FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Az erdészeti ágazat kilátásai 2020-2040.

Az erdészeti ágazatra (erdőgazdálkodás, fűrészipar, falemezipar, cellulóz- és papíripar) 20 éves időszakra szóló tanulmány az ENSZ-EGB régióra (Európa, Észak-Amerika és az Orosz Föderáció). Segíti a szakpolitikai döntéshozókat.

FATÁJ: A II Világháború után az 50-es években készült az első ETTS (European Timber Trends and Prospects = Európai fa trendek és prognózisok), melyeket azt követően nagyjából 10 évente állítottak össze. A 70-es évekig mindegyik fő végkövetkeztetése az volt, hogy a fa iránti kereslet Európában oly mértékben fog nőni, amit a kínálat nem tud majd követni a saját erdőkből és a lehetséges importtal kiegészítve sem. A 80-as években készült az első olyan ETTS, amelyik azt mondta, hogy kiegyensúlyozott kereslet-kínálati helyzettel lehet számolni a fapiacon Európában közép és hosszabb távon is. Mindezen tanulmányok nyomtatott példányait átadtam az OEE Könyvtárnak, ott megtalálhatóak. A 90-es évektől lett hangsúlyos a tanulmányokban az erdők környezeti megítélése, a szénnyelő tulajdonsága. Továbbá az internet megjelenésével és kiterjedt használatával ezek már online is elérhetőek. Megváltozott a tanulmány címe: Forest Sector Outlook Study, tehát Tanulmány az erdészeti ágazat kilátásairól. A szakpolitikai döntéshozók és általában a közép- és hosszútávú erdészeti, faipari stratégiákat készítők részére alapmű, alapos tanulmányozást érdemel. Az alábbi szöveg a jelen tanulmány honlapoldalán található ismertetés. A jelen tanulmány 2021. novemberében jelent meg.

Az erdészeti ágazat kilátásai (FSOS: Forest Sector Outlook Study) tanulmányok története és a kapcsolódó ismeretek itt érhetőek el. (Illetve jobbra fönt a távcsöves kalapra kattintva.)

Ahol a tanulmány az erdészeti szektort említi, az alatt minden esetben az erdőgazdálkodást és a kapcsolódó faipar, valamint a fakereskedelem egészét (a már részletezettek szerint) együtt kell érteni.

Forest Sector Outlook Study, 2020-2040

Az erdészeti ágazat kilátásairól szóló tanulmány (2020-2040) olyan információkat nyújt az ENSZ-EGB régió számára, amelyek a döntéshozatalt segítik azáltal, hogy – lehetőség szerint forgatókönyv-elemzések felhasználásával – bemutatják az egyes szakpolitikai döntések és strukturális változások lehetséges közép- és hosszú távú következményeit. A tanulmány az első olyan tanulmány, amely az egész régióra kiterjed, és az UNECE fő alrégióira – Európára, Észak-Amerikára és az Orosz Föderációra – vonatkozó eredményeket tartalmaz.

A tanulmány betekintést nyújt hat kiemelt kérdésbe, amelyeket átlátható és részvételi folyamat során határoztak meg: (i) Hogyan hatnának a különböző keresleti változások az UNECE erdészeti termékek piacára?; ii) Hogyan hatnának a különböző kínálati változások az UNECE régió erdészeti termékek piacára? (iii) Hogyan hatnának a jelentős kereskedelmi korlátozások az UNECE-régió erdei termékpiacaira? (iv) Hogyan érinti az ENSZ-EGB erdeit az éghajlatváltozás? (v) Hogyan járulhatnának hozzá az UNECE-régió erdei és az erdészeti ágazat az éghajlatváltozás mérsékléséhez? (vi) Hogyan alkalmazkodhatnának az ENSZ-EGB erdők az éghajlatváltozáshoz?

