában.
A FAO Erdészeti Programja az erdők és a tőlük függő emberek javát szolgáló átalakítások megvalósítására, valamint a 2030-ra szóló Fenntartható Fejlődési Menetrend és a Fenntartható Fejlődési Célok elérésére összpontosít. A FAO megközelítése egyensúlyt teremt a gazdasági, társadalmi és környezeti célkitűzések között, hogy lehetővé tegye a jelenlegi generáció számára, hogy részesüljön a Föld erdei erőforrásaiból, miközben megőrzi ezeket az erőforrásokat a jövő generációinak szükségleteinek kielégítésére.
Digital report | Full report | In brief | E-Book MOBI/EPUB
forrás: OEE
