A kidolgozás sorrendjében harmadik téma a 6/2022. (v1_2022. VII. 07.) ÉPMI jelzetű , Bontott faanyag minősítése újrahasználat előtt című építésügyi műszaki irányelv, melyet e cikkben ismertetünk.
Már két szakcikk is megjelent építésügyi műszaki irányelvek bevezetéséről1, mely a magasépítésben felhasználásra kerülő új faanyagok kiválasztási szempontjairól és az alkalmazandó károsodást megelőző intézkedésekről, illetve a meglévő faszerkezetek helyszíni vizsgálatairól és értékelési szempontjairól ad tájékoztatást.
Az irányelvek egy sajátos típusa, az építésügyi műszaki irányelv a közelmúltban került bevezetésre. Az Építési törvény fogalom meghatározása szerint az építésügyi műszaki irányelv jogszabály vagy európai, vagy nemzeti szabvány által nem vagy nem teljeskörűen szabályozott területen, ismételt vagy folyamatos alkalmazás céljára, széles körű szakmai összefogással és állami felügyelet mellett létrehozott, magyar nyelven kiadott, mindenki számára hozzáférhető építésügyi műszaki előírás. [1]
Az építési műszaki irányelv a műszaki előírások hierarchiájában a nemzeti szabványok alatt, a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvvel (TvMI) és az Útügyi Műszaki Előírással (UME) egy szinten helyezkedik el. A szövetségek, gyártók vagy kamarák által készített irányelvekkel szemben az építésügyi műszaki irányelvek alkalmazását – a tűzvédelmi műszaki irányelvekhez hasonlóan – jogszabályi (törvényi) hivatkozások is támogatják. [2]
A szabványokhoz és más irányelvekhez hasonlóan az Építésügyi Műszaki Irányelvek alkalmazása is önkéntes. Abban az esetben, ha az irányelv alkalmazása műszaki tartalmú jogszabályban, szerződésben, illetve azok mellékleteiben kerül rögzítésre, kötelező érvényű is lehet.
Az irányelvek elfogadásáért felelős Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság (ÉMSZB) 2016-ban jött létre, tagjai a Magyar Építész Kamara, Magyar Mérnöki Kamara, Magyar Szabványügyi Testület, Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, ÉMI Nonprofit Kft, Lechner Nonprofit Kft., Országos Atomenergetikai Hivatal, Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, valamint az építési szabályozásért és építéshatósági ügyekért a felelős miniszter által vezetett minisztérium által delegált személyek. A Bizottság elnöke az építésgazdaságért felelős miniszter által kinevezett szakmai vezető. [3]
A titkársági feladatok ellátása és az irányelv tervezetek előkészítése egyaránt az ÉMI Nonprofit Kft. feladata. [2]
A szakmai szervezetek által javasolt, az ÉMSZB által is fontosnak ítélt témakörökben a delegált illetve felkért szakemberekből álló munkacsoportok készítenek irányelv tervezeteket. A lehető legnagyobb mértékű szakmai és társadalmi elfogadottság érdekében az előkészített tervezetek az ÉMI honlapján több csoportban témakörönként közzétételre kerülnek. A véleményezés során nagyszámú észrevétel érkezett eddig a tervezetek többsége kapcsán. A már véleményezett és javított anyagokról az ÉMSZB tagjai szavaznak közzététel előtt.
A faanyagvédelmi szakterületen több irányelv tervezet is kidolgozásra került. Ezek közül elsőként a 9/2020. (IX.16.) ÉpMI jelzetű, Faanyagvédelem. Faanyagvédelem a magasépítésben – általános irányelvek című került elfogadásra. [4] Szerkesztéstechnikai okokból később látott napvilágot a 8/2020. (XII.19.) ÉPMI jelzetű, Meglévő faszerkezetek helyszíni vizsgálata és értékelési szempontjai – faanyagvizsgálati szempontok című építésügyi műszaki irányelv [5] A kidolgozás sorrendjében harmadik téma a 6/2022. (v1_2022. VII. 07.) ÉPMI jelzetű , Bontott faanyag minősítése újrahasználat előtt című építésügyi műszaki irányelv, melyet e cikkben ismertetünk [6].
Ezen harmadikként megjelent építésügyi műszaki irányelv kidolgozásánál a német Altholzverordnung [7] építési területre vonatkozó irányait követte a munkacsoport. Mivel a német rendeleti előírások Magyarországon nem joghatályosak, kijelenthető, hogy a terület jogilag nem szabályozott, a bontással foglalkozó szakemberek körében tehát hiánypótlónak tekinthető az új irányelv tartalma.