A tanulmány információkat tartalmaz a jövőbeli tendenciák lehetséges hatásairól az erdők jövőbeli szén-dioxid-nyelőjének tonnában kifejezett CO2-egyenértékben kifejezett értékére, valamint a fakitermelésre, a termelésre, a fogyasztásra, a nettó exportra és a fatermékek áraira vonatkozóan 2040-ig. A tanulmány pragmatikus, átlátható és objektív megközelítést alkalmaz e kulcsfontosságú kérdések megválaszolásához, esetenként modellezési megközelítéssel. Lehetővé teszi az érdekeltek számára a szakpolitikai döntések hosszú távú következményeinek értékelését.

A tanulmány hozzájárul a tényeken alapuló politikaformáláshoz és döntéshozatalhoz. Nem előrejelzés arról, hogy mi fog történni a jövőben. Inkább a szakpolitikai döntések és az erdészeti ágazaton kívüli tényezők, különösen az ember okozta éghajlatváltozás lehetséges következményeire világít rá. A tanulmány felhívja a figyelmet a következő, a tanulmányban szereplő elemzések alapján felmerülő kérdésekre, és olyan kérdéseket tesz fel, amelyeket a politikai döntéshozók és az érdekelt felek figyelembe vehetnek: (i) zavarok és az erdőnyelő; ii) az erdők általi fokozott szén-dioxid-megkötés iránti földterület iránti kereslet; iii) a helyettesítés tágabb kontextusba helyezése; iv) kereskedelmi intézkedések, és v) az egész rendszerre kiterjedő, holisztikus megközelítés szükségessége a stratégiák és szakpolitikák tekintetében.

FATÁJ _ Most jön a nehezebb feladvány: hogyan lehet a három földrészre (pontosabban az ENSZ-EGB térség 3 régiójára) kiterjedő és 103 oldalas, amúgy is tömör fogalmazású anyagot néhány sorban ismertetni. A tanulmány honlapja az itt jobbra lévő képre kattintva érhető el, illetve a tanulmány egésze (angolul) is letölthető pdf-ben.

Az 1. fejezet, a Bevezetés kulcsmegállapításai

  • A tanulmány célja, hogy támogatást nyújtson az ENSZ-EGB régió erdészeti ágazatának hosszú távú kilátásait befolyásoló döntésekhez.
  • A forgatókönyv-elemzés és a szakirodalom áttekintése révén lehetőséget nyújt az érdekeltek számára a szakpolitikai döntések hosszú távú következményeinek értékelésére.
  • A tanulmány így hozzá kíván járulni a tényeken alapuló politikaformáláshoz és döntéshozatalhoz. Nem előrejelzés arról, hogy mi fog történni a jövőben. Inkább a szakpolitikai döntések és az erdészeti ágazaton kívüli tényezők, különösen az antropogén éghajlatváltozás lehetséges következményeire világít rá.
  • A politikai döntéshozók az elemzéshez két kulcsfontosságú területet választottak ki: a strukturális változások és az éghajlatváltozás hatásait az ENSZ-EGB erdészeti termékek piacára, és hat, a döntéshozók számára fontos kulcskérdést határoztak meg (lásd az 1.1. táblázatot).
  • A tanulmány pragmatikus, átlátható és objektív megközelítést alkalmaz e kulcskérdések megválaszolásához, olykor modellezési megközelítéssel – a döntések következményeinek feltárása, nem pedig előrejelzések készítése céljából.
    A tanulmány a Globális Erdészeti Termék Modell (GFPM) modellezési eredményeit használja fel, 2040-ig terjedő forgatókönyvekkel.
  • A tanulmány az első, amely az egész ENSZ-EGB régióra kiterjed, és az összes ENSZ-EGB alrégióra – Európa, Észak-Amerika és Kelet-Európa, Kaukázus és Közép-Ázsia (EECCA) – vonatkozó eredményeket tartalmaz.

A 2. fejezet, a Globális trendek kulcsmegállapításai

  • Az UNECE régió a világ erdeinek 42%-át és a globális erdei szénkészlet 47%-át teszi ki. Emellett az ipari faanyag globális termelésének 60%-át adja.
  • A világ népessége 2040-re eléri a 9,2 milliárd főt, és az átlagéletkor tovább emelkedik.
  • A világgazdaság várhatóan kevesebb mint 40 év alatt megduplázódik, gyorsabb növekedéssel a feltörekvő gazdaságokban, különösen az ázsiai és csendes-óceáni térségben, és minden régióban magasabb egy főre jutó bruttó hazai termékkel számolnak.
  • A kereskedelem gyorsan növekszik, és várhatóan tovább fog nőni, bár lassabban, mint a múltban. A nem vámjellegű intézkedések, beleértve az erdészeti ágazatban a növény-egészségügyi előírásokat, a rönk exporttilalmakat, illetve a jogszerűségi vagy fenntarthatósági bizonyítványokra vonatkozó követelményeket, továbbra is hatással lesznek a globális kereskedelemre.
  • A technológia továbbra is ösztönözni fogja a termelés és a fogyasztás fejlődését, de ezt hosszú távon különösen nehéz előre jelezni.
  • Az értékláncok hosszabbá és összetettebbé váltak, bár ez változhat a gyártás fokozódó automatizálásával és a kiterjedt ellátási láncok biztonságával kapcsolatos növekvő aggodalmakkal.
  • Az urbanizáció és a háztartások méretének csökkenése a fogyasztási szokások változásán keresztül továbbra is hatással lesz az erdészeti ágazatra.
  • Az éghajlatváltozásnak jelentős hatása lesz, amelyet a 4. fejezet tárgyal.
  • Az erdők a globális biológiai sokféleség egyik legfontosabb tárháza, amelynek állapota továbbra is nagy aggodalomra ad okot, mivel a biológiai sokféleség csökkenését okozó nyomás egyre fokozódik.
  • Még korai lenne megmondani, hogy a COVID-19 járványnak lesznek-e hosszú távú következményei az erdészeti ágazatra nézve.
  • Az erdészeti termékek értékláncában a digitálisan továbbfejlesztett adatgyűjtés növelheti a termelékenységet és a hatékonyságot.
  • Az urbanizáció erdőkre gyakorolt hatása összetett, mivel befolyásolja az erdőgazdálkodás módját, a termékek és szolgáltatások iránti keresletet, a vidéki területeken rendelkezésre álló munkaerőt és az erdőtulajdonlást.

A 3. fejezet kulcsmegállapításai. Strukturális változások az erdészeti ágazatban és az erdészeti termékek piacain

  • A referencia-forgatókönyv az erdőterület és a fatermelés növekedését vetíti előre az ENSZ-EGB régiójában. Az erdei termékek fogyasztása és termelése is várhatóan nő, és az árak is enyhén emelkednek.
  • Az ENSZ-EGB régión kívüli kereslet strukturális növekedése – például a kínai lakásépítési ágazat nagyobb mértékű fafelhasználása miatt – az ENSZ-EGB régión belül és kívül is növelheti a hengeresfa-termelést és az árakat, és növelheti a régió nettó exportját.
  • Az ENSZ-EGB régión belüli kereslet strukturális növekedése, például a fa építőiparban való nagyobb részaránya miatt, szintén növelheti a hengeresfa-termelést és magasabb hengeresfa-árakat okozhat. Az európai nettó export alacsonyabb lehet, mint a referencia-forgatókönyvben, míg az orosz hengeresfa export magasabb lenhet.
  • Ha a faalapú rost részesedése a textilpiacon 30%-ra nőne, a globális hengeresfa termelés 81 millió m3-rel lenne magasabb, mint a referencia-forgatókönyvben, főként az ENSZ-EGB régiójából, és a hengeresfa ára emelkedne, ami negatívan hatna a fűrészáru és a falemez termelésére.
  • Mindhárom magasabb keresletet feltételező forgatókönyvben az ENSZ-EGB régióban az erdők lábon álló fatömege tovább növekszik, bár lassabban, mint a referencia-forgatókönyvben.
  • Ha a politikai célkitűzésekkel összhangban a globális erdőterület 10%-kal bővülne, a hengeresfa-termelés 2%-kal lenne magasabb, a hengeresfa, a fűrészfa és a lemezek ára pedig alacsonyabb lenne, mint a referencia-forgatókönyvben.
  • Ha a telepített erdők mennyisége gyorsan növekedne, főként az ENSZ-EGB régión kívül, az árak csökkennének, az erdei termékek fogyasztása és termelése pedig növekedne.
  • Jelenleg az erdőkben bekövetkező természetes zavarok (erdőtüzek, rovarok, kórokozók, viharok, aszály) következményei időben és térben többnyire korlátozottak, és a piaci kiigazítások, nevezetesen egészségügyi fakitermelésekkel felfoghatók. Az éghajlatváltozás okozta zavarok globális piacokra gyakorolt hosszú távú jövőbeli hatásai azonban nem ismertek, ezért további kutatásokra van szükség.
  • A közzétett kutatások egyértelműen jelzik, hogy a magasabb vámok és az erdészeti termékek kereskedelmének nem vámjellegű akadályai csökkentik az erdészeti ágazat általános gazdasági teljesítményét, bár minden esetben vannak nyertesek és vesztesek.
Pusztán az érdeklődés felkeltésére egy ábra, amely az árak modellezés szerinti várható alakulását mutatja az ipari hengeresfa, a fűrészáru, a falemezek és papír termékek esetén.