Az irányelv célja, hogy közös terminológiát, eljárásokat, követelményeket biztosítson a bontott faanyagok további hasznosításához. Természetesen a nem hasznosuló építési-bontási hulladékok kezelése során figyelembe kell venni a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény [8], valamint az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendelet [9] rendelkezéseit.
A faanyagvédelmi szempontból megfelelőnek ítélhető bontott faanyag újrahasználatát vagy újrafeldolgozását rendkívül megnehezíti, hogy különböző egészségre veszélyes vegyi anyagokat tartalmazhatnak. Különösen indokolt esetben szükség lehet az arra alkalmas bontott faanyag újrahasználatára. A bontott építési termékek, így a bontott faanyagok építménybe történő betervezését és beépítését jogszabály, az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet [10] szabályozza. A rendelet szerint bontott építési termék akkor építhető be az építménybe, ha a beépítéséért felelős műszaki vezető az építési naplóban tett nyilatkozatával igazolja, hogy az építési termék tervezett beépítésével teljesülnek az építményekre vonatkozó alapvető követelmények.
Ennek igazoláshoz a felelős műszaki vezető szakértő2, szakértői intézmény vagy akkreditált vizsgálólaboratórium közreműködését is igénybe veheti. Bizonyos esetekben, amikor az építési termék olyan építési termékkörbe tartozik, amelyre a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet [11] V. melléklete szerinti 1+, 1 vagy 2+ rendszer alkalmazását írja elő az Európai Bizottság vonatkozó határozata, az igazoláshoz a felelős műszaki vezető nemcsak hogy igénybe veheti szakértő, szakértői intézet vagy akkreditált vizsgáló laboratórium közreműködését, hanem dokumentáltan igénybe kell vennie. A dokumentációnak számításon, akkreditált laboratórium vizsgálatán, kísérletén, állásfoglalásán, számítógépes szimuláción, tudományos kutatás eredményén, műszaki előírásban meghatározott jellemző felhasználásán vagy mindezek elemzésén, értékelésén kell alapulnia.
Az új irányelv a fentebb említett nyilatkozat megtételéhez, illetve az azt megalapozó dokumentáció elkészítéséhez kíván segítséget nyújtani.
A tartalmában a szakterületet érintő alapfogalmak meghatározásait, a bontott fa kategóriáit és a hozzájuk kapcsolható műszaki jellemzőket, az alkalmazandó mintavételi és vizsgálati módszereket és eljárásokat, vonatkozó jogszabályokat és szabványokat, kapcsolódó szakirodalmat szedte csokorba az irányelv szövege.
Alapvető követelmény, hogy az újrahasználatra szánt faanyagot is tartalmazó építmények bontását nagy körültekintéssel kell elvégezni, annak érdekében, hogy a faanyag ne keveredjen más bontási hulladékokkal.
A minősítést végző szakembernek az újra felhasználni kívánt bontott faanyagot az BF I. – BF IV. kategóriákba kell besorolnia.
A kibontott faanyagokat keresztmetszeti méret és bontott fa kategóriák szerint kell csoportosítani. Egy csoportba csak azonos helyről származó bontott fák rakhatók. A rakatok nedvesedéstől (javasolt megoldás: takarás, fedett szín alatti tárolás) és különösen földdel való érintkezéstől (javasolt megoldás: alátétfák a rakatok alá) védettek legyenek, hiszen a több évtizedig megőrzött faanyagok tönkremenetele rendkívül felgyorsul nedvesség hatására.
1 Lásd Fatáj –Online 2020. 10.15. – Új építésügyi műszaki irányelv a faanyagvédelem témakörében – című cikkben. / Magyar Asztalos és Faipar 30. évfolyam 2020 decemberi számban illetve a Fatáj-Online 2021.02.27. – Építésügyi műszaki irányelv jelent meg a meglévő faszerkezetek vizsgálatáról – című cikkben.
2 A bontott fa újrahasználata esetén a felelős műszaki vezető részéről bevont szakértő a Magyar Mérnöki Kamara tagja, javasoltan faipari szakértői tanúsítással (FP-SZ) rendelkező szakember (pl. 2018. január 31–ét követően faanyagvédelmi specializáción végzett MSc faipari mérnök, vagy okl. faipari mérnök) vagy faanyagvédelmi szakértői tanúsítással (FV-SZ) rendelkező mérnök lehet. A tagokról a Magyar Mérnöki Kamara a jogosultságokat tartalmazó névjegyzéket vezet.