A 4. fejezet, a Klímaváltozás kulcsmegállapításai

  • Az éghajlatváltozásnak az erdőkre gyakorolt hatásai mélyrehatóak lesznek: a hosszabb, melegebb vegetációs időszakok és a légköri CO2 magasabb szintje növelheti a termelékenységet az ENSZ-EGB régió egyes részein, de a gyakoribb és súlyosabb események, például a szárazság vagy a viharok növelhetik az üvegházhatású gázok kibocsátásának valószínűségét, például a tűz, a kártevők és a betegségek kitörése miatt.
  • Az erdők hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez, és a tanulmány előrejelzései szerint a szén-dioxid-tárolás növekedni fog, az UNECE-régió erdei pedig az előrejelzések szerint évente 1,5 milliárd t CO2e nettó szén-dioxid-nyelőt jelentenek a tanulmány időszakában.
  • Az éghajlatváltozás által súlyosbított természeti zavarok kihívást jelentenek az erdőgazdálkodás számára, károsítják az erdei ökoszisztémákat és a fapiacokat, valamint megnövekedett szén-dioxid-kibocsátást okoznak.
  • A jelenlegi zavaró hatások szénáramlásra gyakorolt hatása olyan nagy lehet, mint az ENSZ-EGB régió erdeinek nettó szén-dioxid-nyelője. Ezért az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló erdőgazdálkodási stratégiáknak figyelembe kell venniük az erdei zavarokat. Az alkalmazkodási és enyhítési intézkedéseket ideális esetben együttesen kell figyelembe venni.
  • A globális erdőterület 20%-os növelése 2040-ig további 1,43 milliárd tonna CO 2e-t kötne meg évente az ENSZ-EGB régióban.
  • A textilgyártás és a faépítés fosszilis alapú alternatíváinak helyettesítése érdekében a fakitermelés növelése az előrejelzések szerint közel szén-dioxid-semleges lenne, mivel az erdei biomassza állomány változásai ellensúlyoznák az elkerült kibocsátásokat.
  • Az erdők többféle funkciójának fenntartásához elengedhetetlen lesz az erdők alkalmazkodó kezelése, amely lehet reaktív vagy proaktív, és mindkettőnek megvan a maga kockázati típusa.
  • Az éghajlatváltozás hatásai az erdőszerkezet és a fajösszetétel diverzifikálása révén lehetőséget adhatnak az alkalmazkodásra.

Az 5. fejezet, a Kereszthatások (keresztmetsző, horizontális, több területet érintő ügyek) kulcsmegállapításai

  • Az erdők és az erdőgazdálkodás számos fenntartható fejlődési célhoz kapcsolódik. A legerősebb kapcsolat az SDG12-hez (fenntartható termelés és fogyasztás), az SDG13-hoz (éghajlatváltozás elleni fellépés) és az SDG15-höz (élet a földön) fűződik.
  • Az elemzett forgatókönyvek hatással lesznek a biológiai sokféleségre, például az erdőterület növekedése, a fakitermelés növekedése, valamint a fajok elterjedési területének és a zavaró tényezők változásai révén.
  • Az erdészeti munkahelyek jellege megváltozik, mivel a munkavállalók közül egyre többen találnak munkát a klasszikus erdészeti ágazaton kívül, olyan területeken, mint a szociális és városfejlesztés, a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma működése, vagy az egészségügy és a rekreáció.
  • Több nőt kívánnak az erdészeti munkakörökbe vonzani, és a nemek közötti jobb egyensúlyt kívánják elérni. A nemzetközi erdészeti tanúsítási rendszerek követelményei között szerepelnek a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdések.
  • A világjárványoknak az erdészeti ágazatra gyakorolt hosszú távú hatásairól csak hipotetikus feltételezésekkel lehet élni.

A 6. fejezet kulcsmegállapításai. Áttekintés és táplálék a további gondolatokhoz

  • Ez a fejezet röviden összefoglalja a tanulmány hátterére és a referencia-forgatókönyvre vonatkozó információkat, majd hat kiemelt kérdésre összpontosít, amelyeket átlátható és részvételi folyamat során határoztak meg.
    • I. Hogyan hatnának a különböző keresletváltozások az ENSZ-EGB erdészeti termékek piacára?
    • II. Hogyan hatnának a különböző kínálati változások az UNECE régió erdei termékpiacaira?
    • III. Hogyan hatnának a jelentős kereskedelmi korlátozások az ENSZ-EGB régió erdészeti termékpiacaira?
    • IV. Hogyan érinti az ENSZ-EGB erdeit az éghajlatváltozás?
    • V. Hogyan járulhatnának hozzá az ENSZ-EGB régió erdei és az erdészeti ágazat az éghajlatváltozás enyhítéséhez?
    • VI. Hogyan alkalmazkodhatnak az ENSZ-EGB erdei az éghajlatváltozáshoz?
  • A hat kérdés mindegyike a 3. és 4. fejezet elemzésének rövid összefoglalását tartalmazza.
  • Az utolsó fejezetben a tanulmány elemzése alapján röviden meghatározunk néhány olyan témát és kérdést, amelyek az ENSZ-EGB régió erdészeti ágazatának kilátásai iránt érdeklődők körében további gondolkodás és vita tárgyát képezhetik.
  • Felhívja a figyelmet a tanulmány elemzése alapján felmerülő következő kérdésekre, és olyan kérdéseket tesz fel, amelyeket a politikai döntéshozók és az érdekelt felek megfontolhatnak.
    • Zavarok és az erdő mint elnyelő.
    • A földterület iránti kereslet az erdők fokozott szénmegkötése érdekében.
    • A helyettesítés tágabb kontextusba helyezése.
    • Kereskedelmi intézkedések.
    • A stratégiák és politikák rendszerszintű, holisztikus megközelítésének szükségessége.

A 7. fejezet a 65. oldaltól az Irodalomjegyzék.

A 82. oldaltól kezdődnek az alábbi mellékletek:

  1. melléklet: országok az ENSZ-EGB régióban és annak alrégióiban
  2. melléklet: a szerzők és a közreműködők jegyzéke
  3. melléklet: néhány adat az Európai Erdészeti Bizottságról
  4. melléklet: néhány adat az Erdészeti és Erdészeti Ipari Bizottságról
  5. melléklet: UNECE/FAO kiadványok

Végül a tanulmány az olvasó figyelmébe ajánlja a https://unece.org/forests honlapot, ahol az ENSZ-EGB (Európai Gazdasági Bizottság) térségére számos erdővel, erdőgazdálkodással, erdőiparral (azaz faiparral) és fakereskedelemmel kapcsolatos dokumentum érhető el.

A tanulmány alapján összeállította és
egy-két gondolattal kiegészítve közzétette: MM

Előző cikk

A harmadik faipartörténeti könyv

Következő cikk

Pálházi kisvasút - újra teljes vonalon



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Tovább

Tragédia az erdőben

Felborult egy erdészeti munkagép Mikóháza határában – meghalt a sofőr. Az eset körülményeit a Sátoraljaújhelyi Rendőrkapitányság vizsgálja, bűncselekményre…
Total
0
Share