1. ábra Építőipari környezetből kibontott, kategóriába sorolt faanyagok
Bontott fa beltéri felhasználása esetén laboratóriumi vizsgálatokra van szükség esetleges szennyezőanyagok meglétének kimutatására. A bontott fa jellemző, kis mennyiségben is veszélyes szennyezőanyagai a következők: arzén, ólom, kadmium, króm, réz, higany, klór, fluor, PCP (Pentaklórfenol) PCB (Poliklórozott bifenilek). A megengedett mennyiségekre követelményértékek az irányelv táblázatában megtalálhatók.
Az irányelv 5. fejezete leírja a szükséges mintavételek mennyiségét és rögzíti az elvégzendő ellenőrző vizsgálatok szabványos módszereit, az értékeléshez szükséges számítások módját.
Az egyes szennyeződéseket kimutató vizsgálati módszerek költségei miatt beltéri alkalmazás csak kifejezetten indokolt esetben történhet.
Bontott fákat ideiglenes szerkezetekben is csak előzetes minősítés után szabad felhasználni.
A nem épületekben történő felhasználás (pl. kerítések, kerti tárolók stb.), vagy ideiglenes (2 évnél nem hosszabb időszakra tervezett) szerkezeti felhasználás esetén a felelős műszaki vezető dönt a faanyagok felhasználhatóságáról. A minősítést dokumentálni szükséges.
Az irányelvi és építőipari témák iránt érdeklődők további információkat találhatnak az ÉMI Nonprofit Kft. honlapján (www.emi.hu) a Tudásbázis menüpont alatt található Publikációk között értelemszerű keresőszók használatával. Az lakosság számára összeállított EMILI tájékoztató kiadványok is segítséget adhatnak további információszerzésben [12].
Az ÉMSZB által már jóváhagyott irányelvek szövege szabadon hozzáférhető az ÉMI Nonprofit Kft. honlapján, a Tudásbázis menüpont alatt nyíló aloldalról [13]. Lásd a 2. ábrán.
2. ábra Elfogadott építőipari műszaki irányelvek az ÉMI Nonprofit Kft. honlapján.
6_2022. ÉPMI (v1_2022. VII. 07.) Bontott faanyag minősítése újrahasználat előtt (2022. VII. 07-től) (pdf, 18 oldal)
Írta: Papp Imre, szakértő mérnök
ÉMI Nonprofit Kft. ipapp@emi.hu;
műszaki szakértő (MMK-13-4917);
igazságügyi szakértő (IM 010781)
Végjegyzetek:
További információk, szabályozások, források (Irodalomjegyzék)1 2 :
[1] 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv) [2] 6/2019. (IV. 4.) ITM rendelet az Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottságról [3] 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet az Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottságról [4] 9/2020. (IX.16.) ÉPMI – Faanyagvédelem. Faanyagvédelem a magasépítésben – általános irányelvek [5] 8/2020. (XII.18.) ÉPMI – Meglévő faszerkezetek helyszíni vizsgálata és értékelési szempontjai – faanyagvizsgálati szempontok [6] 6_2022. ÉPMI (v1_2022.VII. 07) ÉPMI – Bontott faanyag minősítése újrahasználat előtt [7] Verordnung über Anforderungen an die Verwertung und Beseitigung von Altholz (Altholzverordnung – AltholzV) Vom 15. August 2002 (BGBl. I S. 3302) zuletzt geändert durch Artikel 5 Absatz 26 des Gesetzes vom 24. Februar 2012 (BGBl. I Nr. 10, S. 212) in Kraft getreten am 1. Juni [8] 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról [9] 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól [10] 275/2013. (VII. 16.) Kormányrendelet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól [11] 305/2011/EU rendelet (2011. március 9.) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről [12] ÉMI Nonprofit Kft. tájékoztató kiadványok http://www.emi.hu/emili/index.html [13] ÉMI Honlap – Tudásbázis menüpont – Építésügyi műszaki irányelvekhttp://www.emi.hu/EMI/web.nsf/Pub/epitesugyi_muszaki_iranyelvek.html
– MSZ 6771-1:1982 Faanyagvédelem. Fogalom meghatározások.
– MSZ EN 1912:2012 (Angol nyelvű) Szerkezeti fa. Szilárdsági osztályok. A vizuális szilárdsági osztályok és a fafajok kapcsolata
– MSZ EN 338:2016 Szerkezeti fa. Szilárdsági osztályok
1 (A szabványok megrendelhetők: www.mszt.hu)
2 (A jogszabályok aktuális állapota letölthető: www.njt.hu)
